Európai Labdarúgó-szövetség

Az Európai Labdarúgó-szövetség (angolul Union of European Football Associations, (UEFA)) az európai labdarúgás adminisztratív és ellenőrző testülete. Képviseli Európa nemzeti labdarúgó-szövetségeit, kontinens méretű nemzeti és klubversenyeket szervez és bonyolít le, ellenőrzi ezen tornák pénzdíjait, szabályait és médiajogait. Több olyan nemzet szövetsége, amely földrajzilag Ázsiában fekszik, az UEFA tagjai közé tartozik, nem pedig az Ázsiai Labdarúgó-szövetséghez, mint például Izrael és Kazahsztán.

Európai Labdarúgó-szövetség
Az UEFA tagjai kékkel vannak jelölve
Alapítva	1954. június 15.
Típus	sport-szervezet
Székhely	Svájc, Nyon
Tagság	55 tagország
Elnök	Aleksander Čeferin
é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 6° 13′ 52″46.371009, 6.23103
Az Európai Labdarúgó-szövetség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Labdarúgó-szövetség témájú médiaállományokat.

Az UEFA a FIFA hat kontinentális szövetségének egyike. Ez a legerősebb, legbefolyásosabb szövetség. A világ szinte minden kimagasló tudású labdarúgója európai bajnokságokban (mint az angol, olasz, spanyol vagy német bajnokságok) játszik, elsősorban az egyes gazdag klubok által nyújtott kimagasló fizetések miatt. Az UEFA-ban találhatók a világ legerősebb csapatai. A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon a lehetséges 32 résztvevői helyből 13-at az UEFA nemzeti tizenegyeinek tartottak fenn.

Az UEFA-t 1954. június 15-én alapították a svájci Bázelban, a francia, az olasz és a belga labdarúgó szövetségek megbeszélése eredményeként. Székhelye 1959-ig Párizsban volt, amikor is a szervezet átköltözött Bernbe. A szervezet első főtitkára Henri Delaunay volt, első elnöke pedig Ebbe Schwartz. 1995-ben a szervezet adminisztrációs központja átköltözött a svájci Nyonba. Kezdetben 31 tagszövetséggel rendelkezett, mára a tagok száma elérte az 55-öt (lásd az oldal alján vagy a Nemzeti labdarúgó-válogatottak listája oldalt).

Az UEFA-nak, nemzeti labdarúgó-szövetségek képviseletében, több komoly összetűzése volt az Európai Bizottsággal. Az 1990-es években jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a televíziós jogokat, különösen a nemzetközi közvetítéseket irányító szabályozóin, annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljen az európai jogrendszernek.

Tagországok

Albánia Andorra Anglia Ausztria Azerbajdzsán Belgium Bosznia-Hercegovina Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észak-Írország Észtország Feröer Fehéroroszország Finnország Franciaország Gibraltár Görögország

Grúzia Hollandia Horvátország Írország Izland Izrael Kazahsztán Koszovó Lengyelország Lettország Liechtenstein Litvánia Luxemburg Macedónia Magyarország Málta Moldova Montenegró

Németország Norvégia Olaszország Oroszország Örményország Portugália Románia San Marino Skócia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia Törökország Ukrajna Wales

Különbségek az UEFA tagországai és Európa országai között

• Az Egyesült Királyság négy tagállama: Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország külön szövetséggel és tagsággal rendelkezik (egyedül az olimpiai játékokon indultak közös válogatottal Nagy-Britannia néven. Ugyanakkor néhány walesi csapat az angol bajnokságban szerepel).
• Az európai független államok közül nem tagja a FIFA-nak, így az UEFA-nak sem Monaco és a Vatikán. (Előbbi klubcsapata, az AS Monaco FC a francia szövetség keretein belül működik.)
• Saját szövetséggel és tagsággal rendelkezik Feröer, amely a Dán Királyság autonóm országrésze.
• Az Egyesült Királyság tengerentúli területe, Gibraltár 2013-ban felvételt nyert.
• Koszovó, amelynek függetlenségét jelenleg még nem minden ország ismeri el, 2016-ban felvételt nyert.
• Az ázsiai Izrael politikai okokból az európai szövetség tagja.
• Azok az országok, amelyeknek a területe átnyúlik Európa és Ázsia határán, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. A két földrészt elválasztó Kaukázus mentén elhelyezkedő Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia, a transzkontinentális országnak számító Oroszország és Törökország, valamint a földrajzilag inkább ázsiai, de kultúrájában európai Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Kazahsztán, amely szintén rendelkezik európai területtel is, 2002-ben átjelentkezett az ázsiai szövetségből.

Megszűnt tagországok

Ezek a labdarúgó-szövetségek ma már nem léteznek, mivel az adott politikai helyzet által egyesültek egy másik országgal vagy szétbomlottak több államalakulattá.

• Csehszlovákia – jogutódja Csehország, továbbá kivált belőle Szlovákia.
• FÁK – jogutódja Oroszország, további kivált országok: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Moldova, Örményország, Ukrajna, valamint az AFC-hez tartozó Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.
• Jugoszlávia – jogutódja Szerbia és Montenegró (volt), korábban kivált országok: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szlovénia.
• NDK – beolvadt az addig az NSZK nevet használó Németországba.
• Saar-vidék – beolvadt az NSZK-ba (ma Németország).
• Szerbia és Montenegró – jogutódja Szerbia, belőle vált ki Montenegró, illetve 2008-ban Koszovó is kivált Szerbiából.
• Szovjetunió – jogutódja a FÁK (volt), további kivált országok: Észtország, Lettország, Litvánia.

Az Európai Labdarúgó-szövetség vezetői

Az UEFA elnökei

• Ebbe Schwartz (1954–1962)
• Gustav Wiederkehr (1962–1972)
• Barcs Sándor (1972–1973) (megbízott)
• Artemio Franchi (1973–1983)
• Jacques Georges (1983–1990)
• Lennart Johansson (1990–2007)
• Michel Platini (2007–2015)
• Ángel María Villar (2015–2016) (megbízott)
• Aleksander Čeferin (2016–)

Az UEFA főtitkárai

• Henri Delaunay (1954–1955)
• Pierre Delaunay (1955–1960)
• Hans Bangerter (1960–1989)
• Gerhard Aigner (1989–2003)*
• Lars-Christer Olsson (2003–2007)*
• Gianni Infantino (ideiglenesen 2007-ben)*
• David Taylor (2007–2009)
• Gianni Infantino (2009–2016)
• Theodore Theodoridis (2016–)

* Megjegyzés: 1999. decembertől 2007. áprilisig főtitkár helyett főigazgató megnevezést használtak.

Versenyek

Országok között

A férfiak fő versenye, a labdarúgó-Európa-bajnokság, 1958-ban indult, és 1964-ig európai nemzetek kupájaként volt ismert. Az első döntőt 1960-ban rendezték meg, amit a Szovjetunió nyert. Az UEFA szintén indított Európa-bajnokságokat U-21-es, U-19-es és U-17-es kategóriákban. A női labdarúgó-válogatottak számára létrehozta a női labdarúgó-Európa-bajnokságot, illetve a női U-19-es bajnokságot.

• Labdarúgó-Európa-bajnokság
  • U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság
  • U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság
  • U17-es labdarúgó-Európa-bajnokság
• UEFA Nemzetek Ligája
• Női labdarúgó-Európa-bajnokság
  • U19-es női labdarúgó-Európa-bajnokság
  • U17-es női labdarúgó-Európa-bajnokság
• Futsal-Európa-bajnokság
  • U21-es futsal-Európa-bajnokság (megszűnt)
• UEFA-CAF Meridian-kupa (megszűnt)

Klubok között

Jelenleg érvényes versenyek:

• Bajnokok ligája (korábban: Bajnokcsapatok Európa-kupája) – a nemzeti bajnokcsapatok között. Az erősebb bajnokságok az ezüstérmest, sőt akár a bronzérmest és a negyedik helyezettet is indíthatják.
• Európa-liga (korábban: UEFA-kupa, Vásárvárosok kupája) – főképp a nemzeti bajnokságok egy, két vagy három további helyezettjei között, de több más módja is van a bekerülésnek: a BL kiesőinek egy része, 1999 óta a nemzeti kupák győztesei is, néhány országból a ligakupa győztese, 2009-ig az Intertotó kupa legjobbjai.
• UEFA Konferencia Liga – Európa harmadik számú klubcsapatoknak szóló ligája. Az Európa-liga kiesői közül valamint nemzeti bajnokságok során lehet bekerülni. A bajnokság újkeletű, az első megrendezésére a 2021/2022-es szezonban került sor.
• UEFA-szuperkupa – kezdetben a BEK/BL és a KEK győztese között, utóbbi megszűnése után az UEFA-kupa (ma Európa-liga) győztese vette át a helyét.
• Női UEFA-bajnokok ligája – A női klubcsapatok legrangosabb kupasorozata.
• UEFA-futsalkupa – A futsal csapatok legrangosabb kupasorozata.

Megszűnt versenyek:

• Kupagyőztesek Európa-kupája (1999-ben megszűnt) – a nemzeti kupák győztesei között (megszűnése után az UEFA-kupában, majd az Európa-ligában és a Konferencia Ligában indulhatnak).
• Intertotó-kupa (2009-ben megszűnt) – nyári kupasorozat, országonként egy, kettő vagy három csapat, jelentkezők közül kiválasztva.
• Interkontinentális kupa – CONMEBOL-lal közös szervezésben, 2004-ig (helyét átvette a FIFA-klubvilágbajnokság), a BEK/BL és a Libertadores-kupa győztese között.
• Interkontinentális bajnokok szuperkupája – CONMEBOL-lal közös szervezésben, 1968 és 1970 között.

Amatőr kupák

• UEFA-régiók kupája – amatőr játékosokból összeállított regionális válogatottak között.
• UEFA-Amatőr kupa (1967–1978) (megszűnt)

Részvétel a világbajnokságon

Női tornák résztvevői

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az UEFA tagországokat, akik részt vettek a labdarúgó-világbajnokságokon. Vastagítottuk annak a csapatnak a nevét, aki megnyerte a tornát:

• 1930 – Belgium, Franciaország, Románia, Jugoszlávia
• 1934 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc
• 1938 – Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc
• 1950 – Anglia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Jugoszlávia
• 1954 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Skócia, Svájc, Törökország, NSZK, Jugoszlávia
• 1958 – Ausztria, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Észak-Írország, Skócia, Svédország, Szovjetunió, Wales, NSZK, Jugoszlávia
• 1962 – Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
• 1966 – Bulgária, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK
• 1970 – Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Olaszország, Románia, Svédország, Szovjetunió, NSZK (valamint Izrael, amely mint az AFC tagja kvalifikálta magát)
• 1974 – Bulgária, NDK, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Svédország, NSZK, Jugoszlávia
• 1978 – Ausztria, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Svédország, NSZK
• 1982 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
• 1986 – Belgium, Bulgária, Dánia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK
• 1990 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Írország, Olaszország, Hollandia, Románia, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
• 1994 – Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc
• 1998 – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Skócia, Spanyolország, Jugoszláv SzK
• 2002 – Belgium, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország
• 2006 – Horvátország, Csehország, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szerbia és Montenegró, Spanyolország, Svájc, Svédország, Ukrajna
• 2010 – Anglia, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia
• 2014 – Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc
• 2018 – Anglia, Belgium, Dánia, Franciaország, Horvátország, Izland, Lengyelország, Németország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia
• 2022 – Anglia, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Wales

Összesen részt vettek (a lehetséges 22-ből)

20 alkalommal  Németország (10-szer mint  NSZK) 18 alkalommal  Olaszország 16 alkalommal  Anglia  Franciaország  Spanyolország 14 alkalommal  Belgium 13 alkalommal  Szerbia (2-szer mint Szerbia és Montenegró+, 8-szor mint  Jugoszlávia+) 12 alkalommal  Svájc  Svédország

11 alkalommal  Oroszország (7-szer mint  Szovjetunió+) 11 alkalommal  Hollandia 9 alkalommal  Csehország (8-szor mint  Csehszlovákia+)  Lengyelország  Magyarország 8 alkalommal  Portugália  Skócia 7 alkalommal  Ausztria  Bulgária  Románia

6 alkalommal  Dánia  Horvátország 3 alkalommal  Görögország  Írország  Észak-Írország  Norvégia 2 alkalommal  Szlovénia  Törökország  Wales 1 alkalommal  NDK+  Izland  Izrael (az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként)  Bosznia-Hercegovina  Szlovákia  Ukrajna

Legjobb helyezések

világbajnok  Olaszország 4x (1934, 1938, 1982, 2006)  Németország 4× (1954, 1974, 1990, 2014) (az első három alkalommal mint  NSZK)  Franciaország 2× (1998, 2018)  Anglia 1x (1966)  Spanyolország 1× (2010) ezüstérmes  Hollandia 3× (1974, 1978, 2010)  Magyarország 2× (1938, 1954)  Csehszlovákia+ 2× (1934, 1962)  Csehország néven 2006-ban a csoportkör résztvevője.  Svédország 1× (1958)  Horvátország 1× (2018)

bronzérmes  Lengyelország 2× (1974, 1982)  Jugoszlávia+ 1× (1930)[1] Jugoszlávia néven 1998-ban, Szerbia és Montenegró néven 2006-ban,  Szerbia néven 2010-ben és 2018-ban a csoportkör résztvevője volt.  Ausztria 1× (1954)  Portugália 1× (1966)  Törökország 1× (2002)  Belgium 1× (2018) negyedik helyezett  Szovjetunió+ 1× (1966)  Oroszország néven negyeddöntős 2018-ban.  Bulgária 1× (1994)

negyeddöntő/második csoportkör[2]  Svájc 3× (1934, 1938, 1954)  Észak-Írország 2× (1958, 1982)  Wales 1× (1958)  NDK+ 1× (1974)  Írország 1× (1990)  Románia 1× (1994)  Dánia 1× (1998)  Ukrajna 1× (2006) nyolcaddöntő [3]  Norvégia 1× (1998)  Szlovákia 1× (2010)  Görögország 1× (2014) első kör [4]  Skócia 8× (1954, 1958, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1998)  Szlovénia 2× (2002, 2010)  Izrael 1× (1970) (az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként)  Bosznia-Hercegovina 1× (2014)  Izland 1× (2018)

+ = a válogatott és a nemzeti szövetség már nem léteznek

Megjegyzés: a FIFA szabályai szerint Németország az NSZK jogutódja. Ugyanez a helyzet Szerbia, Szerbia és Montenegró és Jugoszlávia, Csehország és Csehszlovákia, valamint Oroszország és a Szovjetunió esetében. E szócikkekben az utolsó hármat elkülönítettük, mivel különböző népeket és területeket jelölnek.

Európa-bajnokságok

Részvételek száma (a lehetséges 16-ból)

1976-ig négyes torna, 1980-tól 1992-ig nyolc, 1996-tól 2012-ig tizenhat csapat jutott ki, 2016-tól 24 csapat juthat ki.

13 alkalommal  Németország 5-ször  NSZK néven. 12 alkalommal  Oroszország 5-ször mint  Szovjetunió+, 1-szer mint  FÁK+. 11 alkalommal  Spanyolország 10 alkalommal  Hollandia  Anglia  Csehország 3-szor mint  Csehszlovákia+.  Franciaország  Olaszország  Portugália 9 alkalommal  Dánia

7 alkalommal  Svédország 6 alkalommal  Belgium  Horvátország 5 alkalommal  Görögország  Jugoszlávia+ [5] Napjainkban  Szerbia, de ezen a néven még nem jutott ki.  Románia  Svájc  Törökország 4 alkalommal  Magyarország  Lengyelország 3 alkalommal  Ausztria  Írország  Skócia  Ukrajna

2 alkalommal  Bulgária  Szlovákia  Wales 1 alkalommal  Albánia  Észak-Írország  Észak-Macedónia  Finnország  Izland  Lettország  Norvégia  Szlovénia

Legjobb helyezések

Európa-bajnok  Németország 3× (1972, 1980, 1996) Az első kettő  NSZK néven.  Spanyolország 3× (1964, 2008, 2012)  Franciaország 2× (1984, 2000)  Olaszország 2× (1968, 2020)  Szovjetunió+ 1× (1960)  Oroszország néven 2008-ban elődöntős.  Csehszlovákia+ 1× (1980)  Csehország néven 1996-ban ezüstérmes.  Hollandia 1× (1988)  Dánia 1× (1992)  Görögország 1× (2004)  Portugália 1× (2016)

ezüstérmes  Jugoszlávia+ 2× (1960, 1968)  Belgium 1× (1980)  Anglia 1× (2020) elődöntős [6]  Magyarország 2× (1964 – bronzérem, 1972 – negyedik hely)  Svédország 1× (1992)  Törökország 1× (2008)  Wales 1× (2016) negyeddöntős [7]  Horvátország 2× (1996, 2008)  Románia 1× (2000)  Izland 1× (2016)  Lengyelország 1× (2016)  Svájc 1× (2020)  Ukrajna 2× (2020)

nyolcaddöntős [8]  Írország 1× (2016)  Észak-Írország 1× (2016)  Szlovákia 1× (2016)  Ausztria 1× (2020) csoportkör [9]  Skócia 3× (1992, 1996, 2020)  Bulgária 2× (1996, 2004)  Norvégia 1× (2000)  Szlovénia 1× (2000)  Lettország 1× (2004)  Albánia 1× (2016)  Finnország 1× (2020)  Észak-Macedónia 1× (2020)

Részvétel a konföderációs kupán

• 1992:^[10] –
• 1995:^[10] Dánia
• 1997: Csehország
• 1999: Németország
• 2001: Franciaország
• 2003: Franciaország, Törökország
• 2005: Görögország, Németország
• 2009: Olaszország, Spanyolország
• 2013: Olaszország, Spanyolország
• 2017: Németország, Oroszország, Portugália

Részvételek száma (a lehetséges 9-ből)

3 alkalommal  Németország 2 alkalommal  Franciaország  Olaszország  Spanyolország

1 alkalommal  Csehország  Dánia  Görögország  Oroszország  Portugália  Törökország

Legjobb helyezések

kupagyőztes  Franciaország 2× (2001, 2003)  Dánia 1× (1995)  Németország 1× (2017) ezüstérmes  Spanyolország 1× (2013)

bronzérmes  Csehország 1× (1997)  Törökország 1× (2003)  Olaszország 1× (2013)  Portugália 1× (2017) csoportkör  Görögország 1× (2005)  Oroszország 1× (2017)

Részvétel az olimpiai labdarúgótornán

• 1896 – nem volt labdarúgótorna
• 1900^[11] – Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia
• 1904^[12] – nem indultak európai labdarúgócsapatok
• 1908 – Dánia, Franciaország A, Franciaország B, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország
• 1912 – Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Svédország
• 1920 – Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
• 1924 – Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Törökország
• 1928 – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Törökország
• 1932 – nem volt labdarúgótorna
• 1936 – Ausztria, Finnország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia,Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország, Törökország
• 1948 – Ausztria, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Jugoszlávia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország, Törökország
• 1952 – Ausztria, Bulgária, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország,^[13] Norvégia, Olaszország, Románia, Svédország, Szovjetunió, Törökország
• 1956 – Bulgária, Egyesült Német Csapat,^[14] Jugoszlávia, Nagy-Britannia, Szovjetunió
• 1960 – Bulgária, Dánia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Törökország
• 1964 – Csehszlovákia, Egyesült Német Csapat,^[14] Jugoszlávia, Magyarország, Románia
• 1968 – Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Izrael,^[15] Magyarország, Spanyolország
• 1972 – Dánia, Lengyelország, Magyarország, NDK, NSZK, Szovjetunió
• 1976 – Franciaország, Izrael,^[16] Lengyelország, NDK, Spanyolország, Szovjetunió
• 1980 – Csehszlovákia, Finnország, Jugoszlávia, NDK, Spanyolország, Szovjetunió
• 1984 – Franciaország, Jugoszlávia, Norvégia, NSZK, Olaszország
• 1988 – Jugoszlávia, NSZK, Olaszország, Svédország, Szovjetunió
• 1992 – Dánia, Lengyelország, Olaszország, Svédország, Spanyolország
• 1996 – Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország
• 2000 – Csehország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia
• 2004 – Görögország, Olaszország, Portugália, Szerbia és Montenegró
• 2008 – Belgium, Hollandia, Olaszország, Szerbia
• 2012 – Fehéroroszország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Svájc
• 2016 – Dánia, Németország, Portugália, Svédország

Részvételek száma (a lehetséges 26-ból)

15 alkalommal  Olaszország 13 alkalommal  Szerbia 3× mint Szerb-Horvát-Szlovén Királyság+, 8× mint  Jugoszlávia+, 1× mint Szerbia és Montenegró+. 12 alkalommal  Franciaország[17][18] 10 alkalommal  Nagy-Britannia[17]  Németország 2× Egyesült Német Csapat, 3×  NSZK néven.  Spanyolország  Svédország 9 alkalommal  Dánia  Magyarország 8 alkalommal  Hollandia 7 alkalommal  Oroszország 6× mint  Szovjetunió+.  Lengyelország 6 alkalommal  Csehország 5× mint  Csehszlovákia+.  Luxemburg  Törökország

5 alkalommal  Belgium[17]  Bulgária  Norvégia 4 alkalommal  Ausztria  Finnország  Portugália 3 alkalommal  Görögország  NDK+[19]  Románia  Svájc 2 alkalommal  Írország  Izrael 1 alkalommal  Észtország  Fehéroroszország  Lettország  Litvánia  Szlovákia

Legjobb helyezések

olimpiai bajnok  Magyarország 3× (1952, 1964, 1968)  Nagy-Britannia 3×[17] (1900, 1908, 1912)  Szovjetunió+ 2× (1956, 1988)  Oroszország néven 1912-ben negyeddöntős.  Belgium 1× (1920)  Olaszország 1× (1936)  Svédország 1× (1948)  Jugoszlávia+ 1× (1960) Szerbia és Montenegró néven 2004-ben,  Szerbia néven 2008-ban a csoportkör résztvevője.  Lengyelország 1× (1972)  NDK+ 1× (1976)  Csehszlovákia+ 1× (1980)  Csehország néven 2000-ben a csoportkör résztvevője.  Franciaország 1× (1984)  Spanyolország 1× (1992) ezüstérmes  Dánia 3× (1908, 1912, 1960)  Svájc 1× (1924)  Ausztria 1× (1936)  Bulgária 1× (1968)  Németország 1× (2016)

bronzérmes  Hollandia 3× (1908, 1912, 1920)  Norvégia 1× (1936) negyedik helyezett  Finnország 1× (1912)  Portugália 1× (1996) negyeddöntő  Törökország} 2× (1948, 1952)  Izrael 2× (1968, 1976)[20]  Írország 1× (1924)  Románia 1× (1964 – 5. hely) nyolcaddöntő [21]  Luxemburg 2× (1924, 1952)  Lettország 1× (1924) első kör [22]  Görögország 3× (1920, 1952, 2004)  Észtország 1× (1924)  Litvánia 1× (1924)  Szlovákia 1× (2000)  Fehéroroszország 1× (2012)

Az UEFA-emléktábla

Az UEFA-emléktábla (angolul: The UEFA Plaque) egy elismerés, amelyet a Juventus kapott 1987-ben, mivel első klubként sikerült megnyernie az UEFA által kiírt kupasorozatok közül mind a hármat (BEK – mai nevén bajnokok ligája, KEK, UEFA-kupa – mai nevén Európa-liga).

Azóta négy klub ért el hasonló sikert: a Bayern München, az Ajax, a Chelsea és legutóbb – a 2017-es Európa-liga megnyerésével – a Manchester United. (Az FC Barcelona a BEK/BL és KEK mellett megnyerte ugyan az UEFA-kupa elődjének számító VVK-t, de az még nem az UEFA hivatalos kupasorozata volt.) Erre a sikersorozatra már csak olyan csapatoknak van esélyük, amelyek megnyerték az 1999-ben megszűnt KEK-et.

Kapcsolódó szócikkek

• Nemzeti labdarúgó-válogatottak listája
• FIFA-országkódok listája
• UEFA-klubcsapattorna-győztes edzők listája
• Afrikai Labdarúgó-szövetség
• Ázsiai Labdarúgó-szövetség
• Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja
• Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség
• Óceániai Labdarúgó-szövetség