1908. évi nyári olimpiai játékok
IV. nyári olimpia From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az 1908. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a IV. nyári olimpiai játékokat 1908. április 27. és október 31. között rendezték meg a nagy-britanniai Londonban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai játékok rendezésére – a pályázó Róma, Milánó és Berlin közül – eredetileg Rómát jelölte ki, azonban az előkészületek idején kitört a Vezúv, óriási károkat okozott, és amikor a károk helyreállítási költségei miatt az olasz kormány 1907-ben lemondott a rendezésről, London ugrott be Róma helyére.
A versenyeket remek létesítményekben önállóan rendezték, és rajtuk huszonkét ország kétezer-nyolc versenyzője vett részt. Az olimpiai sportágak száma az 1904. évi nyári olimpiai játékokhoz képest tizennyolcról huszonnégyre nőtt, és itt vonultak fel első alkalommal a megnyitón nemzetenként a résztvevők. Az ünnepélyes megnyitót 1908. július 13-án rendezték meg, valójában a fedett pályás teniszversenyekkel már április 27-én megkezdődtek a küzdelmek, a labdarúgótornát pedig csak október második felében bonyolították le. A sorozatos bírói botrányok és viták miatt – elsősorban az amerikaiak és a britek között – utoljára bízták a versenybírói teendőket a rendező nemzetre.
Remove ads
Érdekességek
- Ez volt az első újkori olimpia, melyen a részt vevő sportolók száma kétezer fölé emelkedett.
- Hivatalosan ekkor rendeztek először nők számára is versenyeket (teniszben és műkorcsolyában) az olimpiák történetében. Az olimpia első női győztese Gwendoline Eastlake-Smith lett, tenisz egyes versenyszámban.
- Az új versenyszámok a gyeplabda és a labdarúgás voltak.
- A 400 méteres síkfutás döntőjében egy angol és három amerikai versenyzett, az angol akadályozásáért a verseny eredményét megsemmisítették és új döntőt rendeztek. A megismételt döntőn az amerikaiak nem indultak, így az egyedül versenyző angol nyert.
- Rúdugrásban azonos eredmény miatt két aranyérmes versenyző volt.
- Tőrvívásban a franciák, kardvívásban a magyarok rendeztek háziversenyt.
- Weisz Richárd egy órán át tartó kemény küzdelemben győzött birkózásban az orosz Alekszandr Petrov ellen.
- A hat kerékpáros versenyszámból ötöt nyertek a hazaiak és csak egyet a franciák. Az 1000 méteres számban nem hirdettek eredményt, mert a győztes sem érte el a kitűzött szintidőt.
- Három motorcsónakos számot is rendeztek a Temzén. A különleges számok között lovaspóló, rögbi, lacrosse és jeu de paume volt, bemutatót vitorlázásból tartottak. Négy versenyszámot korcsolyából is megrendeztek.
- Oroszország a játékokra annak megkezdése után 12 nappal érkezett, mert ott még nem a Gergely-naptár volt használatban.
- Ekkor volt először 42,195 km a Maratoni táv. Külön érdekesség hogy az olimpiai stadion és a Windsori kastély között pont 42 km volt a távolság. Azonban Alexandra királyné tiltakozott az ellen hogy nem a páholya alatt érnek be a futók, ezért 195 méterrel meg kellett toldani a távot.
Remove ads
Részt vevő nemzetek


Az olimpián az alábbi 22 nemzet vett részt, közülük Finnország és Törökország első alkalommal.
Argentína (ARG) (1 – 1 férfi)
Ausztrálázsia (ANZ) (29 – 29 férfi)[1]
Ausztria (AUT) (7 – 7 férfi)
Belgium (BEL) (77 – 77 férfi)
Cseh Királyság (BOH) (19 – 19 férfi)
Dánia (DEN) (78 – 78 férfi)
Egyesült Államok (USA) (122 – 122 férfi)
Finnország (FIN) (65 – 65 férfi)
Dél-afrikai Köztársaság (RSA) (14 – 14 férfi)
Franciaország (FRA) (208 – 208 férfi)
Görögország (GRE) (20 – 20 férfi)
Hollandia (NED) (118 – 118 férfi)
Kanada (CAN) (88 – 88 férfi)
Magyarország (HUN) (63 – 63 férfi)
Nagy-Britannia (GBR) (737 – 698 férfi, 39 nő)
Németország (GER) (81 – 79 férfi, 2 nő)
Norvégia (NOR) (58 – 58 férfi)
Olaszország (ITA) (67 – 67 férfi)
Oroszország (RUS) (6 – 6 férfi)
Svájc (SUI) (1 – 1 férfi)
Svédország (SWE) (172 – 169 férfi, 3 nő)
Törökország (TUR) (1 – 1 férfi)
Remove ads
Olimpiai versenyszámok
Az olimpia hivatalos programja szerint huszonkét sportág huszonnégy szakágában száztíz versenyszámot rendeztek. Ténylegesen a férfi rúdugrásban két olimpiai bajnokot avattak, illetve a kerékpározás 1000 méteres férfi sprintversenyében nem hirdettek végeredményt.
A hivatalos program szerint a következő sportágakban, illetve szakágakban avattak olimpiai bajnokot:
Versenyszámok az 1908. évi nyári olimpiai játékokon | ![]() | |||||
Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | ||||
férfi | női | férfi | női | vegyes | összesen | |
atlétika | 24 | 0 | 2 | 0 | 0 | 26 |
birkózás | 9 | 0 | 0 | 0 | 0 | 9 |
evezés | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 4 |
gyeplabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
íjászat | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 3 |
jeu de paume | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
kerékpározás | 5 | 0 | 2 | 0 | 0 | 7 |
kötélhúzás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
lacrosse | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
lovaspóló | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
motorcsónakázás | 0 | 0 | 3 | 0 | 0 | 3 |
műkorcsolya | 2 | 1 | 0 | 0 | 1 | 4 |
műugrás | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 |
ökölvívás | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
raket | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 |
rögbi | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
sportlövészet | 9 | 0 | 6 | 0 | 0 | 15 |
tenisz | 2 | 2 | 2 | 0 | 0 | 6 |
torna | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 |
úszás | 5 | 0 | 1 | 0 | 0 | 6 |
vitorlázás | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
vívás | 2 | 0 | 2 | 0 | 0 | 4 |
Összesen | 75 | 4 | 30 | 0 | 1 | 110 |
Éremtáblázat
A háromszázhuszonhárom – száztíz arany-, százhét ezüst- és százhat bronz- – érmen tizenkilenc ország versenyzői osztoztak. A versenyekre nevezett országok közül csak Argentína, Svájc és Törökország sportolói nem nyertek érmet.
Remove ads
A magyar csapat szereplése
Magyarország az előző olimpiákhoz képest jelentős számú, hatvanhárom sportolóval vett részt. A magyar csapat zászlóvivője Mudin István, az 1906. évi (Pánhelén) olimpián ezüstérmes atléta volt. A részt vevő magyar sportolók névsorát lásd az Az 1908. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.
A magyar sportolók öt sportágban, illetve szakágban összesen hetvennégy olimpiai pontot szereztek. Ez negyvenhat ponttal több, mint az előző, 1904. évi nyári olimpiai játékokon elért eredmény. Az egyes sportágak eredményessége a következő:
Magyar érmesek
A magyar versenyzők három arany, négy ezüst és két bronzérmet szereztek. A legeredményesebb magyar versenyző Fuchs Jenő volt.
Aranyérmesek
- Fuchs Jenő, vívás, kard, egyéni
- Weisz Richárd, birkózás, kötöttfogás, nehézsúly
- vívás, kard, csapat (Földes Dezső, Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos)
Ezüstérmesek
- Halmay Zoltán, úszás, 100 m gyors
- Somodi István, atlétika, magasugrás
- Zulawszky Béla, vívás, kard, egyéni
- úszás, 4×200m gyorsváltó (Munk József, Zachár Imre, Las Torres Béla, Halmay Zoltán)
Bronzérmesek
- Levitzky Károly, evezés 1,5 mérföld[2]
- atlétika, olimpiai váltó (Simon Pál, Mezei Frigyes, Nagy József, Bodor Ödön, Rácz Vilmos)
További magyar pontszerzők
4. helyezettek
- Bodor Ödön, atlétika, 800 m síkfutás
- Payr Hugó,
- birkózás, kötöttfogás, félnehézsúly
- birkózás, kötöttfogás, nehézsúly
- Szántay Jenő, vívás, kard, egyéni
- Toldi Ödön, úszás, 200 m mell
5. helyezettek
- Maróthy József, birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly
- Radvány Ödön, birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly
- Tóth Péter, vívás, kard, egyéni
- evezés, nyolcas (Éder Róbert, Haraszthy Lajos, Hautzinger Sándor, Kirchknopf Ferenc, Klekner Sándor, Szebeny Antal, Várady Jenő, Vaskó Kálmán, Wampetich Imre)
6. helyezettek
- Luntzer György, atlétika, diszkoszvetés
- Werkner Lajos, vívás, kard, egyéni
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads