Ároktő

Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Mezőcsáti járásában.

Ároktő
Ároktő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőcsáti
Jogállás	község
Polgármester	Szabóné Csizmadia Judit (független)[1]
Irányítószám	3467
Körzethívószám	49
Népesség
Teljes népesség	1017 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	46,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″47.7308, 20.9423
Ároktő Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ároktő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Tisza mellett fekszik, Miskolctól mintegy 45 kilométerre délre. Teljes lakott területe és határának túlnyomó része a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de egy bő 7 négyzetkilométernyi (nagyobbrészt természetvédelmi oltalom alá eső) területrésze a bal parti oldalon található.

A legközelebbi szomszédos települések Tiszacsege 8 és Tiszadorogma 9 kilométerre; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Mezőcsát. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Tiszakeszi, kelet felől Újszentmargita, délkelet felől Tiszacsege, délnyugat felől Tiszadorogma, nyugat felől Mezőnagymihály, északnyugat felől pedig Mezőcsát.

Megközelítése

A tiszai vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el: Mezőkövesd-Borsodivánka felől a 3302-es, Mezőcsát és Tiszacsege felől [utóbbi esetben a Tiszát komppal átszelve] a 3307-es úton.

Közösségi közlekedéssel megközelíthető Mezőkövesd és Mezőcsát felől is, a Volánbusz 4010-es buszjáratával.

Története

A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott a Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer.^[3]

A település első fennmaradt írásos említése 1067-ből való (Aruk). A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak: a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett. A falu 1896-ban is leégett.

A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Ihászy Ernőné (független)^[4]
• 1994–1998: Dr. Ihászy Ernőné (független)^[5]
• 1998–2002: Varga István Pál (független)^[6]
• 2002–2006: Varga István Pál (független)^[7]
• 2006–2010: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (MSZP)^[8]
• 2010–2014: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független)^[9]
• 2014–2019: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független)^[10]
• 2019–2024: Szabóné Csizmadia Judit (független)^[11]
• 2024– : Szabóné Csizmadia Judit (független)^[1]

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	1122	1121	1116	1039	1048	1056	1017
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány volt.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 20,7%, görögkatolikus 1,4%, felekezet nélküli 5,1% (21,9% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 18,6% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% németnek, 0,1% örménynek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,1% volt római katolikus, 15,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,3% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Az 1994-ben megnyílt Tájház
• Tiszai holtág, horgászhely