falu Horvátországban, Šibenik-Knin megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Kričke falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Kričke | |
Kričke látképe háttérben a Promina-hegységgel | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Šibenik-Knin |
Község | Drniš |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 22320 |
Körzethívószám | (+385) 022 |
Népesség | |
Teljes népesség | 185 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 291 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 49′ 01″, k. h. 16° 13′ 01″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kričke témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Šibeniktől légvonalban 27, közúton 38 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a Petrovo-mező déli szélén, a Moseć-hegység lábánál, a Čikola szurdokvölgyétől délre, az 56-os számú főút mentén fekszik. A település régi magja Srednje Kričke a Moseć-hegység lábánál 290-300 méteres magasságban terül el, tőle északnyugatra Drniš irányában fekszik Donje Kričke, délkeletre pedig Gornje Kričke. Így a település északnyugat-délkeleti irányban mintegy öt kilométerre nyúlik el. A házak a múltban közelebb voltak a hegység lejtőihez, az utóbbi időben azonban egyre inkább közelebb a mezőhöz, az út mellé épültek. A település teljes területe 1815 hektárt tesz ki. Északnyugati részén halad át a Šibenik-Split vasútvonal, amelynek azonban itt nincs vasútállomása.
Kričke területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt igazolja Lunića ősrégi várának maradványa. Rajta kívül a falu területén egy halomsírt is feltártak, melyből a késő bronzkorból származó használati tárgyak kerültek elő. A falu területén hét ókori régészeti lelőhely is található, közülük három a mezőn, négy pedig Gornje Kričke felett a Moseć oldalában. A legrégibb ismert nép amely ezen a vidéken élt az illírek egyik törzse a liburnok voltak, akiknek öt kilométerre innen a közeli Promina-hegységben Tepljuhnál volt településük. I. e. 51-ben a dalmátok szálltak meg a területet, akik szüntelen háborúban álltak a rómaiakkal. Végül a rómaiak győzedelmeskedtek és egész Dalmáciát uralmuk alá hajtották.
A falu a Krička vezetéknévből kapta a nevét, akik a régi Hercegovinából érkeztek a mai Montenegró északi részén fekvő Durmitor területére, majd egyik águk a török uralom idején (1522 és 1683 között) másokkal együtt a Petrovo-mezőn Drnišnél telepedett le. A török kiűzése után a faluba Nyugat-Boszniából újabb népesség érkezett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott.
Kričke arról is nevezetes, hogy a 19. században a dalmáciai uniátus egyház központja volt. A mozgalom melynek elindítója Petar Krička volt, akinek 1832-ben "erkölcstelen élete és engedetlensége miatt" el kellett hagynia parókiáját a római katolikus egyházzal való egyesülést tűzte ki célul. Ugyanígy gondolkodott a baljaki expap Marko Busović is, így a mozgalomnak ebben a két faluban lettek először hívei. 1835-re ők ketten alkották meg az új egyház alapjait. Az új egyház központja Kričke lett és magában foglalta Kričke, Baljci és Vrlika egyházközségeit. Az egyház Kričkén a II. világháború végéig működött amikor is hívei visszatértek a szerb pravoszláv egyházba. Az utolsó uniátus pap Janko Heraković volt akit az usztasákkal való együttműködés miatt bebörtönöztek.
A falunak 1857-ben 579, 1910-ben 772 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 62 százaléka szerb, 36 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során még ez évben megszállták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, melynek egyik legdélibb települése lett. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalták vissza a horvát erők, a szerbek többsége Szerbiába menekült. 2001-ben 83 szerb és 234 horvát élt a faluban. A településnek 2011-ben már csak 235 lakosa volt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.