Nemzetközi Labdarúgó-szövetség
a nemzetközi labdarúgást irányító nemzetközi szervezet From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (vagy közhasználatú rövidítésével a FIFA),[3] a nemzetközi labdarúgást irányító nemzetközi szervezet. Székhelye Zürichben van. Jelenleg 211 tagszervezete van. Elnöke 1998-tól a svájci Sepp Blatter, akit legutóbb 2015. május 29-én, a FIFA 65. kongresszusán választottak meg, újabb négy évre. Bár ő 2015. június 2-án lemondott,[4][5] az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt. 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén Gianni Infantino kapta a legtöbb szavazatot[6] és ezzel 3 évre elnökké választották.[7][8]
| Nemzetközi Labdarúgó-szövetség | |
 | |
| Mottó | For the Game, For the World |
| Alapítva | 1904. május 21. |
| Típus | sport-szervezet |
| Székhely | Zürich, Svájc |
| Tagság | 211 ország |
| Nyelvek | angol, német, francia, spanyol, arab |
| Elnök Alelnök | Gianni Infantino[1] Csányi Sándor[2] |
 Nemzetközi Labdarúgó-szövetség
Pozíció Svájc térképén
| |
 é. sz. 47° 22′ 53″, k. h. 8° 34′ 28″ | |
| A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Labdarúgó-szövetség témájú médiaállományokat. | |
A szervezetet 1904. május 21-én hozták létre Párizsban. A FIFA első elnöke Robert Guérin volt, aki 1906-ban kezdeményezte első nemzetközi világbajnokságot, de az elképzelése kevés sikert ért el. Daniel Burley Woolfall ideje alatt a FIFA tagsága kiterjedt Európán túlra 1909-ben Dél-Afrika és Argentína, 1912-ben Chile és Kanada, 1913-ban az Amerikai Egyesült Államok lépett be. Woolfall halála után Carl Hirschmann lett a FIFA elnöke. A FIFA – szokás szerint – a világbajnokságok előtt tartja meg a tisztújító kongresszusát. 1974-ben Münchenben Sir Stanley Rous – aki 1961–1974 között tevékenykedett és a választások idején 79 éves volt – helyett új FIFA elnököt jelöltek João Havelange személyében, aki 1974 és 1998 között volt a FIFA elnöke. A FIFA vezetője hosszú időn keresztül Sepp Blatter, akit a FIFA 61. kongresszusán 2011-ben választottak meg négy évre, 2015-ig.[9]
Röviddel a tisztújító közgyűlés előtt, 2015. május 27-én Zürichben letartóztatták a FIFA több vezetőjét, köztük két alelnököt. Sepp Blatter elnök sajtónyilatkozatban közölte, hogy nem kíván lemondani.[10] Az előzmények ellenére május 29-én megtartották a FIFA tisztújító kongresszusát, amelyet azonban megzavartak.[11][12] Miután kihívója a második fordulóban visszalépett,[13] Blattert a kongresszus újabb négy évre újraválasztotta.[14][15][16] Blatter 2015. június 2-án lemondott,[4][5] az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt.
A FIFA tisztújító közgyűlését 2016. február 26-ra péntekre tűzték ki. Sem Sepp Blatter, sem Michel Platini a választáson nem indulhatott, mivel minden sporttevékenységtől eltiltották őket 8 évre, majd február 24-én a FIFA fellebbviteli bizottsága a büntetést fenntartotta, a mértékét viszont 6 évre mérsékelték.[17] Sepp Blatter a botrány kirobbantásáért még ekkor is az amerikaiakat vádolta.[18] 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén 3 évre Gianni Infantinót, az UEFA főtitkárát választották elnökké, aki mind az első, mind a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapta.
A FIFA hat regionális szövetséggel rendelkezik. A központja Zürichben van. A FIFA legfelső döntéshozó szerve a FIFA Kongresszus, amely évente egyszer ülésezik.
A 6 szövetség:
- AFC – Ázsiai Labdarúgó-szövetség
- CAF – Afrikai Labdarúgó-szövetség
- CONCACAF – Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja
- CONMEBOL – Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség
- OFC – Óceániai Labdarúgó-szövetség
- UEFA – Európai Labdarúgó-szövetség.
Azok a nemzeteknek, amelyeknek a határa Európa és Ázsia között terül el, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia úgy döntött, hogy az UEFA részévé válik, mivel földrajzilag a Kaukázushoz, s így Európához tartoznak. Több transzkontinentális nemzet, így Oroszország, Törökország, Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Izrael, bár teljesen Ázsiai ország, 1994-ben csatlakozott UEFA-hoz. Kazahsztán az AFC-től UEFA-hoz csatlakozott 2002-ben, Ausztrália volt a legutolsó változtató ország, 2006 januárjában az OFC-ból az AFC-be csatlakozott. Guyana és Suriname CONCACAF tagok annak ellenére, hogy Dél-amerikai országok.
A csapatok az OFCból nem jutnak be automatikusan a Világbajnokságba. A legutóbbi világbajnokságon az OFC nyertesének egy rájátszást kellett játszania egy CONMEBOL nemzettel.
A FIFA minden évben átadja a FIFA World Player (Az év labdarúgója) címet. A férfiaknál a díjat 2010-ben összevonták a France Football által alapított Aranylabdával. Díjazzák az év edzőjét is, valamint a Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az év legszebb gólját.
1994-ben a FIFA kiadta a FIFA World Cup All-Time Team-ot.
2002-ben a FIFA bejelentette a FIFA Dream Teamet.
Robert Guérin – (Franciaország), 1904–1906
Daniel Burley Woolfall (Anglia), 1906–1918
Carl Hirschman (Hollandia), 1918–1921- Jules Rimet (Franciaország), 1921–1954
Rodolphe William Seeldrayers (Belgium), 1954–1955- Arthur Drewry (Anglia), 1955–1961
- Sir Stanley Rous (Anglia), 1961–1974
João Havelange (Brazília), 1974–1998
Joseph Blatter (Svájc), 1998–2015
Gianni Infantino (Svájc, Olaszország), 2016–
.svg){kind=small}
- Férfi tornák
- Labdarúgó-világbajnokság
- U20-as labdarúgó-világbajnokság
- U17-es labdarúgó-világbajnokság
- Konföderációs Kupa
- FIFA-klubvilágbajnokság
- Futsal-világbajnokság
- Strandlabdarúgó-világbajnokság
- Blue Stars/FIFA-ifjúsági kupa
- Női tornák
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
