egykori magyarországi közigazgatási egység From Wikipedia, the free encyclopedia
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területét Magyarország és Ausztria között osztották fel. Központja Sopron volt.
Sopron vármegye | |||
Megyeháza | |||
| |||
Fennállás | 11. század–1950 | ||
Ország | Magyar Királyság | ||
Központ | Sopron | ||
Főbb települések | Sopron, Kismarton, Kapuvár, Nagymarton | ||
Népesség | |||
Népesség | 283 500 fő | ||
Nemzetiségek | 47,12% magyarok, 40,46% németek, 11,62% horvátok | ||
Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3256 km² | ||
Térkép | |||
Sopron vármegye térképe | |||
Sopron vármegye domborzati térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron vármegye témájú médiaállományokat. |
A vármegye területének nyugati része hegység, déli része teljesen síkság volt. Nyugaton az Alpok kiagázasa, valamint az Alpokaljához tartozó Lajta-hegység feküdt, keleten a Kisalföld terült el. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: az Öreg-Rába, a Kis-Rába, valamint a Répce is a vármegye folyói közé tartozott.
Északról Moson vármegye, keletről Győr vármegye, délkeletről Veszprém vármegye, délről Vas vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta.
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Sopronvár központtal, az Osl nemzetség birtokainak területén.[1]
1920-ban a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, 1921-ben szavazás döntött arról, hogy Sopron Magyarországon maradjon ("Leghűségesebb Város" - Civitas Fidelissima). A második világháború után a szintén csonka Győr és Moson vármegyékkel együtt megalakították Győr-Moson-Sopron megyét. 1950-ben Győr-Sopron megye déli része Vas megye területéhez csatolódott.
1891-ben a vármegye összlakossága 259 602 volt, ebből:
A vármegye a következő járásokra volt felosztva:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.