Podmaniczky-kastély (Aszód)

Az aszódi Podmaniczky-kastély Pest vármegyében, az Aszódi járásban található egykori főúri kastély. Egykor a báró podmanini és aszódi Podmaniczky család egyik legfontosabb birtoka volt. Jelenleg állami tulajdonban van, és üresen áll.

Ez a szócikk az aszódi Podmaniczky-kastélyról szól. Hasonló címmel lásd még: Podmaniczky-kastély (egyértelműsítő lap).

Podmaniczky-kastély
A Podmaniczky- és a Podmaniczky–Széchenyi-kastély (baloldalt)
Ország	Magyarország
Település	Aszód
Épült	1721–24
Építtető	Podmaniczky I. János
Építész	Giovanni Battista Carlone Jung József
Stílus	barokk
Család	báró podmanini és aszódi Podmaniczky család
Rekonstrukciók évei	1767–73 (Jung) 1891 1948
Állapota	leromlott
Jelenlegi funkció	üresen áll
Tulajdoni helyzet	állami tulajdon
Fenntartó	Magyar Nemzeti Levéltár Pest Vármegyei Levéltára
Látogatható	nem látogatható
Cím	2170 Aszód, Szabadság tér 8.
Elhelyezkedése
Podmaniczky-kastély Pozíció Aszód környéke térképén
é. sz. 47° 39′ 12″, k. h. 19° 28′ 33″47.653333333333, 19.475833333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Podmaniczky-kastély témájú médiaállományokat.

Története

A felvidéki gyökerű osztrolukai Osztroluczky család 1683-ban kapta adományként Aszódot birtokba I. Lipót magyar királytól. A szintén felvidéki köznemes podmanini Podmaniczky I. János feleségül vette a települést birtokló Osztroluczky János egyetlen leányát és örökösét Juditot és hozományba megkapta a birtokot. Ő kezdte meg a kastély építését, mely ezt követően 250 éven keresztül a család birtokainak központja volt. A család ezért később a főnemesi ranggal együtt megkapta az aszódi előtagot is. A kastély építése egyes források szerint 1721–24 között, más források szerint 1738-tól kezdődött meg. Ennek az első kúriának a nagy része a mai kastély középső, földszintes részét alkotja. A legtöbb forrás az ekkortájt Egerben működő itáliai származású építészt, Giovanni Battista Carlonét nevezi meg a kastély tervezőjeként. Egyes forrásokban felmerül az ekkor az aszódi evangélikus templom újjáépítésén, később a Grassalkovich családnak Gödöllőn is dolgozó Mayerhoffer András neve. A kastélyon az első jelentős bővítést I. János két fia, Podmaniczky II. János és Sándor végeztették el, 1767–73 között. Az építész a gróf Grassalkovich I. Antal által ajánlott hatvani mester, Jung József volt, aki valószínűleg elbontotta a régi kúria oldalszárnyait, és a ma is látható emeletes oldalszárnyakat építette a helyükre, amelyeket a megrendelők után János-szárnynak (keleti) és Sándor-szárnynak (nyugati) neveznek. A testvérek és leszármazottaik 1782-ben kaptak bárói rangot II. József királytól. Itt töltötte gyermekéveit báró Podmaniczky Frigyes, aki a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a főváros fejlesztésében. A kastély 1869-ig volt a család tulajdonában, ekkor vásárolta meg a Bányai Evangélikus Egyházkerület, amely 1891-től 1948-ig Polgári Leánynevelő Intézetet működtetett a falai közt. Az államosítás után általános iskola, majd 1981-től a Pest Megyei Levéltár raktára költözött az épületbe. Állapota a rendszerváltás óta folyamatosan romlik, jelenleg üresen áll.

Felépítése

A kastély, korábbi, középső, földszintes része barokk, míg a később épült oldalszárnyak késő barokk és copf stílust tükröznek. A Sándor-szárnyon a Podmaniczky család címere mellett a Jeszenák család címere kapott helyet, utalva Sándor feleségére királyfiai Jeszenák Éva Zsuzsannára (1735–1808). A János-szárnyon szintén helyet kapott a feleség kisfaludi Kisfaludy Zsuzsanna (1718–1786) címere. A szárnyak végén manzárdtetős sarokpavilonok állnak. Az épület többi részét nyeregtető fedi. Az 1950-es, 60-as években végzett felújítások során a beszakadt díszterem mennyezetét felújították, az épület ekkor kapott palatetőt. A nyugati szárny freskóit, Eszterházy Károly egri püspök által javasolt Kracker János Lukács és Zách József festette 1776–77-ben. A dísztererm freskója a bűnöket legyőző hit diadalát ábrázolja. Kracker freskóin a Hit, a Szeretet, a Szelídség, a Nagylelkűség, a Jótékonyság, a Mértékletesség, a Bátorság, az Igazság és a Bölcsesség allegóriái szerepelnek. A középső részen kőbábos korlátú terasz található, melyhez kétszárnyú lépcső vezet. A homlokzatot itt a Podmaniczky–Osztroluczky-címer díszíti. A hátsó homlokzathoz, Jung József, egy nyitott, boltozatos, árkádot tervezett. A kastély kertjébe két kapun át lehetett bejutni. Az egyiken két egyszarvú tarja a címert, a másikon copf füzérmotívum található. A kő kerti kapu egykor a füvészkert bejárata volt.

Források

• Virág Zsolt. Magyar Kastélylexikon I. - Pest megye kastélyai és kúriái. Budapest: Perfect Project, 22-23. o. (2000). ISBN 9630042495
• Dr. Asztalos István, Detre János, Kalicz Nándor, Kulcsár Valária. Kisváros a Galga mentén – Aszód története 1944-ig. Aszód: Aszód Város Önkormányzata (1997). ISBN 9630343622
• Asztalos István: Aszód: Műemlékek. Dercsényi Balázs (szerk.). Budapest: Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület. 1986. = Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 259. ISBN 9635553978 ISSN 0139-245X
• Podmaniczky I. János (pdf). [2014. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 11.)

• Turizmusportál
• Magyarországportál