Észak-Dakota

Észak-Dakota (angolul North Dakota, IPA: [ˌnɔrθ dəˈkoʊtə] kiejtése^ⓘ) az Amerikai Egyesült Államok 39. tagállama. Az USA északi részén helyezkedik el, határos Kanadával. A 19. században a Vadnyugat részének tartották, ma a Középnyugathoz sorolják.

Észak-Dakota
Észak-Dakota zászlaja Észak-Dakota pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Peace Garden State Roughrider State Flickertail State
Mottó: Liberty and union, now and forever, one and inseparable (angol) – Szabadság és egység, most és mindörökké, egy és szétválaszthatatlan
Névadó	Dakota people
Közigazgatás
Fővárosa	Bismarck
Legnagyobb város	Fargo
Kormányzó	Doug Burgum (R)
Hivatalos nyelv	angol
Postai rövidítés	ND
ISO 3166-2	US-ND
Felvétel az Unióba
sorrendben	39.
dátuma	1889. november 2.
Rangsor
terület szerint	19.
népesség szerint	47.
népsűrűség szerint	47.
Népesség
Népesség	779 094 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség	3,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen	183 272 km²
ebből víz	2,4 %
Időzóna	CST (UTC–6 / –5) (északnyugaton és keleten) MST (UTC–7 / –6) (délnyugaton)
Szélesség	é. 45°55′ – é. 49°00′
Hosszúság	ny. 96°33′ – ny. 104°03′
Kiterjedés
kelet-nyugati	340 km
észak-déli	545 km
Domborzat
legmagasabb pont	White Butte 1069 m
átlagmagasság	580 m
legalacsonyabb pont	Red River 229 m
Térkép
Észak-Dakota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Dakota témájú médiaállományokat.

Az állam fővárosa Bismarck, legnagyobb városa Fargo. Jelentős állami egyetemek találhatóak Grand Forksban és Fargóban. A légierőnek bázisai vannak Minotban és Grand Forksban.

Földrajza

Szomszédai északon a kanadai Saskatchewan és Manitoba tartományok, keleten Minnesota, délen Dél-Dakota, nyugaton pedig Montana államok.

Az állam nyugati részén végigfolyik a Missouri folyó, aminek vize a Sakagawea-tavat alkotja a Garrison gát segítségével. Az állam nyugati része dombos, ásványkincsei közé tartoznak a lignit és az olaj. Keleten az északra tartó Vörös-folyó völgye gazdag termőföld.

Éghajlata

Éghajlata mérsékelt égövi, szélsőségesen szárazföldi éghajlat, amelyet leginkább a sarkvidéki légtömegek befolyásolnak. Emiatt a tél rendkívül fagyos és csapadékos: a hőmérséklet tartósan mínusz 20 fok alá süllyedhet, a sok hó hetekig megmarad. A tavasz és az ősz rövid és igen változékony. Nyáron a szárazabb időszakokat észak-nyugatról érkező heves zivatarok törhetik meg.

Élővilága

Jellegzetes növényzete a füves puszta, az úgynevezett préri.

Természeti értékei

• Theodore Roosevelt Nemzeti Park

Története

Korábban a Dakota Terület része volt, mely a dakota törzsről kapta nevét; 1889. november 2-án a területet felosztották Észak- és Dél-Dakotára, és az USA tagállamai lettek.

Népessége

Észak-Dakota népsűrűségi térképe

2015. július 1-jén Észak-Dakota lakossága 756 927 fő volt, ami 12,54%-os növekedés a 2010-es cenzus adataihoz képest.^[2] Ezzel az USA tagállamai közül itt a legnagyobb a népesség növekedésének üteme 2011 óta. Ennek ellenére az egyik legalacsonyabb népességű állam az 50 közül. Egyedül Alaszkában, Wyomingban és Vermontban laknak kevesebben.^[3]

1870 körül mintegy 2000 lakosa volt az államnak, de 1930-ra majdnem 680 000-re nőtt. Ezután a növekedés üteme lelassult.^[4] A bevándorlás más USA államokból jelentős. A lakosság körülbelül 70%-a született Észak-Dakotában, 27%-a más USA tagállamban, a maradék pedig külföldön.

A népesség alakulása 1910 és 2020 között:

Lakosok száma	577 056	646 872	641 935	619 636	632 446	652 717	638 800	642 200	756 927	779 094
	1910	1920	1940	1950	1960	1980	1990	2000	2015	2020

Adatok: Wikidata

Rasszok

A népesség rassz szerinti megoszlása a következő:

• fehér: 90,0% (88,7% nem spanyolajkú fehér)
• indián: 5,4%
• néger/afroamerikai: 1,2%
• ázsiai: 1,0%
• Csendes-óceáni szigetlakó: 0,1%
• egyéb: 0,5%
• kevert: 0,2%

Legnagyobb városok

Fargo belvárosa 2007-ben

Észak-Dakota Capitoliuma a fővárosban, Bismarckban

Észak-Dakota 10 legnagyobb városa

Város neve	Lakosság (fő)	Megye	Terület (km²)	Alapítás éve	Térkép
Fargo	122 359	Cass	126,4	1871
Bismarck	72 865	Burleigh	80,9	1872
Grand Forks	57 056	Grand Forks	52,0	1881
Minot	47 822	Ward	45,2	1887
West Fargo	35 708	Cass	38,1	1926
Williston	25 586	Willams	19,6	1887
Mandan	22 228	Morton	28,8	1881
Dickinson	22 186	Stark	26,0	1881
Jamestown	15 387	Stutsman	33,3	1872
Wahpeton	7 826	Richland	13,7	1869

Az állam 755.393 fős lakosságának 56,54%-a él a tíz legnagyobb városban.

Közigazgatás

Észak-Dakota megyéi

Bővebben: Észak-Dakota megyéinek listája

Az állam 53 megyére van felosztva.

Gazdaság

Észak-Dakota legjelentősebb gazdasági ága a mezőgazdaság. Emellett megemlíthető a kőolajipar, az élelmiszergyártás és a technológia.^[5] Az Egyesült Államok tagállamai közül a bruttó hazai termék növekedése Észak-Dakotában a leggyorsabb. A növekedés üteme nagyjából 8,3%-os. 2013-ban az állam bruttó hazai terméke 36.8 milliárd dollár volt. Az egy főre eső jövedelem 2013-ban 50 899 dollár volt, ami országos szinten a 16. helyet jelenti. 2009 óta az állam a munkahelyteremtés élvonalába tartozik.^[6] Az egy főre eső jövedelem növekedésében szintén az élmezőnybe tartozik az USA államai között. Ez főleg bizonyos magánszektorok virágzásával függ össze, mint a mezőgazdaság, energiaipar és építőipar.^[7][8]

Észak-Dakota az egyedüli állam az USA-ban amelynek van állami bankja (Bismarckban), valamint állami tulajdonban levő malma (Grand Forksban). Fargo a Microsoft második legnagyobb telephelyének az otthona, 1700 alkalmazottal, és az Amazon.com is alkalmaz néhány száz embert Grand Forksban.^[9]

2014 májusában a munkanélküliségi arány 2,6%-os volt, a legalacsonyabb az USA-ban (1987 óta nem emelkedett 5% fölé).^[10] Ebben az államban növekedett legnagyobb mértékben az egy főre eső bevétel a 21. század első évtizedében (a 38. helyről a 17. helyre jött fel).^[11] Mindez elsősorban a fellendülő kőolajkitermelésnek köszönhető.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a North Dakota című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.