For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Település.

Település

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Taos Pueblo, az ősi észak-amerikai pueblo törzs lakhelye, közel ezeréves település
Taos Pueblo, az ősi észak-amerikai pueblo törzs lakhelye, közel ezeréves település

A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak. Nevezhetik falunak, városnak vagy más, huzamos emberi megtelepedést jelentő közösségi formációnak is.

A település-fogalom értelmezése

A település – falu, város, vagy más, huzamos emberi megtelepedést nyújtó közösségi formáció – rendkívül sokrétű, összetett tartalmat fedő fogalom. Egyéni és kollektív tevékenységek, folyamatok, viszonylatok és állapotok gyűjtője. Ily módon nem véletlen, hogy a településsel különféle szakterület szempontjai szerint foglalkozók fogalommeghatározása a településről eltérő. Ezek részletes felsorolásának – általános használatuk miatt – mellőzésével megállapítható, hogy valójában igazak, de csupán a település valamely – általuk meghatározónak ítélt – jellemzője kiemelésével születtek, s nem a település lényegére, alapvető funkciójára adnak magyarázatot.

„A település csodálatos dolog. Az emberek a történelem során azért tömörültek településekbe, hogy letelepedve, egyéni igényeikből integrált társadalmi szükségleteiket közös tevékenységgel (munkakoncentrálással, munkamegosztással) és közös áldozatvállalással, egyéni lehetőségeiknél magasabb szinten elégíthessék ki. S ez a település lényege.”[1]

Történeti kísérletek a fogalom meghatározására

Egy modern város, Frankfurt am Main
Egy modern város, Frankfurt am Main

A település egyszerűen fogalmazva olyan hely, ahol az emberek laknak és dolgoznak. Maga a jelenség (ti. egy adott helyen való letelepedés vagy megtelepedés) nem csak embereknél figyelhető meg. Az emberek a telepedés vagy a telepítés során alkotnak telepet, vagyis önszántukból vagy akaratuk ellenére.

  • Mendöl Tibor szerint az embercsoport lakó és munkahelyének térbeli együttese[2]
    • Lakóhely: az a hely, ahol egy ember vagy embercsoport a maga testi épségének és anyagi javainak megvédése céljából alkalmas módon berendezkedett.
    • Munkahely: ahol egy ember vagy embercsoport a maga szükségleteinek megszerzése céljából valamilyen tevékenységet folytat.
      Persze beláthatjuk, a meghatározás idejét múlt voltát, hiszen például ma Magyarországon a népesség hozzávetőleg 30%-a ingázik lakóhelye és munkahelye között, fejlett telekommunikációs államokban pedig terjed a távmunkavégzés. Ilyen módon a lakó- és munkahely egységéről ma már nem beszélhetünk.
  • Beluszky Pál meghatározása szerint: A település egy embercsoportnak a bővített társadalmi újratermelés céljait szolgáló, ezen embercsoport által igénybevett létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltató intézmények) a lakosság mindennapos, rendszeres „mozgástere” által kijelölt funkcionális egysége.
    • A közigazgatás és a településföldrajz álláspontja itt eltér!
    • Ez a definíció ma is helytálló, mert nem feltétlen térbeli egységről, viszont funkcionális egységről szól.
  • Tóth József szerint: A település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki (infrastrukturális) struktúrák rendszere.
    • Tóth professzor szerint a települést egy olyan elméleti tetraéder belsejében szükséges vizsgálni, melynek a négy lapja[3]
    • Ennek a négy lapnak nagyon fontos tulajdonsága, hogy méreteik egyenlők. Ebből következik, hogy egy település vizsgálata során mind a négy tényező a súlyát egyenlőnek kell tekinteni. A tetraéder abból a szempontból is szemléletes, hogy a rendszer belsejében egy tényező súlyának változása is hatással van a másik három tényező súlyára. Ezáltal a fent felsorolt négy tényező interdependenciáját fejezi ki.
  • Kiss Tamás a településfogalom lényegét közgazdasági szemlélettel közelíti:[4] „Az előzők közgazdasági értelmezésénél (véleményem szerint a legátfogóbban így lehet a település lényegét kifejteni) abból indulok ki, hogy a település a természet, ember, művi környezet, tevékenységek, viszonylatok stb. gyűjtőedénye. Lényegét tekintve társadalmi kategória; társadalmi produktum és társadalmi folyamatok befogadója.”
    • Pontosabban: a település a társadalom területi megjelenési formája a maga helyi (természeti, technikai, társadalmi stb.) és regionális (táji, nemzeti stb.) meghatározottságával.
    • Ebből adódóan a település a társadalom (település-társadalom) újratermelésének – kedvező körülmények közt bővített újratermelésének – színtere és feltétele. A társadalmi újratermelési folyamat során létrejövő településalakító körülmények keretében a településalakító adottságok és a településalakító (társadalmi) igények konfrontációja következik be.
    • A településalakító adottságok és telepúlésalakító igények egymásra hatásának folyamata maga a társadalmi újratermelési (bővített újratermelési) folyamat, amelyet – a közgazdaságtan klasszikus megfogalmazásával – termelési, elosztási, felhasználási, felhalmozási szakaszokra bonthatunk. (Úgy gondolom, napjaink tapasztalatai szerint e szakaszokhoz még hozzá kell számítanunk az újratermelési folyamat melléktermékeinek elhelyezési, semlegesítési szakaszát is)."[4]
    • Ezek egymásra hatása során a település létrehozza, kielégíti létigényeit, s az ezeket meghaladó társadalmi produktumból bővíti önmagát (mennyiségben, minőségben), és/vagy ennek részbeni-egészbeni elvonása révén létében megalapoz más társadalmi formációkat. (város(állam), megye, állam stb.).

Kategorizálásának alapjai

A településeket tipikusan a következő ismertetőjegyek (címek) szerint szokás tárgyalni:

  • típusa (tanya, telep, falu, város, nagyváros, világváros stb.)
  • Mérete (területe, lélekszáma)
  • (Település)szerkezete (alaprajzi, funkcionális stb.)
  • Lakosság összetétele (agrár, ipari, tercier, vegyes stb.)
  • Kora (alapítása(-i), korszaka(i), története)
  • Szerepköre(i)(regionális, gazdasági, ellátási, politikai, kulturális stb.)
  • Fekvése (helyi és helyzeti energiák)
  • Jellege, típusa (közigazgatási és településföldrajzi szempontok szerint eltérő)
  • Alaprajza, területrészei (kül-, belterülete stb)
  • Látképe

Magyar települések

Magyarországon a jellemző településkategóriák a város és a falu. Ezekkel együttesen a településföldrajz tudománya foglalkozik. A saját önkormányzattal rendelkező települések közigazgatási szempontból a város vagy község címet viselik.

A település közvetlen környezete a térség vagy kistérség, idegen szóval a (földrajzi) régió. Magyarország régiókra való felosztásra többféleképpen történik, a legismertebb a közigazgatási tagolás. Így máshová esnek az európai uniós régió-besorolások, mint a különböző időkben készült hazai besorolások, amiből félreértés szokott származni.

Lásd még

Források, szakirodalom

  • Szerk. (KSH Területi Stat. Főoszt.): Térgazdasági és területi statissztikai fogalmak (92. o.) – Budapest, 1972, KSH – Nyomdaüzemi szám: 079972.
  • Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről (23-36. o.) – Comitatus, 1955. aug.-szept. HU ISSN 1215-305 X

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről (23–36. o.) – Comitatus, 1995. aug-szept. - HU ISSN 1215-305X
  2. Mendöl Tibor: Általános településföldrajz, MTA. Budapest, 1963
  3. Dr. Tóth József: Általános Társadalomföldrajz, Dialog Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2002
  4. a b Kiss Tamás: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről (p.24) – Comitatus, 1995. aug.-szept. – HU ISSN 1215-305X
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Település
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.