Karikó Katalin
(1955) magyar biokémikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17. –) Nobel-díjas, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar-amerikai[30] kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus. A mainzi BioNTech cég alelnöke. 2009 óta a University of Pennsylvania (UPenn) Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály professzora.[31] Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kirobbant Covid19-pandémiával való gyors szembenézést. A világháló gyors információmegosztási lehetőségével és a kutatótársaival alkotott technológia segítségével a gyógyszergyárak gyorsan elkészíthették a vakcinákat.[32] Anthony Fauci, az amerikai National Institutes of Allergy and Infectious Diseases igazgatója szerint Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának.”[33]
Karikó Katalin | |
Született | 1955. január 17. (69 éves) Szolnok |
Állampolgársága | |
Házastársa | Francia Béla |
Gyermekei | egy gyermek: Francia Zsuzsanna |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Tudományos pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Szakterület | |
Kutatási terület | mRNS kutatása |
Szakintézeti tagság |
|
Munkahelyek | |
Temple University, Philadelphia | biokémikus |
University of Pennsylvania, Philadelphia | molekuláris biológus |
Jelentős munkái | mRNA is an endogenous ligand for Toll-like receptor 3 (2004); Suppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA (2005); Sequence-and target-independent angiogenesis suppression by siRNA via TLR3 (2008); mRNA-based therapeutics—developing a new class of drugs (2014); |
Tudományos publikációk száma | 178 (2020. december)[29] |
Akadémiai tagság | A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (2022) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karikó Katalin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
2005-ben Drew Weissmannal együtt kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül.[34][35][36] Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalmaknak, amelyet az USA-ban nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazására adtak ki. Az 1980-as évek végére a tudományos közösség nagy része a DNS-re koncentrált a génterápia megvalósítása kapcsán, de Karikó Katalin úgy vélte, hogy az mRNS is ígéretes lehet terápiás felhasználásra, mivel a legtöbb betegség nem örökletes és ezért nincs szükség olyan megoldásokra, amelyek véglegesen megváltoztatnák az ember genetikáját.[37] A biokémikus tudóstársak mély szkepticizmusa ellenére folytatta a kutatásait.[38] Csak kevesen ismerték fel, hogy a témában úttörőnek számító szabadalom megnyitotta a kaput a biomedicina forradalmának.[39] 2006 és 2013 között az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója.[40] 2013-ban a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlében megjelent tanulmányban a Debreceni Egyetem és az University of Pennsylvania tudósaival együtt megállapította, hogy a különböző génterápiára irányuló eljárások közül az mRNS használata tűnik a legalkalmasabbnak a terápiás fehérjék expresszálására, enzimdefektusok javítására, illetve vakcina készítmények kifejlesztésére.[41]
2020-ban a szabadalma alapján készült el – a világon elsőként – klinikailag is bizonyítottan hatásos, harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina).[42][43] Kutatási eredményei nyomán tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek ítélték,[44] a brit etológus Richard Dawkins éppúgy, mint a kanadai őssejtbiológus, a Moderna cég egyik társalapítója, Derrick Rossi,[45][46][47]. A tudósok úgy gondolták, hogy a világ első géntechnológiával módosított vakcinájának technológiája kihat más betegségek terjedésének megakadályozására, a ráktól és agyvérzéstől kezdve a maláriáig és a sclerosis multiplexig.[48]
A 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid19 ellen.[49]
A szabadalmat jegyző két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman 2020. december 18-án, az University of Pennsylvania épületében, együtt kapta meg a Pfizer/BioNTech vakcina első dózisát, több mint 20 évvel azután, hogy megkezdték alapvető tudományos együttműködésüket.[50]
Férje Francia Béla, lánya Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.[51] Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok.[52]