(1927-2012) ókortörténész, klasszika-filológus From Wikipedia, the free encyclopedia
Maróti Egon (Budapest, 1927. november 17. – Szeged, 2012. április 22.) ókortörténész, klasszika-filológus, a 20. századi hazai és nemzetközi ókortudomány kiemelkedő kutatója. Sportoló és aforizmaszerző is volt.
Maróti Egon | |
Született | 1927. november 17. Budapest[1] |
Elhunyt | 2012. április 22. (84 évesen) Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1950) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Budapesten született és itt végezte iskoláit. 1946-50 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd ugyanitt aspiráns volt 1952-54 között.
Több tanulmányutat tett (Berlin-Lipcse 1959, Róma 1960, Prága 1968, Bécs 1978, 1983, Köln 1992.)
1950-59 között az ELTE Latin Filológiai Intézet munkatársa, 1965-70 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékének vezetője. 1965-70-ig az MTA Ókortudományi Tanszékcsoportjának tudományos munkatársa. Végül 1970-1992 között a szegedi József Attila Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékét vezette docensi majd egyetemi tanári beosztásban. Több féléven keresztül adott elő a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (később a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Kara) Testnevelési Tanszékén az antik görög sport és versenyjátékok témájáról. Haláláig professor emeritusként tevékenyen részt vett mind az oktatásban - főként a doktori képzésben -, mind pedig a kutatásban.
Fő kutatási területe a római gazdaság- és társadalomtörténet, latin filológia, görög epigráfia, az antikvitás továbbélésének problémái, valamint az antik görög sportélet. Több, mint 300 műve jelent meg magyar, és idegen nyelveken hazánkon kívül 10 országban, angol, francia, német, olasz és orosz nyelven: könyvek és széles skálájú szakmai tárgyú publikáció.
Oktatói munkája mindvégig szorosan kapcsolódott szerteágazó tudományos tevékenységéhez. Különösen kedvelte az antik „csemegéket” így pl.: a kalózkodás, a borhamisítás, az ókori sportolókkal, az olimpiákkal kapcsolatos történetek. Négygyermekes szülőként írt és előadott az antikvitásban a három és többgyermekes családoknak juttatott előnyökről. Ám tudományos műveinél is nagyobb ismertségre tett szert élete utolsó szakaszában megjelentetett aforizmagyűjteményével, az ezekben közreadott gondolatai az antik bölcsességgel vetekednek.
Magyar és nemzetközi tudományos konferenciákon, kongresszusokon több ízben vett részt előadással: 1957-től Magyarországon kívül az alábbi országokban: Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, NDK, NSZK, Németország, Olaszország, Románia, Szovjetunió.
1955-ben a történettudományok kandidátusa, 1978-ban pedig az MTA doktora (DSc) lett.
„A szavak értelmezése a titka a latin szövegek fordításának. A források értelmezését ugyanolyan élvezetesnek találom, mint az ókorban annyira kedvelt műfaj, a szentencia megfogalmazását.” Nyilatkozta három aforizmagyűjteményéről, amely három könyvére volt a legbüszkébb.1. aforizma-részletek[halott link], 2. aforizma-részletek Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
"Miként a tölgy – Tudomány Erdejéből –
ő úgy kidőlt. A helyén nincs utóda;
nyolcvanon túl már Iuppiter tudósa,
s mint Égi Kertész, új Fa nő kezétől..."
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.