(1841–1915) kúriai tanácselnök, jogi író From Wikipedia, the free encyclopedia
Zsitvateői Zsitvay Leó (Vukovár, 1841. február 16. – Budapest, 1915. május 26.)[1] kúriai tanácselnök, jogi író, Zsitvay Tibor édesapja.
Zsitvay Leó | |
Született | 1841. február 16. Vukovár |
Elhunyt | 1915. május 26. (74 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Bischoff Izabella |
Gyermekei | Zsitvay Tibor |
Foglalkozása | kúriai tanácselnök, jogi író |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitvay Leó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A nemesi származású zsitvateői Zsitvay családnak a sarja. Apja zsitvateői Zsitvay József (1797–1862), Szerém vármegye alispánja, országgyűlési követe, királyi tanácsos, anyja Klobucsár Mária (1817–1875).[2] Az apai nagyapja Zsitvay Ferenc dorogi postamester, valamint neje szlavniczai Sándor Terézia, és gyermekei 1801. január 23-án I. Ferenc magyar királytól magyar nemességet és címeres nemeslevelet, valamint a "zsitvateöi" nemesi előnevet szerezték meg adományban.[3]
Iskoláit Budán és Sopronban végezte. 1858-ban Bécsben jogászkodott, 1861-2-ben pedig Pesten. Több ügyvédnél volt gyakorlaton, majd maga is ügyvédkedett. 1867-ben Moson vármegye tiszti főügyésze lett. 1872-ben a magyaróvári törvényszékhez királyi ügyésznek nevezték ki. E törvényszék megszűnte után 1876-ban Pozsonyba helyezték át, ahol 10 évig működött. Ezután a szombathelyi törvényszék elnöke, 1891-ben pedig a budapesti törvényszék büntetőosztályának vezetője lett. 1895-ben kinevezték az önállósított büntetőtörvényszék elnökévé. 1909-ben kúriai tanácselnök lett, 1913-ban vonult nyugalomba. Neje Bischoff Gizella volt. Sírja a visegrádi temetőben található a családi sírboltban.
Mint törvényszéki elnökként elsősorban esküdtszéki (sajtó) tárgyalásokat vezette tekintélyét a korabeli feljegyzések tanúsága szerint igazságosságával és kíméletlenségig menő szigorával érdemelte ki. Kortársai és kollégái illeték őt a „nagy bíró” jelzővel.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.