egyetemi kar From Wikipedia, the free encyclopedia
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara (korábban Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, röviden: SZE MÉK), illetve annak jogelődje, a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet 1818-ban Magyaróvárott alapított mezőgazdasági felsőoktatási intézmény. 2016. január 1-én kivált az egykori Nyugat-magyarországi Egyetemből, és csatlakozott a Széchenyi István Egyetemhez.
Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar | |
Alapítva | 1818 |
Névadó | Albert Kázmér szász–tescheni herceg |
Hely | Magyarország, Mosonmagyaróvár |
Típus | egyetemi kar |
Dékán | Dr. Tóth Tamás |
Elérhetőség | |
Postacím | 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. |
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar témájú médiaállományokat. |
Névváltozatok | |||||||||||||||||||||||||||||
|
Európa első, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézetének alapítása és megszervezése Albert Kázmér szász–tescheni herceg és Wittmann Antal reformkori tudós mezőgazdász nevéhez fűződik.
Az intézmény 1818-tól Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet (1818–1850) néven működött, Albert Kázmér szász–tescheni herceg birtokai számára képzett kiváló elméleti és gyakorlati tudással felvértezett mezőgazdászokat. Az iskola elnevezése ellenére minden tanulni vágyó fiatal előtt nyitva állt. Az oktatás nyelve kezdetben latin, majd – mint az országban mindenütt – a német volt.
1850-ben megszűnt magán-tanintézeti jellege, Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1850–1869) néven az intézmény minisztériumi kezelés alá került, amely a 35 milliós Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézeteként működött, kihatva egész Közép-Európa mezőgazdaságára és annak fejlődésére.
A kiegyezést követően, 1869-től Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1869–1874) elnevezéssel funkcionált az iskola, ekkor kezdődött meg a magyar tannyelv bevezetése, majd az oktatás párhuzamosan két évfolyamon, egy magyar és egy német nyelvű tanszakon folyt. Európa szinte minden országából, Franciaországtól kezdve az egykori német és osztrák tartományokon át egészen Törökországgal bezárólag a kontinens minden sarkából érkeztek hallgatók Magyaróvárra. 1872-ben a magyaróvári Alma Materből vált ki a bécsi mezőgazdasági főiskola (Universität für Bodenkultur), amely a mai napig anyaintézményeként tartja számon a mosonmagyaróvári egyetemi kart.
1874-ben a hasonló magyar intézetek közül elsőként emelték akadémiai rangra a kar jogelődjét. Hivatalos elnevezése Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (1874–1942) lett, amely Magyarország egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt egészen 1906-ig. Az Akadémia mellett ekkoriban létesülő, gombamódra szaporodó különböző kutatóintézetek jelentették a mai magyar agrárkutatás igazi megindulását, Magyaróvár a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás bölcsőjévé, illetve fellegvárává vált. 1884-ben a német nyelvű évfolyamok megszüntetésével lezárult a két tannyelvű képzés a tanintézetben, azóta az oktatás nyelve kizárólag a magyar.
Alapításának 125. évében, az 1942. évi tanévet Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola (1942–1945) elnevezéssel kezdte meg a tanintézet.
A második világháborút követő központosításnak köszönhetően a frissen létrehozott Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya (1945–1949) néven egyetemi képzést nyújtott az Alma Mater. A kommunista hatalomátvétel után működését ideiglenes beszüntették.
1954-ben az újjászervezett egyetemi jellegű intézmény Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia (1954–1962) néven kezdte meg működését a magyaróvári tradícióknak megfelelően. E korszakban következett be a tanintézet történelmének legszomorúbb és leggyászosabb napja: 1956. október 26.
1962-ben az egyetemi jellegű Mezőgazdasági Akadémia nevét Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolára (1962–1970), majd Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karára (1970–1989) változtatták.
A rendszerváltozás környéki integrációk során az Alma Mater elnevezése többször is módosult: előbb a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar (1989–2000) elnevezés alatt működött, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemből (2000–2015) kivált, és 2016. január 1-től a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karaként, 2022. szeptember 1-től[1] pedig az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karaként folytatja tevékenységét. A névváltoztatások ellenére az alma mater jelenleg is a nagy elődök emlékéhez méltóan, de a mai kor követelményeinek megfelelve képzi történelmének nyolcadik–kilencedik nemzedékét.
Az intézmény munkájára jellemző a több szakos, az élelmiszergazdaságot jól átfogó képzési rendszer működtetése. A magas szintű elméleti képzés mellett fontos szerepet játszik a gyakorlati ismeretek elsajátíttatása laboratóriumokban és üzemi körülmények között. Ezt a célt szolgálja a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokra épülő külföldi farmgyakorlat rendszer is. Ennek keretében a hallgatók Európa számos országába, utazhatnak 3-6 hónapos farmgyakorlatra, amely kiválóan szolgálja szakmai látókörük bővítését és a nyelvgyakorlást.
A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar:
Az intézmény által folytatott képzések, akkreditált szakok:
Alapképzési szakok:
Osztatlan képzési szakok:
Mesterképzési szakok:
Szakirányú továbbképzés:
Tanfolyamok:
A PhD fokozat megszerzését a kar doktori iskolájának (Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola) doktori programjai teszik lehetővé.
Wittmann Antal kurátor | (1818–1834) | Thallmayer Viktor mb. igazgató | (1897–1898) | Varga Ernő igazgató | (1954 – 1957) | Szalka Éva dékán | (2016–2023) |
Kleeborni Gürtler Ferenc kurátor | (1818–1821) | Vörös Sándor igazgató | (1898–1907) | Kovács László igazgató | (1957–1959) | Tóth Tamás dékán | (2023-) |
Liebbald Gyula vezető professzor | (1818–1819) | Kerpely Kálmán mb. igazgató | (1907–1908) | Varga János igazgató | (1959–1962) | ||
Klingenstein Frigyes vezető professzor | (1819) | Hensch Árpád igazgató | (1908–1909) | Varga János rektor | (1962–1965) | ||
Kleyle Joachim kurátor | (1820–1849) | Ujhelyi Imre igazgató | (1909–1919) | Márton Géza rektor | (1965–1968) | ||
Schachner Károly vezető professzor | (1820–1834) | id. Rázsó Imre igazgató h. | (1919) | Kovács László rektor | (1968–1970) | ||
Bischof Ede vezető professzor | (1834–1836) | id. Rázsó Imre dékán | (1919–1920) | Varga János dékán | (1970–1976) | ||
Kopetz Gusztáv vezető professzor | (1836–1846) | Bánvárth Sándor igazgató | (1920–1930) | Schmidt János dékán | (1976–1985) | ||
Masch Antal vezető professzor | (1846–1849) | Zalka Zsigmond mb. igazgató | (1930) | Kuroli Géza dékán | (1985–1994) | ||
Pabst Henrik Vilmos igazgató | (1850–1861) | Groffits Gábor igazgató | (1930–1942) | Iváncsics János dékán | (1994–1999) | ||
Masch Antal igazgató h. | (1861–1863) | Groffits Gábor dékán | (1942–1945) | Ördög Vince dékán | (1999–2007) | ||
Masch Antal igazgató | (1863–1884) | Varga-Kiss Ernő osztályelnök | (1945–1948) | Schmidt Rezső mb. dékán | (2007) | ||
Balás Árpád igazgató | (1884–1896) | Sass Gábor osztályelnök | (1948–1949) | Schmidt Rezső dékán | (2008–2016) |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.