falu Horvátországban, Šibenik-Knin megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Mratovo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.
Mratovo | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Šibenik-Knin |
Község | Promina |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 22303 |
Körzethívószám | (+385) 022 |
Népesség | |
Teljes népesség | 47 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 246 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 57′ 32″, k. h. 16° 02′ 34″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Knintől légvonalban 15, közúton 20 km-re, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka szurdokvölgyétől keletre fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint falu területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Az ókorban római település állt itt, ezt bizonyítja a templom újjáépítési munkái során itt talált latin feliratos római kőlap.[2] A templomot 1412-ben említik először, de vélhetően ennél sokkal régebbi. Maga a település neve is a templom védőszentjének nevéből keletkezett. A Márton név ekkoriban elég ritka volt ezen a vidéken, Szent Márton kultusza valószínűleg északról, magyar hatásra érkezett.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 410, 1910-ben 461 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben lakosságának 90 százaléka horvát, 8 százaléka szerb volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. Katolikus templomát felgyújtották, horvát lakossága elmenekült. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. A falunak 2011-ben 56 lakosa volt.
A Szent Márton templomot[5] már 1412-ben említik. Az eredeti templomból fennmaradt a sekrestye és a gazdagon díszített harangtorony a két haranggal. 1841-ben új, ötszög alaprajzú templomot építettek mellé. A délszláv háború idején a szerbek felgyújtották. Újjáépítése 2002-2003-ban történt. A templom körül régi temető található.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.