Semsey Andor

Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22. – Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.

Semsey Andor szobra Balmazújvárosban. Freund Éva alkotása (2010)

Ez a szócikk az akadémikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Semsey Andor (egyértelműsítő lap).

Semsey Andor
Született	1833. december 22.[1] Kassa
Elhunyt	1923. augusztus 14. (89 évesen)[1] Budapest
Foglalkozása	mineralógus
Iskolái	SZE Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar
Sírhelye	Farkasréti temető (10/1-1-60/61)
A Wikimédia Commons tartalmaz Semsey Andor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Semsey Andor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben.

A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet elvégzése után német, holland és skót főiskolákon folytatott gazdasági tanulmányokat. Mintegy negyvenezer holdnyi földbirtoka volt, de a gazdálkodásban nem lelte örömét, ezért 1866-ban bérbe adta összes birtokát, és Pestre költözött. Érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Felkereste Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, s számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára. Marseille-ben 1882-ben megvette az elhunyt Henri Coquand professzor huszonnyolcezer darabból álló ásványgyűjteményét, és a Földtani Intézetnek adományozta. Az ő jóvoltából került a Magyar Nemzeti Múzeumba a világ akkori leghíresebb gyűjteményei közül a Spindler-, a Béranger- és az Esterházy-féle kövületkollekció. A neves gyűjtők anyagának megvásárlásával világhírűvé fejlesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét. Ezt a kollekciót ő maga rendszerezte, megadva a lehullás helyét, idejét és az egyes darabok jellemző adatait, mindezt A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye címmel közleményben adta ki. Gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint kétmillió aranykoronát a hazai tudományos élet támogatására áldozta. Támogatta Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Az ő támogatása tette lehetővé a Balaton-monográfia kiadását is. 1890-ben százezer forintos alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia szakkönyvkiadásának javára, és nagy összeggel járult hozzá az 1895-ben életre hívott Eötvös Kollégium alaptőkéjéhez. „Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk” – írta és erre példát is mutatott.

Elismerései

• Díszdoktorává avatta a budapesti Tudományegyetem, tiszteleti taggá választotta számos tudományos társulat.
• a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1882).

Emlékezete

• Semsey Andor emlékkötet (2008)
• Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben (10/1-1-60/61.) található.
• Szobra Balmazújvároson (2010).
• Róla elnevezett utca Budapest XIV. kerületében.
• Nevét több ásvány őrzi (semseyt, andorit).
• A Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor Emlékéve 2008. november 18-án fejeződött be.
• Nevét őrzi a 284357 Semseyandor kisbolygó.^[2]

Művei

• Szilágysomlyó harmadrendű kövületei. 1877.
• A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye. 1886.