Kínai Köztársaság
de facto állam Délkelet-Ázsiában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kínai Köztársaság (中華民國, pinjin: Zhōnghuá Mínguó, magyarosan Csunghua Minkuo), ismertebb nevén Tajvan (臺灣 / 台灣) a csendes-óceáni Tajvan szigetén és pár kisebb szigeten fekszik, a kontinentális Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre.
Ez a szócikk az államról szól. Magával a szigettel a Tajvan (sziget) szócikk foglalkozik. |
Nem tévesztendő össze a következővel: Kínai Népköztársaság. |
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Kínai Köztársaság | |||
中華民國 Csunghua Minkuo (Zhōnghuá Mínguó) | |||
| |||
Nemzeti himnusz: „Három népi elv” 《中華民國國歌》 | |||
Fővárosa | Tajpej (de facto)[1] Nanking (de jure) | ||
é. sz. 25° 02′ 00″, k. h. 121° 38′ 00″25.033333333333, 121.63333333333 | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Caj Jing-ven | ||
Miniszterelnök | Csen Csien-jen | ||
Hivatalos nyelv | Mandarin[2] | ||
Függetlenségi törekvés | Kínától | ||
Vucsangi felkelés (Wuchangi felkelés) | 1911. október 10. | ||
A köztársaság kikiáltása | 1912. január 1. | ||
A japán uralom megszűnése Tajvanon (Taiwanon) | 1945. október 25. | ||
Új alkotmány | 1947. december 25. | ||
A Kuomintang (Guomindang) Tajvanra (Taiwanra) menekül | 1949. december 7. | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 23 593 794 fő (2019)[3] | ||
Rangsorban | 52 | ||
Becsült | 23 603 049[4] fő (2020) | ||
Rangsorban | 52 | ||
Népsűrűség | 652[5] fő/km² | ||
GDP | 2009 | ||
Összes | 735,997 milliárd USD[6] (17) | ||
Egy főre jutó | 31 834 USD (23) | ||
HDI (2007) | 0.943 | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36 191 km² | ||
Rangsorban | 136 | ||
Víz | 10,34% | ||
Időzóna |
| ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | tajvani új dollár (TWD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | RC | ||
Hívószám | 886 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .tw | ||
Villamos hálózat | 110 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Politikai státusa vitatott, mivel a Kínai Népköztársaság egyik tartományának tekinti Tajvant, a Kínai Köztársaság azonban önálló államnak tekinti saját magát. A Kínai Köztársaság kormánya igazgatja Tajvan szigetét, Penghu, Csinmen, valamint Macu-szigeteket és más kisebb szigetet is. Szomszédai nyugaton Kína, északkeleten Japán, délen pedig a Fülöp-szigetek.
A Kínai Köztársaságot hivatalosan 1912. január 1-jén hozták létre az 1911. október 10-i vucsangi felkelést (wuchangi felkelést) (wuchangi felkelést) követően. 1949-ig a kontinentális Kína és Külső-Mongólia is a részét képezte. 1915 és 1928 között az országot a hadurak háborúi dúlták fel, 1937 és 1945 között a japán megszállás, 1927 és 1949 között a polgárháború sújtotta, aminek következtében a központi hatalom meggyengült, majd összeomlott. A központi hatalom 1927 és 1937 között, a Kuomintang (Guomindang) uralma alatt volt a legerősebb. 1945-ben, a második világháború végén, a Kínai Köztársaság átvette Tajvan és Penghu szigetcsoportját a Japán Birodalomtól.
A polgárháborút követően, 1949-ben a kontinentális Kína fölött átvették a hatalmat a kommunisták,[7][8] később az országhoz csatolták Hajnan (Hainan), Tacsen (Dachen) és más szigeteket is, így a Kuomintang (Guomindang) csupán Tajvanon, Penghun, Csinmenen és néhány más kisebb szigeten kormányzott. A Kuomintang (Guomindang) Tajpejt tette meg ideiglenes fővárossá.[9] A kontinentális Kínában a kommunista párt létrehozta a Kínai Népköztársaságot Peking székhellyel. Az 1970-es évekig sok ország és nemzetközi szervezet a Kínai Köztársaságot ismerte el Kína és Tajvan legitim kormányának. A Kínai Köztársaság alapító tagja volt az ENSZ-nek,[10] és állandó tagja volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának egészen 1971-ig, amikor a 2758-as számú rendelettel az ENSZ megfosztotta tagságától, és helyette a Kínai Népköztársaságot ismerte el legitim képviselőnek[11] (ezt a döntését 2007-ben is megerősítette[12]).
A Kínai Népköztársaság (KNK) nem ismeri el a Kínai Köztársaságot önálló államnak. A Tajvani Köztársaság kikiáltása (vagyis a Kínai Köztársaság átnevezése) akár katonai megtorlással is járhatna a KNK részéről.[13][14] A KNK nem hajlandó diplomáciai kapcsolatokat fenntartani olyan országokkal, amelyek elismerik a Kínai Köztársaságot, így a világon csak 12 olyan ország van, amely elismeri önálló államnak, a többi ország nem hivatalos kapcsolatot ápol vele.[13][15]
Tajvan tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek és az APEC-nek; fejlett gazdasága miatt az „ázsiai tigrisek” között tartják számon, a világ 26. legnagyobb gazdaságával rendelkezik.[16]