Keszü
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Keszü község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
| Keszü | |||
 | |||
| Petőfi utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Attila József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7668 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1384 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 171,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 01′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″ | |||
 Keszü
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Keszü weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keszü témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A község Pécstől 5–7 km-re délre-délnyugatra fekszik. Innen a város déli része, a Kertvárosként ismert lakótelep személygépkocsival néhány perc alatt elérhető. A megyeszékhely közelsége mindig, de különösen a 20. század második felében alapvetően meghatározta Keszü sorsát, fejlődését vagy stagnálását, a lakosság életviszonyait, infrastrukturális ellátottságát, munkahelyét, óvodai, iskolai, kulturális és egészségügyi ellátottságát. Elmondható, hogy Keszü ma Pécsnek nemcsak szorosan vett vonzáskörzetéhez tartozik, hanem szinte részének tekinthető.
Északi és keleti irányból is Pécshez tartozó külterületekkel határos; a további szomszédos települések: délkelet felől Kökény, dél felől Szilvás, Szőke és Regenye, délnyugat felől Gyód, északnyugat felől pedig Pellérd.
Megközelítése
Közigazgatási határai között áthalad a Pécset Pellérddel összekötő 5816-os út, lakott területe azonban csak az abból dél felé kiágazó 58 101-es számú mellékúton érhető el; főutcája az 58 106-os útszámozást viseli.
A nyár mérsékelten forró és száraz, a tél enyhe, a csapadék egész évben kevés. A mediterrán hatások itt erősen érvényesülnek. A körzet a megye legmelegebb területei közé tartozik. Az évi középhőmérséklet megközelíti a 11 °C-ot. Sugárzási adottságai kedvezőek, hőigényes növények termesztésére kiválóan alkalmas. A különlegesen magas hőmérsékleti értékek alakulásában szerepet játszik a Mecsek déli lejtője is. A terület termőképessége Baranya vármegyei viszonylatban magasnak tekinthető.
A falu határában a legutóbbi jégkorszak óriási állatai tanyáztak, ásatáskor számtalan mamutcsont került itt napvilágra. A mai Keszü területén, már az újkőkor korai szakaszában itt élt lengyeli kultúra leleteit találták meg felszíni szórvány formájában. Egy jellegzetes díszítésű szórványos edény a rézkorban élt Balatoni-csoportból maradt ránk. A rézkor késői szakaszából a Péceli kultúrára jellemzői felszíni kerámiatöredékek ismertek. A bronzkor korai szakaszából a somogyvár–vinkovci kultúra népére vonatkozó emlékek láttak napvilágot felszíni kerámiák formájában. Az ezután következő mészbetétes edények népe is felszíni leleteket hagyott ránk. A rómaiak korából I. Constantinus-érem és Numerianus-érem került elő. 1971-ben útépítéskor késő avar kori temetőt vágtak át. Kiss Attila 5 sír feltárásával hitelesítette a temetőt. 1969-ben földmunkával megbolygatott honfoglalás kori temetőt találtak.
Neve a Kesző, Keszi törzsnévből keletkezett, amely török eredetű, darab, vág jelentésű. A magyar törzsek rendszerében egy törzstöredékre vonatkozhatott. Az oklevelekben a falu Kesiu alakban írva, 1192-ben jelent meg először. A keszüi templom helyén Árpád-kori kápolna állt. Mint jelentős község csak a középkor végén szerepel. Kesu, Kezeu, Kewzew, és Kezw írásmódokkal találjuk a pápai tizedlajstromban. 1400-ban és később is a pécsi püspöké volt. A török időkben is lakott falu volt, a törökök kiűzése után Boszniából délszlávok (baranyai bosnyákok) költöztek ide, akiknek elmagyarosodása már a 18. század végén befejeződött. Templomát a Pécsi Papnevelő Intézet uradalma építtette Szent Anna tiszteletére 1781-ben. Ugyanezen évtől van anyakönyve.
Horvátul a településnek három neve van: az átai horvátok által használt Kesuj, a nagykozári horvátok által használt Kesin és a kökényi horvátok által használt Kesa.[3]
A lakosság lélekszáma az 1980-as évek vége óta növekszik. Ennek oka, hogy az unokák költöznek vissza a községbe, emellett sok városi ember adja el a panellakását és vásárol házat a városkörnyéki községekben. Így a népesség korfája egyre inkább a fiatalok felé tolódik el.
Az 1950-es években elkezdődött a faluban a leépülés, a fiatalok Pécsre jártak dolgozni, tanulni. A helyi kisiparosok is egyre inkább a nagyvárosban próbáltak szerencsét. Elköltözésükkel elöregedett és kezdett kihalni a falu. A mezőgazdasági munka becsülete ez idő tájt már közel sem jelentős, volt idő, amikor a városiak csak paradicsomosoknak titulálták a helyieket, mivel rengeteg zöldséget szekereztek a pécsi piacra. A rendszerváltozás után azonban gyökeres változás következett be. Megszüntették a Pellérdhez kötődő társközösségi státust, amely nem volt előnyös Keszü számára. A fejlődésnek egyetlen útja kínálkozott: telkeket értékesíteni, lehetőséget biztosítani a városból való kiköltözésre. Az önkormányzat jó érzékkel ismerte fel ezt az igényt. Részarány-tulajdonosoktól felvásárolták a falu és a Malomvölgyi-tó közötti szántókat. A 25 hektáros terület rendezési terve 1994-ben készült el. Az elképzelések szerint a területen kialakított 220 telek egy bordázathoz hasonló, végeiken fordulókkal ellátott, zsákutcás szerkezetre van felfűzve. A területet Cserepes-dűlőnek nevezték el.
Ma a községben Gyóddal közös körjegyzőség és cigány kisebbségi önkormányzat is működik. A 2002 októberében megalakult testület 3 fős, az együttműködésük jónak mondható a faluval. Nagyon aktívak, programokat, segélyakciókat szerveznek, az ünnepekről méltó módon megemlékeznek.
Jól működik az idősek klubja 60-80 fővel, folyamatos programokkal, utazásokkal. 2001-től működik a „Keszüért Egyesület” civil szerveződés, mely összefogja a sport, ifjúsági és közművelődési feladatokat. Egy közösségi épület van, ezt használja mindenki.
A helyi foglalkoztatási lehetőség kevés, a keszüiek döntő része naponta Pécsre jár dolgozni. A munkanélküliség aránya alacsony, mindössze 5%, túlnyomó többségük szakképzetlen. Az 5 gazdasági társaság és 25 egyéni vállalkozó jelentős része a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban dolgozik, utóbbiak kisiparosok. A községnek intézményi háttere nincs.
2001-ben lakosságának 2,1%-a németnek 1%-a horvátnak, 0,6%-a cigánynak, 0,2%-a lengyelnek vallotta magát.
Polgármesterei
- 1990–1994: Dr. Esküdt Béla (független)[4]
- 1994–1998: Nagy Béla (független)[5]
- 1998–2002: Nagy Béla (független)[6]
- 2002–2006: Antal Tamás (független)[7]
- 2006–2010: Antal Tamás (független)[8]
- 2010–2014: Buday-Sántha Attila (független)[9]
- 2014–2019: Buday-Sántha Attila (független)[10]
- 2019–2024: Buday-Sántha Attila (független)[11]
- 2024– : Molnár Attila József (független)[1]
A népesség alakulása 1870 óta:
|
Év |
1870 |
1890 |
1930 |
1980 |
1990 |
2001 |
2003 |
2005 |
|
Fő |
611 |
647 |
527 |
518 |
485 |
771 |
950 |
1205 |
Népesség korosztály szerinti megoszlása (2005. december 31.)
|
0-18 év |
19-59 év |
60- év |
Összesen |
|
354 fő |
737 fő |
114 fő |
1205 fő |
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 1228 | 1239 | 1248 | 1230 | 1293 | 1365 | 1384 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 3,5% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 5,8% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (21,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 5,8%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 17,9% (32,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% németnek, 1,3% horvátnak, 1% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, szerbnek, lengyelnek, szlováknak és ukránnak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 5% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 20,1% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[13]
A katolikus templom 1781-ben épült, műemléki védelem alatt álló épület. Az előtte látható keresztet 1863-ban emelték, az akkori temető közepére.
1936-ban Novracsics Ferenc működése alatt új belső festést kapott. Az elkészült mű Döbrentei Gábor budapesti festőművész munkája. A külső tatarozást 1960-ban Köves Béla plébános jóvoltából végezték el. Ugyanebben az évben került sor a harangok villamosítására, melyet Lőrincz Sándor és testvérbátyja adományából valósítottak meg. 1980-ban újra tatarozták a templomot, ekkor szerelték be a villanyfűtést is, mely nagyban köszönhető Balgha Pál akkori plébánosnak és a hívek hozzájárulásának. 2000-ben új tetőszerkezet került az épületre. Ebben a hívek adományai mellett nagy szerepe volt a püspökségnek is. A 2006-os évre befejeződött a templomkert felújítása. Ezen terv keretein belül elkészült az épülethez vezető út és a hozzá tartozó park helyreállítása. A program magában foglalta a kereszt felújítását is. Antal Tamás polgármester kezdeményezésére elkészült a templom éjszakai díszkivilágítása is.
A jelenlegi pap dr. Horváth István kanonok, aki nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend. Az egyházközösség sok mindenben segíti munkáját. A hívők hozzájárulásával papi ruhákat, oltárterítőket, az oltár díszítésére virágokat biztosítanak számára és az egyházadóval segítik a kiadásokat, amelyek elég nagy összeget tesznek ki.
Ünnepnapokon és minden vasárnap tartanak szentmisét, melyen az idősebb korosztály mellett egyre csökkenő számban vesznek részt a fiatalok.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
