Magyar Néphadsereg
a Magyar Népköztársaság hadereje 1951–1990 között / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Magyar Néphadsereg (rövidítve MN) a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek elnevezése volt 1951 és 1990 között. Feladata Magyarország szuverenitásának és területi épségének biztosítása, a polgári védelem erősítése, továbbá 1955-től a Varsói Szerződés kereteiben vállalt kötelezettségek ellátása, a katonai szövetség kollektív védelmének erősítése volt. A Néphadsereg – más katonai szervezetekhez hasonlóan – függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet volt. Állományát az általános hadkötelezettség alapján sorozott sorállomány és a hivatásos állomány alkotta. Működési rendjét jogszabályok rögzítették.
Magyar Néphadsereg | |
A Magyar Néphadsereg emblémája | |
Dátum | 1951. június 1.[1] – 1990. március 14.[2] |
Ország | Magyar Népköztársaság |
Feladat | A Magyar Népköztársaság szuverenitásának és területi épségének védelme, illetve a Varsói Szerződés közös műveleteiben való részvétel |
Diszlokáció | a Magyar Népköztársaság határain belül |
Kultúra és történelem | |
Háborús részvétel | Koreai háború (passzív: orvosi támogatás) Prágai tavasz, Vietnámi háború (passzív: hadianyag-ellátók és ICCS megfigyelők) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Néphadsereg témájú médiaállományokat. |
Elődjének az 1945-ben megszűnt, illetve megsemmisült Magyar Királyi Honvédség tekinthető, eszközállományának egy részét is ettől a szervezettől vette át, más részét a Szovjetuniótól kapta, illetve vette. A kezdetben Magyar Honvédség nevű katonai szervezet 1951. június 1-jén vette fel a Magyar Néphadsereg megnevezést. 1951 végétől megkezdődött a csapatok szovjet mintájú egyenruházattal való ellátása. Politikai felügyeletét az MSZMP A Magyar Szocialista Munkáspárt Néphadseregi Bizottsága látta el, amely 1989 októberében oszlott fel,[3] illetve a szervezeten belüli politikai főcsoportfőnökség.
Magyarország haderejét Magyar Néphadsereg helyett 1990. március 15-étől ismét Magyar Honvédségnek nevezik.