Ploiești
város Romániában, Prahova megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Ploiești (fonetikusan [ploˈjeʃtʲ]) nagyváros Romániában, Munténia történelmi régióban, Prahova megye székhelye.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ploiești | |||
 | |||
| Fentről lefelé, balról jobbra: a városi zsinagóga épülete, a Szent Hercegek temploma, a Casa Luca, az Iparművészeti Iskola és a Történelmi múzeum | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Havasalföld | ||
| Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Prahova | ||
| Rang | Municípium | ||
| Községközpont | Ploiești | ||
| Polgármester | Iulian Bădescu (USL) | ||
| Irányítószám | 100008 | ||
| SIRUTA-kód | 130534 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 180 539 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 71 (0%, 2021)[1] | ||
| Népsűrűség | 2354 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 160 m | ||
| Terület | 89,2 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 56′ 28″, k. h. 26° 01′ 21″ | |||
 | |||
| Ploiești weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ploiești témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bukaresttől 56 km-re északra, Târgoviștétől 44 km-re keletre, Brassótól pedig 85 km-re délkeletre található fontos közlekedési csomópont, amely összeköti a fővárost Erdély és Moldva régiójával.
A legenda szerint „Esőapó” (Moș Ploaie) juhász és hét fia hajdanában megpihent az itt elterülő erdő egyik tisztásán. Mivel védett helyet, jó vizet, termékeny földet talált, nem ment tovább, hanem megalapította a települést, amely a nevét viseli.
A régészeti kutatások a város nyugati felén kőkorszaki, az északi részen pedig újkőkorszaki település nyomait találták. Tártak fel ezenkívül bronzkori, illetve újabb leleteket a Kr. e. 8–9. századból, egészen a római kor kezdetéig.
A város alapítására és az első lakókra vonatkozóan kevés írásos emlék áll rendelkezésre. Nicolae Bălcescu szerint Öreg Mircse fejedelem idején létezett egy „Ploiești-i kapitányság”, 1413 körül. A dokumentáltság szempontjából az összes történelmi forrás megáll az 1503-as évnél, amikor a brassói okmányokban megjelenik néhány ploiești-i szekeres neve: Drăgoi, Tudor, Neagu és mások. A ploiești-iek jelenléte az erdélyi városok piacán azt jelzi, hogy a városban olyan gazdasági élet létezett, amely alkalmas volt kereskedelmi kapcsolatok létesítésére a hegyeken túli központokkal. A város neve megjelenik egy 1567-es havasalföldi okmányon is, amit I. „Ifjabb” Péter írt alá, amelyben megerősíti egy szőlőbirtok adásvételét bizonyos ploiești-i Avruț és a bărcănești-i Coresi között. Fontos mozzanat volt a város történetében, hogy Vitéz Mihály 1597-ben ezt választotta hadműveleteinek központjává és a falut fejedelmi vásárváros rangjára emelte, fokozatosan átvéve a közeli oláh vásárok, Târgșor, Gherghița és Bucov helyét. Fejedelmi támogatással a település folyamatosan fejlődött a 17. században (ez volt a ploiești-i kapitányság székhelye).
A környék kőolajlelőhelyeinek feltárásával Ploiești ipara és kereskedelme ugrásszerű fejlődésnek indult. A város környékén több finomító létesült, a városban pedig raktárak, irodák, műhelyek, oktatási intézmények. A kommunizmus hatalomrajutásáig a város neve „Ploești” volt, és ez lett a székhelye a két világháború közötti Prahova megyének.Fejlődését felgyorsította a nehéziparosítás, és 1856–57-ben megnyílt a világ első szisztematikus kőolajfinomítója. A környéken található olajlelőhelyek tömeges kiaknázását követően Ploiești kiérdemelte a „fekete arany fővárosa” becenevet. Gazdasági tevékenysége jelenleg is az olajfeldolgozáson alapul, a városnak négy nagy finomítója és egyéb, ehhez az ágazathoz kapcsolódó iparágai vannak. 1870-ben itt jött létre a Ploiesti Köztársaság, mely egy rövid életű államegység volt, ami a monarchiaellenes konfliktusok idején jött létre. A második világháború idején, 1940-ben egy földrengés több épületet is megrongált, ettől függetlenül a németek elfoglalták, akiknek fontos olajforrásuk volt a terület. 1944-ig itt is maradtak. 1943. augusztus 1-jén és 1944 nyarán a város a Tidal Wave hadművelet, azaz a szövetséges angol és amerikai légierő bombázása következtében súlyos károkat szenvedett, s végül a Vörös Hadsereg hódította meg. A romániai kommunista kormány idején a városban továbbra is olajfinomító működött és vegyi üzemeket bővítettek, államosítottak. Azután a kommunista rezsim okozta társadalmi és gazdasági változások nyomán a város jelentősége csökkent.
Itt „működött” a kommunista éra hírhedt börtöne, átnevelő (értsd megsemmisítő) táborként.[2]
Az 1990 utáni nyugati befektetések során a gazdasági és kulturális fejlődés ismét fellendült, miközben a kőolaj-kitermelés csökkent.
1930-ban 79 149 lakosa volt, ebből 69 139 román (87,3%), 3708 zsidó (4,6%), 1591 magyar (2,0%), 1307 német (1,6%). A 2011-es romániai népszámlálás szerint 201 226-an éltek a városban, ezzel pedig a kilencedik legnépesebb város az országban. Vallási összetétel szerint a lakosság 87,7%-a ortodox, 4,8%-a zsidó, 3,3%-a katolikus, 1,4%-a luteránus, illetve 1,3%-a görögkatolikus volt.
| Év | Népesség | Vált. (%) |
|---|---|---|
| 1810 | 2 024 | — |
| 1859 | 26 468 | +1207,7% |
| 1899 | 45 107 | +70,4% |
| 1912 | 56 460 | +25,2% |
| 1930 | 79 149 | +40,2% |
| 1948 | 95 632 | +20,8% |
| 1956 | 114 544 | +19,8% |
| 1966 | 146 922 | +28,3% |
| 1977 | 199 699 | +35,9% |
| 1992 | 252 715 | +26,5% |
| 2002 | 232 527 | −8,0% |
| 2011 | 209 945 | −9,7% |
| Nemzetiségek | 2002 | |
|---|---|---|
| Románok | 225570 | 97% |
| Cigányok | 5873 | 2,52% |
| Magyarok | 237 | 0,1% |
| Németek | 148 | 0,06% |
| Görögök | 108 | 0,04% |
| Törökök | 100 | 0,04% |
| Zsidók | 65 | 0,02% |
| Olaszok | 58 | 0,02% |
| Lipovánok | 56 | 0,02% |
| Örmények | 17 | 0,01% |
| Ukránok | 15 | 0,01% |
| Bolgárok | 12 | 0,01% |
| Lengyelek | 12 | 0,01% |
| Szerbek | 8 | 0,01% |
| Csehek | 8 | 0,01% |
| Kínaiak | 8 | 0,01% |
| Csángók | 6 | 0% |
| Tatárok | 4 | 0% |
| Egyéb nemzetiségűek | 185 | 0,07% |
| Nem nyilatkoztak | 37 | 0,01% |
| Összesen | 232527 | 100% |
A városban az átlaghőmérséklet kb. 10 °C, a mérsékelt égövnek megfelelően. Az éves átlagos csapadékmennyiség 588 mm. A városban az uralkodó széljárás északkeleti és délkeleti, átlagosan 3,1 m/s sebességgel.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,0 | 4,0 | 10,0 | 18,0 | 23,0 | 27,0 | 28,0 | 28,0 | 24,0 | 18,0 | 10,0 | 3,0 | 16,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,0 | −3,0 | 0,0 | 6,0 | 10,0 | 14,0 | 16,0 | 15,0 | 11,0 | 6,0 | 1,0 | −3,0 | 5,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 41 | 36 | 38 | 46 | 71 | 76 | 64 | 58 | 43 | 33 | 48 | 43 | 597 |
| Forrás: weather.com | |||||||||||||
A város gazdaságát a nagyon nagy és nagy ipari egységek túlsúlya jellemzi, a közép- és kisvállalkozások és a szolgáltatóipar rovására.
Ipar
Ploiești az ipari termelés értékét tekintve a második helyet foglalja el Romániában Bukarest mögött. A legfontosabb iparágak:
- Kőolajipar
- Gépgyártás
- Építőanyag-ipar
- Vegyipar
- Textilipar
- Dohányipar
Kereskedelem
Az utóbbi években több mint 3000 egyéni kereskedőcég jött létre, ez érezhetően javította a lakosság ellátásának színvonalát. Noha a város lakossága csak 28%-ot tesz ki a megye összes lakosságából, a megye kereskedelmének több mint 80%-a a városban koncentrálódik.
Közlekedés
Ploiești fontos közúti és vasúti csomópont, közvetlen összeköttetéssel Bukarest, Brassó, Bodzavásár, Târgoviște, Vălenii de Munte és Slănic-Prahova városok felé. A vasúti forgalmat két pályaudvar szolgálja ki (Ploiești Sud és Ploiești Vest), ezen kívül a város déli részén van egy rendező-pályaudvar is (Ploiești Triaj).
Ploiești-ben fontos oktatási intézmények találhatók, például a Ion Luca Caragiale Főgimnázium és a Mihai Viteazul Líceum. Ez utóbbi a régi Szent Péter és Pál Líceum hagyományát folytatja, amely az eddigiek során három elnököt is adott a Román Akadémiának Andrei Rădulescu, Mihai Drăgănescu és Eugen Simion személyében.
A városban található a Toma Caragiu Színház és több múzeum:
- Kőolajmúzeum
- Szépművészeti Múzeum
- Történelmi Múzeum
- Óramúzeum
- Biológiai Múzeum
A városhoz kapcsolódnak az alábbi írók és költők
- Ion Basarabescu
- Ion Luca Caragiale
- Constantin Dobrogeanu-Gherea
- Nichita Stănescu
- Itt született 1858-ban Take Ionescu román újságíró, konzervatív politikus, Románia miniszterelnöke 1921–22-ben.
- Itt született 1925-ben Réti József énekművész.
Berat (Albánia)
Harbin (Kína)
Eszék (Horvátország)
Lefkáda (Görögország)
Uralszk (Kazahsztán)
Hâncești (Moldova)
Radom (Lengyelország)
Tulsa (USA)
Dnyipro (Ukrajna)
Maracaibo (Venezuela)
.svg){kind=small}
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ploiești című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
