Szuez

Szuez (arabul: السويس) egy tengeri kikötőváros Egyiptom északkeleti részén, a Vörös-tenger Szuezi-öblének északi partján, a Szuezi-csatorna déli végéhez közel. A több mint félmilliós lakosságú város két kikötője Port Ibrahim és Port Tawfiq. Kivételes elhelyezkedésének köszönhető a kikötő óriási kiterjedése. A várost autópálya és vasútvonal köti össze Kairóval és Port Szaíddal.

Szuez
Városháza
Közigazgatás
Ország	Egyiptom
Kormányzóság	Szuezi
Alapítás éve	1859
Testvérvárosok	Lista Dzsibuti Szkopje (1985–)
Népesség
Teljes népesség	516 959 fő (2010)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	5 m
Terület	250,4 km²
Időzóna	EST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 29° 58′, k. h. 32° 32′29.966666666667, 32.533333333333
Szuez weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuez témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szuez a Mekkába tartó muszlim zarándokok utazásának egyik állomása.

Éghajlata

Szuez éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	29,4	39,0	36,9	42,8	43,5	46,1	44,1	45,8	41,2	39,2	37,0	28,4	46,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	19,4	21,2	23,6	28,5	32,4	35,1	36,1	35,7	33,2	30,1	25,4	20,7	28,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	10,5	11,3	13,1	16,4	19,5	22,4	23,9	24,2	22,8	20,0	15,7	11,8	17,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	4,1	5,6	7,4	8,7	13,6	17,7	19,4	19,7	16,9	14,5	9,9	5,5	4,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	5	2	4	1	0	0	0	0	0	0	2	3	17
Forrás: NOAA[1]

Története

A 7. században egy a mai Szuezhez közeli város (klizma vagy Kolzum) jelentette a Nílust és a Vörös-tengert összekötő csatorna északi végét. A 16. századra Szuez egy török tengerészeti állomássá alakult.

A Szuezi-csatorna megépítése után a város jelentősége megnőtt. Az 1967-es harmadik arab-izraeli háborúban, ami főként a Sinai-félszigeten zajlott, a város teljesen elpusztult. Feltámasztása a csatorna újbóli megnyitása (1975) után azonnal megkezdődött.

Szuezi-csatorna

Bővebben: Szuezi-csatorna

A Szuezi-öböl legészakibb része egy 1856-os térképen Szuez városával

Létezett egy természetes csatorna a Nílus deltájától a Szuezi-öbölbe már az ókorban, amikor az öböl még északabbra benyúlt, mint ma. Ezt idővel már nem használták és a 19. században megépült a jelenlegi csatorna.

A Szuezi-csatorna jelentősen rövidebb utat biztosít a hajók számára, mintha a Jóreménység foka felé kellene kerülni. A régió környezeti adottságainak figyelembevételével alakították ki: a Földközi-tenger és a Vörös-tenger viszonylagos közelsége, tavak és süllyedésekből létrejött későbbi tavak vonala (Manzala-tó északon, Timsah és a Keserű tavak) és a lapos felszín. A csatorna építését a francia Ferdinand de Lesseps mérnök és diplomata indíttatására kezdték el, aki Szaid pasától megkapta a jogot a csatorna építésére és 99 éves üzemeltetésére. Így jött létre a cég (Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez), amely 11 éven át építette meg a csatornát. Az 1869-ben elkészült építmény hatással volt az egész világ kereskedelmére.

Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök 1956-ban államosította a csatornát, ami előidézte a szuezi válságot. Az 1967-es arab-izraeli háború után a csatornát bezárták és csak 1975-ben nyitották meg újra.

Képgaléria

• 
  A szuezi Masjid 'Hamza
• 
  Anvar Szadat háza
• 
  Helyi fiatalok
• 
  Kikötő
• 
  Hajó horgonyoz a Szuezi kikötőben, 2006 márciusában
• 
  Kikötő

Testvérvárosok

• Szkopje, Macedónia^[2]

Jegyzetek

1. El Suez Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. január 25.)
2. www.skopje.gov.mk. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 27.)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Szuez témájú médiaállományokat.

• Szuez Online Archiválva 2019. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (arabul)

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap