Vinča–tordosi kultúra
From Wikipedia, the free encyclopedia
A vinča–tordosi kultúra a Körös-kultúra második felében kezdett terjedni, részben annak területén, vitatott időbeliséggel. Leleteiket az i. e. 5. és i. e. 3. évezred közé helyezik.
A Körös-kultúra elsorvadása és a vinča–tordosi kultúra nagyarányú térhódítása közötti rövid időben[megj 1] a középső neolitikumban megszűnik a korábbi egységes műveltség. Új eszközkultúrájú leletek jelennek meg, amit legtöbbször új népek érkezésével magyaráznak, bár az eszközkultúra változása nem mindig jelent etnikumváltozást is egyúttal. A Szamos mentén a Délkelet-Alföldön elterjedt Szakálhát-kultúra, innen a Kárpátok felé az északkelet-alföldiekkel rokon, festett kerámiát készítő csoportok éltek. Délkelet-Erdélyben, északnyugaton a Mezőségig – Moldvából – a vonaldíszes kerámia népe jelenik meg.
A Maros középső folyása mentén, a Déli-Kárpátok és az Érchegység között, keleten Fogarasig található a korai vinča–tordosi kultúra népe. Fénykorában a teljes Kárpát-medence területén kívül a Balkán-félszigeten, sőt Kis-Ázsiában is megtalálható volt.