törvénytelen, erőszakos hatalomátvétel From Wikipedia, the free encyclopedia
Az államcsíny vagy puccs erőszakos hatalomátvétel, a szélesebb néptömegek támogatása nélkül, többnyire fizikai erőszak, nem ritkán katonai erő alkalmazásával. Az irányító hatalmat egy szűk és szervezett elit ragadja magához a törvényes formák és a politikai többség akaratának mellőzésével. Politikai jellege általában jobboldali.[1]
A forradalomtól eltérően csak a vezető csoport lecserélése a célja, nem törekszik a társadalmi és politikai struktúrák megváltoztatására.
Az ókori és középkori történelemben gyakran palotaforradalomnak nevezik, mivel a hatalom ellenlábasai jellemzően az uralkodó palotájában, udvarában szervezték meg. A 19. században és a 20. század első felében Európában is gyakori volt. A 20. század második felétől főleg a harmadik világban fordul elő.[2]
Franciaország, 1799: Bonaparte Napóleon államcsínyt hajt végre, új rendszert épít ki, a Konzulátust, melyben minden hatalom az Első Konzul (azaz ő maga) kezében összpontosul
Német Birodalom, 1920. március 13-16: Kapp-puccs az SPD vezette kormány ellen. Wolfgang Kapp megdöntöttnek nyilvánítja a köztársasági kormányt, majd magát kancellárrá nevezte ki. Néhány nap alatt leverték.
Ausztria, 1933. március 4.: Engelbert Dollfuß államcsínyt hajt végre, korlátlan hatalomra törekszik, törvénytelenné nyilvánítja a kommunista és a náci pártot is, felszámolja a gyülekezési és sajtószabadságot, fasiszta nézeteit próbálta érvényre juttatni.
Algéria, 1965. június 19.: Az országot 1962-től irányító Ahmed Ben Bella elnököt korábbi harcostársa, Houari Boumedien vértelen puccsal távolítja el a hatalomból.
Görögország, 1967: A görög katonai diktatúra kezdete, melynek az 1974-es ciprusi válság vet véget.
Irán, 1979: 'Iszlám forradalom', a császárság megdöntése, Irán államformája köztársaság.
Törökország1980. szeptember 12.: katonai puccs a török hadsereg vezetésével, amely megakadályozza az iszlám szélsőségesek előretörését.
Spanyolország, 1981: február 23-án, Antonio Tejero alezredes vezetésével a Guardia Civil egyik szakasza behatol a spanyol parlament üléstermébe. Céljuk a Franco tábornok halálát követő politikai folyamatok megállítása.
Gabon2023. katonai puccs: 2023-as gaboni katonai puccs.
MagyarországonPosta Imre és Kovács Áron egy belső összejövetelükön, a világhálón is közvetített felszólítással élt 2019-ben, hogy döntsék meg a fennálló államrendet.[3] Posta és hívei ráadásul saját alkotmányt fogalmaztak és konkrét személyek likvidálására ösztökéltek.
2024 elején a magyar hatóságok őrizetbe vettek néhány, magukat szkítának valló személyeket, akik az azt megelőző hónapokban nyíltan készültek államcsínyre (lásd szkíta puccskísérlet).[4]