Jeruzsálem
Izrael és Palesztina fővárosa / From Wikipedia, the free encyclopedia
Jeruzsálem (héberül: ירושלים Jerusalájim [jeruʃaˈlajim]; bibliai héber: ירושלם arabul: القدس al-Kudsz [alˈqʊds]; ógörögül: Ἱερουσαλήμ/Ἱεροσόλυμα Hieruszalém/Hieroszolüma; latinul: Hierosolyma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. Izrael és a Palesztin Állam fővárosa, mindazonáltal nemzetközileg ezen igények egyike sem elismert széles körben.[3]
Jeruzsálem | |||
| |||
Héber neve: ירושלים Arab neve: القدس | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Izrael | ||
Körzet | Jeruzsálem | ||
Rang | főváros (vitatott) | ||
Polgármester | Moshe Lion[1] (nyugat) Zaki al-Ghul (kelet) | ||
Irányítószám | 91000–91999 | ||
Körzethívószám | 2 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 936 425 fő (2019)[2] | ||
Népsűrűség | 7330,87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 754 m | ||
Terület | 125,42 km² | ||
Időzóna | IST, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 31° 46′ 44″, k. h. 35° 13′ 32″31.778888888889, 35.225555555556 | |||
Jeruzsálem weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeruzsálem témájú médiaállományokat. |
A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy 9000 éves, jelentős település romjaira bukkantak,[4] majd a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be.[5] Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említették. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött.[6] Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát.[7] 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik a mai Óvárost.[8] A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
Jeruzsálemet az ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta.[9] A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után;[10] kezdetben ez volt az imairány (kibla), és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot.[11] Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.
Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Kneszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti.[12]