Halmay Zoltán

(1881–1956) magyar úszó From Wikipedia, the free encyclopedia

Halmay Zoltán
Remove ads

Halmay Zoltán erdőtelki (A Pozsony megyei Magasfalu melletti Dubrava tanyán, 1881. június 18.Budapest, 1956. május 20.) kétszeres olimpiai bajnok magyar úszó.

Gyors adatok
Gyors adatok
Thumb
Halmay Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/2-1-4. Kisfaludi Strobl Zsigmond domborműve.
Remove ads

Sportpályafutása

A család egy ideig Egyházszegen élt. 1891-ben költöztek Budapestre a Pipa utcába. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél kialakított uszodában tanult meg úszni. 1896-tól a MÚE (Magyar Úszó Egyesület) versenyzője volt. Egy év múlva 1 mérföldön lett magyar bajnok. Nemzetközi szintű eredményeit úszásban érte el. Az úszás mellett futballozott, vízilabdázott, atletizált, evezett. Gyorskorcsolyázásban 5000 méteren magyar bajnokságot is nyert. Az 1900-as olimpiáról három éremmel tért haza. A Hajós Alfréd révén ismertté vált és „magyar tempó” néven emlegetett úszóstílus, a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszás, legeredményesebb képviselője volt.[1]

Az 1904-es olimpiára két magyar úszó indulását (Halmay és Kiss Géza) engedélyezték. De később, a Kiss utazására szánt pénzből egy kísérő költségeit fedezték volna. A sportolók egyesületüktől, a MUE-tól várták, hogy lépjenek fel a döntés ellen. Ez nem történt meg, így Halmay és Kiss az MTK-ba igazoltak, melynek vezetője Brüll Alfréd fedezte Kiss olimpiai szereplését.

Továbbfejlesztette a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszási technikát – a magyar tempót – amelyet Gräfl Ödön, magyar úszóbajnok fejlesztett ki. E technikával az 1904. évi nyári olimpiai játékokon két olimpiai bajnoki címet szerzett. Az 50 yardos döntőt holtverseny miatt kétszer teljesítette. Az MTK első olimpiai bajnoka volt. Ő lett a 100 méteres és a 220 yardos gyorsúszás első hivatalos világcsúcstartója is (1905, 100 m: 1:05.8 ; 1908, 220 yard: 2:26.8).

1908-ban az olimpián a magyar úszócsapat vezetője, edzője és versenyzője is volt. Itt két ezüstérmet szerzett.

Utolsó alkalommal 1910-ben versenyzett. Még aktív úszóként 1908-tól 1910-ig, majd később 1919-től 1928-ig a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya volt.[2]

A naganói olimpiára és a későbbiekben is a Szlovák Olimpiai Bizottság által szerkesztett kiadványokban Halmayt valamint Prokopp Sándort és más magyar olimpikonokat szlovákként tüntették fel. A NOB állásfoglalása szerint a versenyzők magyar színekben, Magyarországnak nyerték olimpiai érmeiket.[3]

Remove ads

Sporteredményei

Remove ads

Rekordjai

100 m gyors

  • 1:09,4 (1904. október 29., Bécs) országos csúcs (33 m)
  • 1:07,4 (1904. december 3., Bécs) országos csúcs (33 m)
  • 1:05,8 (1905. december 3., Bécs) világcsúcs (33 m)

200 m gyors

  • 2:41,0 (1904. november 27., Bécs) országos csúcs (33 m)
  • 2:35,2 (1907. november 15., Bécs) országos csúcs (33 m)
  • 2:26,4 (1908. június 28., Budapest) országos csúcs (35 m)

220 yard gyors

  • 2:26,8 (1908. június 28., Budapest) világcsúcs

Magánélete

A Belvárosi Reáliskola tanulója volt. 1910-től újságírással (Versenylap) foglalkozott. Később a Dohányjövedék központ tisztviselője majd igazgatója volt. 1937-ben a Hungária Gumitextilgyár igazgatója lett. Utolsó éveiben Parkinson-kórban szenvedett. Az amerikai úszószövetségtől és korábbi ellenfelétől, Charles Danielstől kapott gyógyszereket betegségére.

Díjai, elismerései

Emlékezete

1996-ban Szombathelyen alakult meg a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület. Az ő kezdeményezésükre szülőhelyén háromnyelvű emléktáblát állítottak Halmay emlékére. 2000-ben Hódmezővásárhelyen iskolát neveztek el Halmayról, de későbbi iskolaegyesítések után nevét elhagyták az intézet nevéből. Az iskolában 2000-ben egy Halmayt ábrázoló domborművet avattak fel.

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads