From Wikipedia, the free encyclopedia
A sampon hajápoló termék, mely a hajas fejbőrön található szennyeződéseket, elhalt hámsejteket, korpát vagy zsírosodást hivatott kíméletesen eltávolítani. A legtöbb mai samponban már található kondicionáló anyag, ennek ellenére általában a samponos hajmosást valamilyen hajkondicionáló termék felvitele követi.
Sokféle sampon van forgalomban, köztük van, amelyik a korpásodásra, a zsírosodásra, a töredezett hajra, a fénytelen hajra, a festett haj karbantartására stb. ígér megoldást.
Az ókorban a haj színének megváltoztatásán volt a hangsúly, amire hajfestő anyagot használtak. Idősebb Plinius szerint a szappan készítését a gallok és germánok találták fel s már ismerték a kemény és puha szappant is, ezeket azonban nem ruha mosásra használták, hanem a haj sárgítására. Az 1700-as években Európában a barokk idején népszerűvé vált a paróka (nőknél a vendéghaj) és változatos hajporok használata, melyet főként lisztből készítettek.[1]
A sampon szó a hindi nyelvből került át az angol nyelvbe (shampoo), majd onnan a magyarba. A hindi chāmpo , ami a chāmpnā, „masszírozni” ige felszólító módú alakja, körülbelül 1762-ben került át az angol nyelvbe.[2]
A hindi szó olyan speciális fejmasszázsra utal, melyet általában masszázsolajjal végeztek. A bengáli származású Sake Dean Mahomed mutatta meg az eljárást a briteknek. Mahomed egy brit gőzfürdőben dolgozott, majd ír feleségével az 1800-as évek elején saját fürdőt nyitott Mahomed's Steam and Vapour Sea Water Medicated Baths néven az angliai Brightonban. A fürdő hasonló volt a törökfürdőkhöz. Mahomed rendszeres vendégei közé tartozott IV. György és IV. Vilmos király is.[3]
Az 1860-as években a szó jelentése masszázsról szappan felvitelére módosult.[4] Hajat már korábban is mostak szappannal,[5] de a szappan jellegzetes vékony rétegben rárakódott a hajra, ami kellemetlen érzetet váltott ki és egészségtelen kinézetet is kölcsönzött a hajnak.
Később angol borbélyok fejlesztették tovább a sampont azzal, hogy a vízben felforralt szappanhoz különféle gyógynövényeket adtak. A 20. század fordulóján már üzletekben is lehetett kapni sampont. Az American Magazine 1914-es egyik számában már jelent meg samponhirdetés; a fényképen fiatal nők mostak hajat Canthrox samponnal egy tóban. Ugyancsak 1914-ben a Rexall Harmony Hair Beautifier and Shampoo elnevezésű termékét is reklámozták magazinokban.[6]
Eredetileg a szappan és a sampon sokban hasonlított egymásra, mindkettő tartalmazott felületaktív anyagokat (egyfajta mosószert). A mai modern sampont az 1930-as években készítették először; a Drene nevű sampon volt az első, amelyik szintetikus felületaktív anyagokat tartalmazott.[7]
A sampon egyik alkotóeleme a felületaktív anyag (mely habot képez), ami gyakran nátrium-lauril-szulfát és/vagy nátrium-laureth-szulfát. Mindkettő bőrirritációt okozhat.[8][9] Rákkeltő hatása azonban nem bizonyított.[10] A felületaktív anyagot vízzel keverik, gyakran kerül hozzá cocamidopropyl betaine, ami szintén felületaktív anyag, kevésbé bőrirritáló, viszont feltételezések szerint allergén hatású.[11][12][13][14] A Minnesotai Egyetem irányított kísérletei szerint az anyag inkább irritáló hatású, mint allergén.[15] Ezekhez adnak még nátrium-kloridot (só), tartósítószert (nátrium-benzoát, parabének) és illat- illetve színanyagot.[16] Ezekhez kerülnek még kiegészítő anyagok specifikus hajtípusokra és hajproblémákra (zsírosodás, korpásodás, fénytelen haj, könnyű kifésülhetőség stb). Sok sampon tartalmaz szilikont is, hajkondicionáló gyanánt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.