falu Romániában, Mehedinți megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szinice, 1911-ig Szvinica (románul: Svinița, szerbül: Свиница vagy Свињица) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban. Az egykori Nagy-Magyarország legdélebbi településeként tartják számon.
Szinice (Svinița) | |
A Trikule | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Délnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Mehedinți |
Rang | község |
Polgármester | Nicolaie Curici (Mișcarea pentru Noul Mehedinți)[1] |
Irányítószám | 227440 |
SIRUTA-kód | 113616 |
Népesség | |
Népesség | 741 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011) |
Népsűrűség | 7,64 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 42 m |
Terület | 97 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 30′, k. h. 22° 06′ | |
Szinice weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Neve szláv eredetű és végső forrása az ősszláv *svinja 'disznó' szó. Az elnevezés ókori eredetű lehet, mert az al-dunai római útnak a környékre eső szakaszát iter Scrofularumnak, 'malacok útjá'-nak nevezték. A mai név történeti alakjai: Zinicze (1443), Isvıniča (1569), Szvinyicze (1700 után), Svinica (1774).
A falut 1968 és 1970 között följebb telepítették, mert a Vaskapu-erőmű építése miatt régi helyét elárasztották.
1569–1573-ban említették szerb ortodox kolostorát, amely később nyom nélkül elpusztult.[2] A tartomány Habsburg-hadsereg általi elfoglalása idején szerb falu volt, 1717-ben 43 házzal írták össze. 1723-ben új helyen vonták össze, és odaköltöztették a közelében fekvő Sztarics falu lakóit is. Lakói között gyakorlott kőművesek voltak, akik szintén 1723-ban részt vettek Újorsova erődítésében. 1775 és 1872 között a Román-bánáti Határőrezred egyik századának székhelye. 1749-ben 78, 1783-ban 100 házból állt. 1873–1880-ban Szörény vármegyéhez, 1876–1919-ben Krassó-Szörény vármegyéhez, 1919–1950-ben Szörény megyéhez, 1955–1968-ban Orsova rajonhoz tartozott. 1900-ban az újmoldovaitól az orsovai járáshoz csatolták.[3] 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[4]
A határőrség megszüntetése után lakói megélhetését a halászat biztosította. 1879-ben két kőszénbányája volt, mindössze négy-négy bányásszal.[5] 1955 és 1992 között határában, a Dunától három kilométerre fekvő tölgyesben uránbánya működött.[6] 1992-től 1995-ig, a Jugoszlávia elleni embargó idején a faluban virágzott a motorcsónakos csempészet, a Duna túlpartján fekvő Donji Milanovacra.[7]
Szerb lakói a mindennapi életben is a Julián naptárhoz igazodnak. Igen archaikus szerb nyelvjárásáról monográfia is megjelent.[8]
A 2012-es helyhatósági választásokon a Mișcarea pentru Noul Mehedinți 4 mandátumot, a Szociálliberális Unió 3 mandátumot, a Romániai Szerbek Szövetsége és a Partidul Poporului – Dan Diaconescu 1-1 mandátumott szerzett.[9]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.