Wass Albert
erdélyi magyar író, költő / From Wikipedia, the free encyclopedia
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor Park, Florida, 1998. február 17.) kétszeres Baumgarten-díjas erdélyi magyar író és költő.
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Vass Albert (egyértelműsítő lap). |
Wass Albert | |
1943 körül | |
Élete | |
Született | 1908. január 8. Válaszút, Magyarország |
Elhunyt | 1998. február 17. (90 évesen) Astor, Florida |
Sírhely | Erdély, a marosvécsi Kemény-kastély kertje[1] |
Gyermekei |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Wass Albert témájú médiaállományokat. |
A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik, akár mint az egyik legolvasottabb magyar szerzőt. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon.[2][3]
Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza (1974), amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. A kolozsvári népbíróság 1946. március 13-án távollétében – apjával együtt – „háborús bűnökért és gyilkosságért” halálra ítélte, a felmentésére tett kísérletek nem jártak sikerrel, legutóbb a romániai Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék utasította el a perújrafelvételt 2008 tavaszán.
Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit,[4] 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy Ceaușescu diplomatának álcázott Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba washingtoni nagykövetségük és clevelandi konzulátusuk mellé. Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" – írta Wass Albert.[5]
Műveit itthon csak a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban szinte ismeretlen volt.[6]
Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című hazai felmérésben a közönségszavazatok alapján az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét[7] a szavazók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között szerepel az Adjátok vissza a hegyeimet! című műve.