Magyar katolikus egyház
From Wikipedia, the free encyclopedia
A magyar katolikus egyház (latinul: Ecclesia Catholica Hungariæ) a katolikus egyház magyarországi szervezeteinek összefoglaló elnevezése.
Magyar katolikus egyház | |
A magyar katolikus egyház főtemploma, az esztergomi bazilika | |
Vallás | kereszténység |
Felekezet | katolicizmus |
Eredet | római katolikus egyház |
Lelkészi vezető | Erdő Péter |
Tisztsége | esztergom-budapesti érsek, bíboros, prímás |
Szertartás | latin, görög |
Tagság | 3 691 389 (2011)[1] |
Nyelv | latin, magyar |
Alapítva | 1000 |
Alapító | I. István |
Ország | Magyarország |
Székhely | Esztergom |
Naptár | gregorián |
Technikai szám | 0011 |
A Magyar katolikus egyház weboldala |
A római katolikus egyház – katolikus szóhasználattal a világegyház – élén a római pápa áll, akinek az Egyházi Törvénykönyv megfogalmazása szerint „a legfőbb, teljes, közvetlen és egyetemes rendes hatalma van … az összes részegyházak és azok csoportjai fölött is”.[2] Ebből következően a magyar részegyház, ugyanúgy, mint az összes többi részegyházak, nem autonóm szervezet, mert ügyeiben (elvileg, és a jog által szabályozott esetekben – mint például a püspökök kinevezése – gyakorlatilag is) a pápa közvetlenül intézkedhet, ő tekintendő legfőbb fejének.
A világegyház elsődlegesen egyházmegyékre van osztva, ezek számítanak elsősorban „részegyházaknak”.[3] Az egyes országok egyházaira alkalmazott elnevezések – mint például a „magyar katolikus egyház” – katolikus szempontból ilyen egyházmegyék másodlagosan létrehozott csoportjait jelölik, melyek kevesebb önállósággal bírnak, mint az egyházmegyék vagy akár ezeknek részei, a plébániák. A katolikus egyház szervezetben tehát tulajdonképpen nem létezik „magyar katolikus egyház”; a neki leginkább megfelelő állandó intézmény a Magyarország területén működő egyházmegyék püspökeiből álló Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
Mivel a magyar katolikus egyház fogalmába beletartozik a katolikus világegyház Magyarország területén működő minden részegyháza, ezért beleértendőek nem csak a latin rítusú egyházmegyék, hanem az itt működő keleti katolikus részegyházak is, nevezetesen a görögkatolikus és örmény katolikus egyházkormányzati egységek.
Polgári jogi szempontból a magyar katolikus egyház bíróságilag bejegyzett vallási csoport, melynek jogait a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia gyakorolja.