Non ho l’età
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Non ho l’età (magyarul: Nem vagyok elég idős) című dal volt az 1964-es Eurovíziós Dalfesztivál győztes dala, melyet az akkor tizenhat éves olasz Gigliola Cinquetti adott elő olasz nyelven.
Non ho l’età | |
Adatok | |
Év | 1964-es Eurovíziós Dalfesztivál |
Ország | Olaszország |
Előadó(k) | Gigliola Cinquetti |
Nyelv | olasz |
Dalszerző | Nicola Salerno |
Szövegíró | Mario Panzeri |
Karmester | Gianfranco Monaldi |
Dalszöveg | diggiloo.net |
Eredmények | |
Döntő | 1. hely, 49 pont |
Kronológia | |
Előző | ◄ Uno Per Tutte (1963) |
Következő | Se Piangi, Se Ridi (1965)► |
A dal a Sanremói Dalfesztivál győzteseként nyerte el az indulás jogát. A dal egy ballada, melyben az énekesnő arról beszél, hogy még nem elég idős ahhoz, hogy szerelmes legyen.
Az 1964-es dalfesztivál teljes egészéről nem, de a győztes dal előadásáról maradt fenn videófelvétel.
Ötvennyolc évvel később Gigliola Cinquetti a 2022-es Eurovíziós Dalfesztivál vendégeként ismét előadta a dalt.[1]
A március 21-én rendezett döntőben a fellépési sorrendben tizenkettedikként adták elő, a portugál António Calvário Oração című dala után, és a jugoszláv Sabahudin Kurt Život Je Sklopio Krug című dala előtt. A szavazás során negyvenkilenc pontot szerzett, mely az első helyet érte a tizenhat fős mezőnyben. Ez volt Olaszország első Eurovíziós győzelme.
A következő olasz induló Bobby Solo Se Piangi, Se Ridi című dala volt az 1965-ös Eurovíziós Dalfesztiválon.
A következő Eurovíziós győztes a luxemburgi France Gall Poupée de cire, poupée de son című dala volt.