prímás, esztergomi érsek, alkimista From Wikipedia, the free encyclopedia
Zombori gróf Lippay György (Pozsony, 1600. október 9. – Nagyszombat, 1666. január 30.) prímás, esztergomi érsek és kitűnő alkimista. Öccse Lippay János egyetemi tanár.
Lippay György | |||||
Veszprém, Eger, majd Esztergom püspöke | |||||
Született | 1600. október 9. Pozsony | ||||
Elhunyt | 1666. január 30. (65 évesen) Nagyszombat | ||||
Iskolái | |||||
Felekezet | római katolikus egyház | ||||
Püspökségi ideje 1633. február 1. – 1637. május 1. (Veszprém) | |||||
Püspökségi ideje 1637. május 1. – 1642. november 19. (Eger) | |||||
Püspökségi ideje 1642. november 19. – 1666. január 30. (Esztergom) | |||||
Lippay György a Catholic Hierarchy-n | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lippay György témájú médiaállományokat. |
Édesapja Lippay János (†1616),[1] édesanyja Landovicz Serényi Mária volt.[2] Iskoláit Bécsben kezdte, majd a Grazi Egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Rómában hittudományi tanulmányokat folytatott. Hosszú ideig Bécsben szolgált, majd Magyarországra jött. 1625-től esztergomi kanonok, 1627-ben tornai főesperes. 1631-ben pécsi, 1633. február 1-jén veszprémi, 1637. május 1-jén egri püspök lett. Ezenkívül 1635-től kancellár. A nagyszombati egyetem (a mai ELTE) jogi karának egyik alapítója volt. 1642-től esztergomi érsekként működött. 1649-ben országos papneveldét létesített. Az ellenreformáció egyik fő szervezője volt, és a Habsburgok elkötelezett híve.
I. Lipót trónralépésével a hatalmi viszonyok átrendeződtek és befolyása az udvarban egyre csökkent. Felismerve a válságos erdélyi helyzet bécsi udvar általi katasztrofális kezelését, végül hathatósan közbenjárt Zrínyi Miklós érdekében, aki 1663 őszére elnyerte a dunántúli magyar csapatok főparancsnokságát.[3]
Az 1664-es vasvári béke után az országra nehezedő egyre nagyobb idegen nyomás miatt csatlakozott a Wesselényi Ferenc nádor által szervezett főúri összeesküvéshez.
Lippay élénken érdeklődőtt a természettudományok iránt. Pozsonyi kertjében kiterjedt dísznövény, gyümölcs és zöldségtermesztés folyt. Hátrahagyott egy alkimista kéziratot, melyet ma is őriz a bécsi National-Bibliothek. A díszes borítású kötet címe: Mons Magnesiae Ex Quo Obscurum sed Verum Subjectum Philosophorum effonditur et Expresse denominatur. Lippay munkáit I. Lipót királynak ajánlotta, aki nagy kedvelője volt az aranycsinálásnak. Lippay nézete az volt, hogy az aranycsinálás lehetséges megfelelő elméleti tudással. E tudáshoz vezet az általa csak "Magnezia Hegy"-nek (Mons Magnesia) nevezett út. Kitűnően foglalta össze a korábbi alkimisták műveit. Mint írja, "… a műben tárgyaltam az anyagról, amely magába foglalja a négy elemet, a földet, vizet, levegőt, tüzet; a három principiumot: sal, sulfur, mercurius-t; kettősségét a hímnek és nősténynek s végre azt az egy valamit, amely a mi csodálatos, egyszerű napanyagunk. … Ne maradjon előtted rejtve az sem, hogy ez a mi anyagunk a chaos". A munka a magyar alkímia egyik legszebb alkotása.
Az ő nevéhez fűződik a 16. század közepe után létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése és átalakítása is, amely kert szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert. E kerthez kapcsolódik öccse Lippay János életének utolsó, alkotó korszaka, aki bátyja hívására Pozsonyba jött, ahol megírta Pozsonyi kert címen 3-kötetes művét.
Szinnyei József a következő munkáit ismeri:[4]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.