From Wikipedia, the free encyclopedia
A napraforgómag kedvelt elesége a madaraknak, és az emberek számára egészséges rágcsálnivaló.[1] Az étkezési célú étolaj egyik alapanyaga.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A napraforgó (Helianthus annuus) Peruban és Mexikóban őshonos, és az amerikai indiánok régóta termesztett növénye. Európába dísznövényként került a XVI. században, majd kb. 200 éve felfedezték, hogy kiváló olaj készíthető belőle. Ettől az időtől kezdve nemesítésére igen nagy gondot fordítottak. Napjainkban a táplálkozási szokások változásával előtérbe került a növényi olajok fogyasztása, melynek eredményeként a napraforgó termesztése is nagy fontossággal bír.
A napraforgó a fészkesek családjába tartozó, egyéves, lágy szárú növény, mely 1,5-2,5 méter magasra nő. Fészkes virágzatát tányérnak nevezzük, melynek átmérője 10–40 cm lehet. Nevével ellentétben általában nem követi a nap járását, hanem délkeletre tekint. Kaszattermése fekete, vagy fekete-fehér csíkos.
A napraforgómag energiatartalma a többi olajosmaghoz hasonlóan jelentős. Zsírtartalma értékes, mert gazdag forrása a telítetlen zsírsavaknak, főleg linolsav és olajsav található benne. Mértékkel fogyasztva (a nem sózott változatot!) fontos szerepe lehet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, mert e zsírsavak hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, és a vérnyomást is kedvezően befolyásolják. Ezt a hatást támogatja fitoszterol-tartalma is. Élelmirost tartalma miatt a fent említett megbetegedésekben szenvedőkön kívül a cukorbetegek, székrekedéssel küzdők, kismamák és idősek számára is javasolható. A napraforgómag kiemelkedő B1-vitamin-forrás, melynek fontos szerepe van a szénhidrát-, aminosav- és az alkohol-anyagcserében. A vitaminok közül említést érdemel még E-vitamin-tartalma, mely jelentősen hozzájárul a káros szabad gyökök sejthártya- és DNS-károsító hatásának csökkentéséhez, ezért hasznos összetevője lehet a daganatmegelőző étrendnek, valamint sportolók számára is ajánlható. Az ásványi anyagok közül magnéziumot, kalciumot és káliumot tartalmaz nagyobb mennyiségben. A magnézium és kalcium hozzájárul a csontritkulás megelőzéséhez, és a már kialakult betegség kezelésében is szerepe van, a kálium pedig támogatja a szív és az idegrendszer működését. Étkezési célra a napraforgó magját használják natúr vagy sózott változatban. Forgalomba legtöbbször pirított vagy pörkölt formában kerül, hogy a benne esetleg előforduló nemkívánatos (például emésztést akadályozó) fehérjetermészetű anyagok elveszítsék aktivitásukat. Igaz, a magot legtöbbször nem fogyasztjuk olyan mennyiségben, hogy ez problémát okozhatna. Otthoni pirításkor ügyeljünk arra, hogy az kíméletesen történjen, a magvak világos színűek maradjanak, mert hőkezeléskor értékes zsírsavainak egy része tönkremegy. A napraforgómag érdekes és értékes kiegészítője lehet leveseknek, salátáknak, raguknak, zöldségköreteknek, mártásoknak, rakott-töltött, csőben sült ételeknek, uzsonnakrémeknek, müzliknek, süteményeknek, turmixoknak. Belőle készítik a hidegen vagy hagyományos módon sajtolt napraforgóolajat, mely alapanyaga lehet egyes olajkeverékeknek, margarinoknak is. A napraforgó sárga virágait a népi gyógyászat megszárítva és leforrázva teaként ajánlja magas vérnyomás kezelésére és lázcsillapításra. Az olaj kinyerése után visszamaradt darát takarmányozásra, a magot madáreleségként és ipari célra (szappan-, festékgyártásra) is használják.
A közölt adatok 100 g napraforgómagra értendőek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.