Zsombolya

Zsombolya (románul Jimbolia, németül: Hatzfeld, szerbül Жомбољ / Žombolj, bolgárul Džimbolj) kisváros Romániában, Temes megyében.

Zsombolya (Jimbolia, Hatzfeld)
Szent Flórián szobra (a város védőszentje)
Zsombolya címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	város
Községközpont	Jimbolia
Polgármester	Postelnicu Darius Adrian (PDL)[1]
Irányítószám	305400
SIRUTA-kód	155494
Népesség
Népesség	10 179 fő (2021. dec. 1.)[2]
Magyar lakosság	619 (6%, 2021)[3]
Népsűrűség	107 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	79 m
Terület	108 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″45.791666666667, 20.722222222222
Zsombolya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombolya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A város az Alföld délkeleti részén, a Temesközben (más néven Bánsági-alföldön) fekszik. Vasúton és közúton egyaránt határátkelő hely Románia és Szerbia között. Temesvárról a DJ59A úton és a Nagykikinda–Zsombolya–Temesvár-vasútvonalon lehet megközelíteni.

Története

Az első írásos említés az 1333-as pápai tizedjegyzékben maradt fenn Chumbul néven. 1766-ban németeket telepítettek be, ekkor kapta a Hatzfeld nevet. Mivel a betelepítéskor 405 házával nagyobb volt, mint a környező helységek, rövidesen jelentős vásárközponttá vált a Temesvár és Kikinda közti területen. A története során több ízben a környező községek közigazgatási központja volt. 1857-ben adták át a Szeged–Temesvár-vasútvonalat, amely Zsombolyát is érintette. Az 1910-es évekre vasúti csomóponttá vált a lovrini és torontálszécsányi helyiérdekű vasútvonalak és a Nagybecskerek–Zsombolya kisvasúti vonal kiépítésével (utóbbi mára megszűnt). Az Bohn & Co téglagyár 1864-ben létesült.

A polgári közigazgatás bánsági helyreállítása után Torontál vármegyéhez tartozott.

Az első világháború után

Trianon után 1920 és 1923 között a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része volt, 1924-ben településcserével Nagyzsám, Csene és Újvár községekkel együtt Romániához került, cserében Módos községért. Német többségi lakossága a második világháború végén részben elmenekült, részben a Szovjetunióba deportálták. 1951-ben 486 bánáti sváb lakosát deportálták a Bărăganra.^[4] Visszatértük után túlnyomórészt kivándoroltak.

Lakossága

Római katolikus templom

A város lakosságának 14,8%-a magyar nemzetiségű.

Népszámlálás[5]		Nemzetiségi összetétel
Év	Lakosság	Románok	Németek	Magyarok	Romák	Szerbek	Szlovákok	Egyéb
1880	8621	39	7848	529	-	84	20	101
1900	10 152	52	8395	1532	-	96	8	52
1930	10 873	660	7640	2097	213	141	26	17
1977	14 682	6065	5021	2896	511	79	42	68
1992	11 830	7901	1112	1961	695	62	34	65
2002	11 113	8032	500	1649	768	51	?	113

A népesség alakulása 1956 és 2021 között

Lakosok száma	11 281	13 633	14 682	11 830	11 136	10 808	13 597	10 179
	1956	1966	1977	1992	2002	2011	2016	2021

Adatok: Wikidata

Önkormányzat és közigazgatás

Polgármestere 2000 és 2012 között a magyar nemzetiségű Kaba Gábor, RMDSZ-politikus volt.

Látnivalók

• Maderspach Ferenc 1848-as honvéd százados síremléke
• Ştefan Jäger Múzeum –
• Florian Tűzoltómúzeum , ,
• Dr. Karl Diel emlékház
• Jimbolia Blues Festival – dzsesszfesztivál
• Sever Bocu – Sajtómúzeum (Muzeul Presei)
• Belső-kastély (ma gimnázium)

Ismert emberek

• Karl Diel (1855–1930) sebész
• Marx Tamás (1871–1943) magyar pedagógiai író, szerkesztő
• gróf Csekonics Gyula (1875–1957) politikus, országgyűlési képviselő, huszárhadnagy, sportvezető
• gróf Csekonics Iván (1876–1951) politikus, diplomata, többek között varsói magyar nagykövet
• Ştefan Jäger (1877–1962) festő
• Mihályffy Irén (1882–1950) zenepedagógus, előadóművész
• Burghardt Rezső (1884 –1963) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, tanár
• Ionathan X. Uranus (1909–1984) író, pap
• Szalayné Sándor Erzsébet (1961–) magyar jogász, egyetemi tanár és dékán, Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes, az Európa Tanács nemzetközi szakértője
• Quint József (1882–1929) biológus, botanikus, tanítóképző-intézeti főigazgató
• Eduard Pap (1994) labdarúgókapus

Képek

• 
  Ştefan Jager Múzeum
• 
  Tűzoltótorony
• 
  Vasútállomás
• 
  Utcarészlet

Jegyzetek

1. Archivált másolat. [2012. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
2. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
3. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
4. Wilhelm Weber: The fate of the Germans in the Banat after the coup d'état on 23rd August 1944 up until the deportation to the Bărăgan Steppes (angol nyelven). Deportation to the Bărăgan 1951-1956. Donauschwaben Villages Helping Hands, 2006. [2011. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 11.)
5. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jimbolia című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• A város honlapja magyarul
• A város története
• Látnivalók leírása
• A zsombolyai dohánybeváltó
• Zsombolyai biciklifesztivál
• A zsombolyai magyar – Népszabadság, 2011. február 8.

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap