Lutherstadt Wittenberg

Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét. Mai nevét (a Lutherstadt előtagot, mely „Luthervárost” jelent) hivatalosan 1938-ban kapta.

Lutherstadt Wittenberg
Wittenberg, Piactér (Marktplatz)
Lutherstadt Wittenberg címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szász-Anhalt
Kerület	Wittenberg
Járás	Wittenbergi járás (1994. július 1. – ) Wittenbergi járás (NDK) (1952. július 25. – 1994. július 1.) Landkreis Wittenberg (1815–1952) (1950. augusztus 1. – 1952. július 25.)
Alapítás éve	1174
Polgármester	Torsten Zugehör (2015–)
Irányítószám	06886, 06888, 06889, 06895
Körzethívószám	03491
Rendszám	WB
Testvérvárosok	Lista Göttingen (1988–) Bretten (1990–) Springfield (1995–) Haderslev (2004–) Békéscsaba (1999–) Mahiljov (2019. október 30. – ) Medgyes (2019–) Beveren (2019–)
Népesség
Teljes népesség	45 588 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	75 m
Terület	240,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 51° 52′ 02″, k. h. 12° 38′ 54″51.8671, 12.6484
Lutherstadt Wittenberg Pozíció Szász-Anhalt térképén
Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén
Lutherstadt Wittenberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lutherstadt Wittenberg témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

A mai város területén már 10 ezer éve megtelepedett az ember.

III. Bernát szász herceg(wd) 1180-ban lett Szászország ura, 1212-ben bekövetkezett halála után a Wittenberg körüli vidéket fiainak egyike, I. Albert(wd) örökölte. Felesége, Szászországi Ilona 1227-ben behívta a ferenceseket és kolostort építtetett számukra. Fiuk, II. Albert (ur. 1260-1298) már Wittenbergben rendezte be rezidenciáját, majd 1293. június 27-én városi kiváltságokban részesítette a települést. Wittenberg megindult a polgári fejlődés útján, 1317-ben már saját önkormányzattal, tanáccsal, 1332-ben saját joghatósággal rendelkezett, 1354-ben pedig piactartási jogot kapott.

I. Rudolf herceg(wd) törekvéseinek eredményeként a IV. Károly német-római császár által 1356-ban kiadott Aranybulla Szászország uralkodóját a hét választófejedelem egyikévé tette, ezzel Wittenberg választófejedelmi székfőváros lett. 1380-ban védelmi célból fallal vették körbe a várost. III. Albert herceg 1422-es halálával a drezdai székhelyű Wettin-ház az addigi szász uralkodókat adó wittenbergi Askani-ház fölé kerekedett, és a város elveszítette politikai jelentőségét.

1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.

1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a hagyomány szerint Luther a vártemplom kapujára kitűzte 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.

1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült Ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.

1626-ban katonai központ volt. 1636-37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.

1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ban a hétéves háborúban a poroszoké lett.

1806-ban I. Napóleon foglalta el a várost. 1814-ben a francia csapatok távozásával a poroszok szállták meg. 1815-ben a Poroszországnak ítélte a bécsi kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak.

1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.

1944-ben a brit légierő bombázta a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.

Városrészek

Városrész neve	Terület (km²)	Lakosság
Altstadt	0,836	2244
Schlossvorstadt	3,474	4355
Lindenfeld	1,240	6411
Elbtor	1,196	0
Innenstadt	6,746	13 010
Apollensdorf	6,246	1367
Apollensdorf Nord	4,907	657
Piesteritz	5,573	4058
Rothemark	1,050	864
Wittenberg-West	0,722	2783
Kleinwittenberg	1,152	923
Griebo	10,600	624
West	30,250	11 276
Reinsdorf	4,209	917
Braunsdorf	5,761	431
Dobien	4,983	1410
Nudersdorf	4,966	945
Schmilkendorf	6,154	204
Straach	5,394	604
Berkau	8.823	109
Grabo	8,587	103
Boßdorf	8,562	314
Kerzendorf	7,342	111
Assau	8,530	38
Weddin	8,260	100
Kropstädt	12,951	829
Jahmo	8,290	141
Köpnick	6,346	86
Wüstemark	9,718	166
Nord	106,596	6508
Tonmark	2,602	220
Teuchel	5,824	1006
Stadtrandsiedlung	1,131	1063
Trajuhn	4,635	350
Lerchenbergsiedlung	1,553	1952
Friedrichstadt	1,904	7713
Mochau	6,631	396
Thießen	4,332	144
Nordost	28,612	12 844
Elstervorstadt	3,415	912
Labetz	4,440	447
Wiesigk	3,087	71
Luthersbrunnen	2,046	321
Abtsdorf	3,350	1067
Euper	3,912	132
Karlsfeld	2,436	40
Ost	22,686	2990
Seegrehna	27,451	857
Pratau	17,119	1855
Wachsdorf	1,214	52
Süd	45,784	2764
Összeg 2011	240,674	49 392

Lakosság

Év Lakosság 1500 2.000 1532 4.500 1791 4.860 1792 4.703 1793 4.662 1794 4.617 1814 4.727 1826 6.725 1834 8.107 1846 10.283

Év Lakosság 1875 12.479 1880 13.448 1885 13.836 1890 14.443 1895 16.479 1900 18.345 1905 20.331 1910 22.419 1925 24.160 1939 35.130

Év Lakosság 1946 41.304 1950 49.852 1964 46.828 1971 47.323 1981 53.874 1989 51.754 1990 49.682 1995 53.207 2000 49.643 2005 47.805

Látnivalók

Wittenberg, Városháza

Wittenbergi Egyetem, Leucorea épület

Az óváros látképe a vártemplom tornyából

• Wittenbergi kastély
• Vártemplom (Schlosskirche)
• Városi templom
• Luther-ház
• Melanchthon-ház
• Cranachhöfe
• Hundertwasser iskola
• Hamlet-ház
• Városháza és a Marktplatz

Múzeumok

• Reformationsgeschichtliches Museum der Stiftung Luthergedenkstätten
• Melanchthonhaus
• Stadtgeschichtliche Sammlung – Várostörténeti gyűjtemény
• Julius-Riemer-Museum
• Haus der Geschichte – A történelem háza (NDK retró lakberendezés)
• Stiftung Christliche Kunst Wittenberg
• Dauerausstellung zur Geschichte des Ortstteiles Piesteritz

Polgármesterek

• 1703–1714 Johann Ludolph Quenstedt
• 1917–1918 Dr. Friedrich Schirmer
• 1918–1922 Dr. Thelemann
• 1922–1933 Fr. Arnold Wurm
• 1933–1934 Werner Faber
• 1934–1936 Dr.Otto Emil Rasch
• 1936–1937 Landrat Otto Holtz
• 1937–1939 Theodor Habicht
• 1939–1945 Fritz Hofmeister
• 1945–1947 Oskar Gehrischer
• 1947–1950 Friedrich von Basse
• 1982–1989 Klaus Lippert
• 1989–1990 Hans-Joachim Schmidt
• 1990–2015 Eckhard Naumann (SPD)
• 2015– Torsten Zugehör (független)

Média

• Offener Kanal Lutherstadt Wittenberg
• Wittenberger Wochenspiegel
• Super Sonntag
• Regionalbeilage Mitteldeutsche Zeitung
• INGO
• OnlineMagazin Stadtnetz Wittenberg

Testvértelepülések

•  Németország, Göttingen 1988
•  Németország, Bretten 1990
•  USA, Springfield (Ohio) 1995
•  Magyarország, Békéscsaba 1999
•  Dánia, Haderslev 2004

Híres emberek

• Itt született Augustin Friedrich Walther német botanikus, orvos, sebész és anatómus (1688–1746)