Nopcsa Ferenc (paleontológus)
(1877-1933) geológus, paleontológus, néprajzkutató, albanológus From Wikipedia, the free encyclopedia
(1877-1933) geológus, paleontológus, néprajzkutató, albanológus From Wikipedia, the free encyclopedia
Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3. – Bécs, 1933. április 23.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns, az MTA levelező, majd rendes tagja (később erről lemondott). Ő volt az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírója. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Nopcsa”.
| Nopcsa Ferenc | |
 | |
| Született | 1877. május 3.[1][2][3] Déva |
| Elhunyt | 1933. április 25. (55 évesen)[1][2][3] Bécs[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Élettársa | Bajazid Elmaz Doda[5] |
| Szülei | Nopcsa Elek |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Halál oka | lőtt seb |
| Sírhelye | Feuerhalle Simmering |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nopcsa Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A nemesi származású báró Nopcsa családban született. Apja felső-szilvási báró Nopcsa Elek (1848–1918) császári és királyi kamarás, országgyűlési képviselő, színházi intendáns, anyja gróf Zelenka-Zelenski Matild (1852–1938), császári és királyi csillagkeresztes hölgy volt.[6] Az apai nagyszülei báró felsőszilvási Nopcsa László (1794–1884), Hunyad vármegye főispánja 1848-ig, földbirtokos,[7] és borbátvizi Bája Mária (1821–1882) voltak.[8] Az anyai nagyszülei gróf Zelenka-Zelenski László (1809–1863), földbirtokos és eötvenesi Lovász Amália (1825–1907) voltak. Nagyapja, Nopcsa László nevéhez legendás történetek kapcsolódtak, ő volt Jókai Mór Fatia Negra nevű rablóvezér hősének fő mintája a Szegény gazdagok című regényében.[9] Nagybátyja, báró Nopcsa Ferenc (1815–1904) Hunyad vármegye főispánja, 1868-tól 1894-ig Erzsébet királyné főudvarmestere volt. Az anyai nagybátyja gróf Zselénszky Róbert (1850–1939) nagybirtokos, közgazdasági író, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.
A bécsi Theresianumban tanult földtant. 1895-ben, amikor a családi birtokon, Szentpéterfalván húga, a 12 éves Ilona dinoszauruszmaradványokat talált, ő vállalta (18 évesen), hogy besorolja a leleteket. A fiatalember 1897-ben egy cikkben leírta a kréta időszakból származó maradványokat, amelyek végül a Magyarosaurus nevet kapták. A felfedezésről két évvel később beszámolt a Bécsi Tudományos Akadémia egy ülésén is. Id. Lóczy Lajos tanítványa volt. Figyelmét a felfedezés fordította a paleontológia felé. Már akkor felvetette, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét, amit ma már széles körben elfogadnak a tudósok.
Nopcsa Ferenc 18 évesen, 1895-ben találta az első dinoszauruszcsontokat a család szacsali kastélya mellett. A fiatal bárót lázba hozták a leletek, és mivel a bécsi Theresianumban földtant tanult, szinte természetes volt, hogy érdeklődése a paleontológia felé fordult. A férfi 1897-ben egy kis terjedelmű publikációban besorolta a talált – mint kiderült, kréta kori – leleteket, öt évvel később pedig már doktorált. Szinte rajongott a geológiáért és a paleontológiáért, "Colez Marku" álnéven írt verseiben ez is megjelent.
Több mint száz őslénytani cikkéből 18-at szentelt a ma már Romániában található hátszegi leletegyüttesnek. A régióban szárazföldi és ártéri üledékek is felgyűltek, és gazdagon kerültek elő gerinces és gerinctelen állatok, valamint növények maradványai. A báró többek között teknős-, krokodil- és repülő őshüllőfajokat írt le, és következtetéseivel jóval kora előtt járt. Magyar származása nevét őrzi egyik leghíresebb felfedezése, a Magyarosaurus dacus, az Elopteryx nopcsai ősmadár pedig a báróét.
Nopcsa felismerte, hogy a hátszegi leletek diverzitása alacsony, és hogy a talált őslények valószínűleg elszigetelten fejlődtek. Jól állapította meg, hogy ebben az elszigeteltségben törpe és primitív fajok alakultak ki, vagyis olyan őslények, amelyek kisebbek voltak késő krétakori rokonaiknál és kezdetleges, inkább korai krétakori jellegeket mutattak.[10][11][12]
A báró tudományos kutatásai mellett utazni is nagyon szeretett, bejárta egész Európát. A 20. század elején került kapcsolatba az akkor még szinte feltérképezetlen hegyvidéken élő albánokkal, és kisebb-nagyobb megszakításokkal éveket töltött náluk. Nopcsának szimpatikus volt a szabadságáért küzdő nép, „Európa szegény gyermekei”. Megismerkedett a nép nyelvével, történelmével és törzsi viszonyaival, rengeteg térképet és fotót készített, és ő írta le először Észak-Albánia geológiáját és néprajzát. Titkára, Bajazid Elmaz Doda is albán származású volt. A férfit később gyengéd szálak fűzték Nopcsához, a tudós egy ősteknőst (Kallokibotion bajazidi) is elnevezett róla.
Az Osztrák-Magyar Monarchiának jól jött egy ilyen, helyi viszonyokban jártas ember, ezért feladatokkal bízták meg Nopcsát – eleinte diplomáciai jellegű teendőkkel, később viszont katonai hírszerzéssel. A század elején egyre nőtt a feszültség az albánok és a törökök között, a báró pedig ezzel együtt egyre inkább kémként tevékenykedett, egy nagyszabású, de később lefújt fegyveres akció megszervezésére is felkészült. Állandó veszélyben élt, de az albánok között olyan megbízható embereket szerzett magának, akik védték őt.
Amikor 1910-ben a török csapatok kegyetlenkedései miatt felkelés tört ki Albániában, Nopcsa belevágott élete egyik legmerészebb akciójába. „A bécsi külügyminisztérium teljhatalmú titkos ügynökének adva ki magát, saját szakállára próbálta megoldani a nemzetközivé dagadó problémát” – írja a Robert Elsie albanológus által készített Nopcsa-emlékhonlapon Csaplár-Degovics Krisztián történész, albánszakértő. A blöff hetekkel később derült csak ki, és a gerillaakció a Monarchiának is kínos volt, ezért 1911. júliusán hazarendelték a bárót.
Erdély román megszállását követően Nopcsa Budapestre menekült. Az 1918-as októberi forradalom már Budapesten találja. Nem sokkal a Tanácsköztársaság kikiáltását követően Budapestről Bécsbe menekült. A kommunistáktól nem kapott útlevelet, így elhatározta hogy repülőgép-eltérítéssel menekül Magyarországról. Volt egy régebbi irata, amit még a Hadügyminisztérium állított ki. Erre ráhamisította a hadügyi népbiztos aláírását és az “utasítást” mely szerint a kommunisták megbízásából bizonyos “intézkedések” végett menjen Sopronba. Táskájába tette készülő új könyvének kéziratát, ékszereket és egy revolvert. Autóval kihajtott a Mátyásföldi Repülőtérre, ahol a parancsnoknak felmutatta az írást, azonnali intézkedést kérve. Egy kétüléses repülőgéppel indultak útnak. Amikor Győr felé értek előrántotta, és a pilóta fejéhez szorította a revolvert, és arra kényszerítette, hogy Bécsbe repüljenek.[13] Ez volt a világ első repülőgép-eltérítése.
Nopcsa hosszú éveken át tartott fent szerelmi viszonyt titkárával, az albán származású férfival, Bajazid Elmas Dodával.[14] 1933. április 25-én a bécsi első kerületben levő Singerstrasse egyik előkelő lakásán megölte Dodát, majd magával is végzett. A báró száján lőtt seb volt, míg a 45 éves titkárt egy, a jobb halántékon behatoló golyó ölte meg. A tragédiát rejtélyes homály borította, amelyet a báró búcsúlevele sem oszlatott el (a levelet a báró lakásán a rendőrségnek címezve találták). A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a báró titkárát alvás közben ölte meg, és azután önmagával végzett. A rendőrségnek írott levelében idegbetegségét hozta fel a tett okául. Titkárát, hűséges emberét azért vitte magával a halálba, hogy ne jusson nyomorúságba.[15][16]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
