Ploiești

Ploiești (fonetikusan [ploˈjeʃtʲ]) nagyváros Romániában, Munténia történelmi régióban, Prahova megye székhelye.

Ploiești
Fentről lefelé, balról jobbra: a városi zsinagóga épülete, a Szent Hercegek temploma, a Casa Luca, az Iparművészeti Iskola és a Történelmi múzeum
Ploiești címere Ploiești zászlaja
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Havasalföld
Fejlesztési régió	Dél-romániai fejlesztési régió
Megye	Prahova
Rang	Municípium
Községközpont	Ploiești
Polgármester	Iulian Bădescu (USL)
Irányítószám	100008
SIRUTA-kód	130534
Népesség
Népesség	180 539 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	71 (0%, 2021)[1]
Népsűrűség	2354 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Terület	89,2 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 56′ 28″, k. h. 26° 01′ 21″44.941111111111, 26.0225
Ploiești weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ploiești témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Bukaresttől 56 km-re északra, Târgoviștétől 44 km-re keletre, Brassótól pedig 85 km-re délkeletre található fontos közlekedési csomópont, amely összeköti a fővárost Erdély és Moldva régiójával.

Története

A legenda szerint „Esőapó” (Moș Ploaie) juhász és hét fia hajdanában megpihent az itt elterülő erdő egyik tisztásán. Mivel védett helyet, jó vizet, termékeny földet talált, nem ment tovább, hanem megalapította a települést, amely a nevét viseli.

A régészeti kutatások a város nyugati felén kőkorszaki, az északi részen pedig újkőkorszaki település nyomait találták. Tártak fel ezenkívül bronzkori, illetve újabb leleteket a Kr. e. 8–9. századból, egészen a római kor kezdetéig.

A város alapítására és az első lakókra vonatkozóan kevés írásos emlék áll rendelkezésre. Nicolae Bălcescu szerint Öreg Mircse fejedelem idején létezett egy „Ploiești-i kapitányság”, 1413 körül. A dokumentáltság szempontjából az összes történelmi forrás megáll az 1503-as évnél, amikor a brassói okmányokban megjelenik néhány ploiești-i szekeres neve: Drăgoi, Tudor, Neagu és mások. A ploiești-iek jelenléte az erdélyi városok piacán azt jelzi, hogy a városban olyan gazdasági élet létezett, amely alkalmas volt kereskedelmi kapcsolatok létesítésére a hegyeken túli központokkal. A város neve megjelenik egy 1567-es havasalföldi okmányon is, amit I. „Ifjabb” Péter írt alá, amelyben megerősíti egy szőlőbirtok adásvételét bizonyos ploiești-i Avruț és a bărcănești-i Coresi között. Fontos mozzanat volt a város történetében, hogy Vitéz Mihály 1597-ben ezt választotta hadműveleteinek központjává és a falut fejedelmi vásárváros rangjára emelte, fokozatosan átvéve a közeli oláh vásárok, Târgșor, Gherghița és Bucov helyét. Fejedelmi támogatással a település folyamatosan fejlődött a 17. században (ez volt a ploiești-i kapitányság székhelye).

A környék kőolajlelőhelyeinek feltárásával Ploiești ipara és kereskedelme ugrásszerű fejlődésnek indult. A város környékén több finomító létesült, a városban pedig raktárak, irodák, műhelyek, oktatási intézmények. A kommunizmus hatalomrajutásáig a város neve „Ploești” volt, és ez lett a székhelye a két világháború közötti Prahova megyének.Fejlődését felgyorsította a nehéziparosítás, és 1856–57-ben megnyílt a világ első szisztematikus kőolajfinomítója. A környéken található olajlelőhelyek tömeges kiaknázását követően Ploiești kiérdemelte a „fekete arany fővárosa” becenevet. Gazdasági tevékenysége jelenleg is az olajfeldolgozáson alapul, a városnak négy nagy finomítója és egyéb, ehhez az ágazathoz kapcsolódó iparágai vannak. 1870-ben itt jött létre a Ploiesti Köztársaság, mely egy rövid életű államegység volt, ami a monarchiaellenes konfliktusok idején jött létre. A második világháború idején, 1940-ben egy földrengés több épületet is megrongált, ettől függetlenül a németek elfoglalták, akiknek fontos olajforrásuk volt a terület. 1944-ig itt is maradtak. 1943. augusztus 1-jén és 1944 nyarán a város a Tidal Wave hadművelet, azaz a szövetséges angol és amerikai légierő bombázása következtében súlyos károkat szenvedett, s végül a Vörös Hadsereg hódította meg. A romániai kommunista kormány idején a városban továbbra is olajfinomító működött és vegyi üzemeket bővítettek, államosítottak. Azután a kommunista rezsim okozta társadalmi és gazdasági változások nyomán a város jelentősége csökkent.

Itt „működött” a kommunista éra hírhedt börtöne, átnevelő (értsd megsemmisítő) táborként.^[2]

Az 1990 utáni nyugati befektetések során a gazdasági és kulturális fejlődés ismét fellendült, miközben a kőolaj-kitermelés csökkent.

Lakossága

1930-ban 79 149 lakosa volt, ebből 69 139 román (87,3%), 3708 zsidó (4,6%), 1591 magyar (2,0%), 1307 német (1,6%). A 2011-es romániai népszámlálás szerint 201 226-an éltek a városban, ezzel pedig a kilencedik legnépesebb város az országban. Vallási összetétel szerint a lakosság 87,7%-a ortodox, 4,8%-a zsidó, 3,3%-a katolikus, 1,4%-a luteránus, illetve 1,3%-a görögkatolikus volt.

Év	Népesség	Vált. (%)
1810	2 024	—
1859	26 468	+1207,7%
1899	45 107	+70,4%
1912	56 460	+25,2%
1930	79 149	+40,2%
1948	95 632	+20,8%
1956	114 544	+19,8%
1966	146 922	+28,3%
1977	199 699	+35,9%
1992	252 715	+26,5%
2002	232 527	−8,0%
2011	209 945	−9,7%

Nemzetiségek	2002
Románok	225570	97%
Cigányok	5873	2,52%
Magyarok	237	0,1%
Németek	148	0,06%
Görögök	108	0,04%
Törökök	100	0,04%
Zsidók	65	0,02%
Olaszok	58	0,02%
Lipovánok	56	0,02%
Örmények	17	0,01%
Ukránok	15	0,01%
Bolgárok	12	0,01%
Lengyelek	12	0,01%
Szerbek	8	0,01%
Csehek	8	0,01%
Kínaiak	8	0,01%
Csángók	6	0%
Tatárok	4	0%
Egyéb nemzetiségűek	185	0,07%
Nem nyilatkoztak	37	0,01%
Összesen	232527	100%

Éghajlata

A városban az átlaghőmérséklet kb. 10 °C, a mérsékelt égövnek megfelelően. Az éves átlagos csapadékmennyiség 588 mm. A városban az uralkodó széljárás északkeleti és délkeleti, átlagosan 3,1 m/s sebességgel.

Ploiești éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,0	4,0	10,0	18,0	23,0	27,0	28,0	28,0	24,0	18,0	10,0	3,0	16,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−6,0	−3,0	0,0	6,0	10,0	14,0	16,0	15,0	11,0	6,0	1,0	−3,0	5,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	41	36	38	46	71	76	64	58	43	33	48	43	597
Forrás: weather.com

Gazdaság

A város gazdaságát a nagyon nagy és nagy ipari egységek túlsúlya jellemzi, a közép- és kisvállalkozások és a szolgáltatóipar rovására.

Ipar

A ploiești-i olajtárolók az USA légierejének bombázásai után, 1943. augusztus

Ploiești az ipari termelés értékét tekintve a második helyet foglalja el Romániában Bukarest mögött. A legfontosabb iparágak:

• Kőolajipar
• Gépgyártás
• Építőanyag-ipar
• Vegyipar
• Textilipar
• Dohányipar

Kereskedelem

Az utóbbi években több mint 3000 egyéni kereskedőcég jött létre, ez érezhetően javította a lakosság ellátásának színvonalát. Noha a város lakossága csak 28%-ot tesz ki a megye összes lakosságából, a megye kereskedelmének több mint 80%-a a városban koncentrálódik.

Közlekedés

Ploiești fontos közúti és vasúti csomópont, közvetlen összeköttetéssel Bukarest, Brassó, Bodzavásár, Târgoviște, Vălenii de Munte és Slănic-Prahova városok felé. A vasúti forgalmat két pályaudvar szolgálja ki (Ploiești Sud és Ploiești Vest), ezen kívül a város déli részén van egy rendező-pályaudvar is (Ploiești Triaj).

Kultúra

Ploiești-ben fontos oktatási intézmények találhatók, például a Ion Luca Caragiale Főgimnázium és a Mihai Viteazul Líceum. Ez utóbbi a régi Szent Péter és Pál Líceum hagyományát folytatja, amely az eddigiek során három elnököt is adott a Román Akadémiának Andrei Rădulescu, Mihai Drăgănescu és Eugen Simion személyében.

A városban található a Toma Caragiu Színház és több múzeum:

• Kőolajmúzeum
• Szépművészeti Múzeum
• Történelmi Múzeum
• Óramúzeum
• Biológiai Múzeum

A városhoz kapcsolódnak az alábbi írók és költők

• Ion Basarabescu
• Ion Luca Caragiale
• Constantin Dobrogeanu-Gherea
• Nichita Stănescu

Híres emberek

• Itt született 1858-ban Take Ionescu román újságíró, konzervatív politikus, Románia miniszterelnöke 1921–22-ben.
• Itt született 1925-ben Réti József énekművész.

Testvérvárosok

• Berat (Albánia)
• Harbin (Kína)
• Eszék (Horvátország)
• Lefkáda (Görögország)
• Uralszk (Kazahsztán)
• Hâncești (Moldova)
• Radom (Lengyelország)
• Tulsa (USA)
• Dnyipro (Ukrajna)
• Maracaibo (Venezuela)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ploiești című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.