Flandria

Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója. Belgium északi részét foglalja el mintegy 13 522 km² (Belgium 44,29%-a) területtel.

A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója

Flandria régió elhelyezkedése Belgiumban, a térképen bordó színnel jelölve

A történelmi Flandria vagy Flamand grófság területe magában foglalta a mai Belgium, Észak-Franciaország és Dél-Hollandia egyes területeit is. Napjainkban a Flandria megnevezést használják a belgiumi flamand közösségre is (amely magában foglalja Brüsszel városát is).

A "Francia Flandria" (franciául: La Flandre française; hollandul: Frans-Vlaanderen) megnevezés a Franciaország északi részén, a Nord-Pas-de-Calais régióban található Nord département-ra vonatkozik, amely korábban a Flamand grófság része volt. A terület a Habsburg-fennhatóság alatt álló Németalföld részét képezte egészen a 17. sz. végéig, de a francia király és a Habsburgok között született 1659, 1668, és 1678-as szerződések értelmében XIV. Lajos uralma alá került.

A "Tengermenti Flandria" (hollandul Zeeuws-Vlaanderen) megnevezés a hollandiai Zeeland tartomány részére utal, amely korábban szintén a Flamand grófság része volt.

Jelentései

Templombelső. Brüsszel, városközpont

A szónak eredeti formájában (Vlaanderen) elárasztott, vízzel borított föld jelentése volt. A történelem során a Flandria megnevezés jelentése, illetve a Flandriához tartozó területek jelentős változásokon mentek keresztül. A középkorban a Flamand grófságra, illetve annak területeire használták. A grófság felosztása, illetve a flamand grófok befolyásának csökkenésével párhuzamosan egyre inkább Németalföld déli részére használták. A 19. század végére, Belgium függetlenné válása után kialakult jelentéstartalom a tengerparti De Panne városától Maasmechelenig terjedő területet takarta, beleértve a Brabanti és Limburgi Hercegség területeit is.

A Flandria szónak (hollandul: Vlaanderen) a mai Belgiumban, illetve a flamand nyelvben szövegkörnyezettől függően több jelentése is lehet:

• legáltalánosabb értelmében Belgium flamand nemzetiségű lakosainak összességére, kulturális és társadalmi értelemben vett flamand népre utal,
• leggyakoribb jelentése szerint a Flamand Régióra (hollandul: Vlaams Gewest) utal, amely a Belgiumot alkotó három szövetségi régió egyike,
• kevésbé általánosan használt jelentése szerint a Flamand Közösségre (hollandul: Vlaamse Gemeenschap) utal, amely magában foglalja az egynyelvű Flamand Régiót és a hivatalosan is kétnyelvű Brüsszel régiót,
• bizonyos esetekben a történelmi Flandriára, azaz a Flamand grófságra utal, amely magában foglalta Kelet- és Nyugat-Flandria tartományokat, Francia és a Tengermenti Flandria területeit, valamint a Romans-Flandria (hollandul: Romaans-Vlaanderen, franciául Flandre romane vagy Flandre gallicante) tartományát is.

Politika

Rögtön megalakulása után a régió transzferálta minden alkotmányos hatáskörét a flamand közösségnek. A jelenlegi flamand hatóság (Flamand parlament, Flamand kormány) így minden flamand egyént reprezentál, beleértve a Brüsszel-Fővárosi Régióban élőket is. Ezen felül a Flamand Régiót a Flamand Közösség Intézményei irányítják. Mindazonáltal a Flamand Közösségi Parlamentnek, melyet a Brüsszeli-Fővárosi Régióban választanak meg, nincs joga hogy szavazzon a flamand regionális ügyekben.

Közigazgatási beosztás

Az öt flamand tartomány elhelyezkedése Flandrián belül

Onze Lieve Vrouwekerk, Brugge

Antwerpeni homlokzat

Az állatkert bejárat – Antwerpen

Gyermekkaraván a tengerparton – Oostende

Tengerészek emlékműve – Oostende

Az oostendei pályaudvar épülete

A Flamand régió 5 provinciából áll (308 településsel):

1. Antwerpen (Antwerpen)
2. Limburg (Limburg)
3. Kelet-Flandria (Oost-Vlaanderen)
4. Flamand-Brabant (Vlaams-Brabant)
5. Nyugat-Flandria (West-Vlaanderen)

Brüsszel Flandria része, de csak a flamand lakosság és helyi intézményeik részéről (melyek mind a Flamand mind a Brüsszeli Régióban élhetnek). Ugyancsak Flandria hivatalos fővárosa. A második világháborút követő évtizedek népességmozgásainak eredményeként Brüsszel lakossága túlnyomórészt – becslések szerint kb. 85-90% – francia anyanyelvű^[1][2][3] és kb. 10-15% a hollandul beszélők aránya.^[3]

Városok

A régió legnagyobb városai a következők (2007-es lakosság-számokkal):

• Antwerpen – 466 484
• Gent – 234 602
• Brugge – 116 982
• Leuven – 95 232
• Mechelen – 78 480
• Aalst – 78 184
• Kortrijk – 73 376
• Oostende – 69 845
• Hasselt – 69 455
• Sint-niklaas – 69 277
• Genk – 64 071
• Roeselare – 56 797

Nyelv

A hivatalos nyelv a holland, gyakran hivatkoznak rá a lakosok mint flamand nyelvre. A francia nyelv használható bizonyos adminisztratív célokra az úgynevezett nyelvi szolgáltatásokkal rendelkező törvényhatóságok egy részénél a Brüsszeli Fővárosi Régió körül és Vallónia határán.

Hivatalos ünnepnap

A belgiumi flamand közösség minden év július 11-én ünnepli hivatalos ünnepnapját. Az 1970-es belga alkotmányreform eredményeként létrejött (akkori elnevezéssel) Holland Kulturális Közösség 1973-ban fogadta el az új közösség hivatalos zászlóját, himnuszát, és egyben meghatározta a közösség ünnepnapját.

1302. július 11-én Kortrijk közelében az egyesült flamand városok serege, a brugge-i városi milícia vezetésével, döntő vereséget mért IV. Fülöp francia király seregére. A gyalogos katonákból álló városi milíciák olyan súlyos veszteségeket okoztak a jórészt nemesi lovagokból álló francia seregnek, hogy az alig három órás ütközet után több mint 500 pár aranyozott sarkantyút gyűjtöttek össze a csatamezőről. Az „Arany Sarkantyúk Csatája” (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d'or) eredményeként a flamand városok sikeresen elhárítottak a francia királyok északi terjeszkedési törekvéseit, és időlegesen megtarthatták függetlenségüket.