1990-es magyarországi országgyűlési választás

rendszerváltás utáni 1. általános parlamenti választás (1990) From Wikipedia, the free encyclopedia

1990-es magyarországi országgyűlési választás
Remove ads

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon. A választás feltételeit, a későbbi 1989. évi XXXIV. törvényt, a nemzeti kerekasztal tárgyalások során dolgozták ki. 1989. október 20-án fogadta el az Országgyűlés a választási feltételeket, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök pedig végül március 25 és április 8-ára tűzte ki a választást. A parlamentbe jutásért e két fordulóban 58 párt és 1623 jelölt mérkőzött, melyből 19 tudott területi, 12 pedig országos listát állítani.[1]

Gyors adatok Részvétel:, Képviselő ...
Remove ads

Választási rendszer

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

Remove ads

Előzmények

Az utolsó régi országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal kimondta saját feloszlását. 1989. december 22-én Szűrös Mátyás ideiglenes államfő 1990. március 25-re és április 8-ra tűzte ki az országgyűlési választást.

Kampány

Az 1990-es magyarországi országgyűlési választások kampánya különösen fontos és érdekes volt, mivel ez volt az első szabad, többpárti választás Magyarországon a kommunista rendszer összeomlása után. A kampány számos újdonságot és kihívást hozott mind a pártok, mind a választók számára és már lényegében akkor elkezdődött amikor a szabad választás lehetősége először felmerült.

Az 1989-es politikai változások után Magyarország átállt a többpártrendszerre, és az Országgyűlés új alkotmányos keretet adott a választásoknak. A választások tétje az volt, hogy ki vezeti majd az országot a rendszerváltás után. A választások szimbolizálták a demokratikus átmenetet, és a választók először dönthettek szabadon a politikai jövőről. A pártoknak viszonylag kevés idejük volt a kampányra, mivel a rendszerváltás folyamata gyorsan zajlott. Sok új párt alakult, például az MDF (Magyar Demokrata Fórum), SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége), Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége), FKGP (Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt), MSZP (Magyar Szocialista Párt), és KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt). A legtöbb pártot és politikust a választók nem ismerték korábban, így a kampány fő célja a bemutatkozás és a bizalomépítés volt.

A pártok különböző programokkal álltak elő az átalakulás fontosságát hangsúlyozva, még az MSZMP-ből átalakult MSZP sem igényelte a korábbi, állami tulajdonra alapozott berendezkedés fenntartását. Országos listát 12 pártnak sikerült állítania. A kampány egyik fő eszköze a plakátolás és a szórólapok terjesztése volt. A közszolgálati televízió és rádió adásaiban a pártok időkeretet kaptak, ahol bemutathatták programjukat, ez újdonságnak számított Magyarországon. A vizuális kommunikáció hangsúlyossá vált, mivel a televízió és a rádió elérése még korlátozott volt. A kampányban megjelentek különböző szellemesnek szánt rigmusok, mint például a „tudjuk, merjük, tesszük" (SZDSZ), „Bort, búzát, békességet" (FKGP), „Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre" (Fidesz), „Hit, remény, szeretet" (KDNP), vagy a nyugodt erő, biztos kéz jelszavának hangoztatása az MDF-nél. A politikusok vidéki körutakra mentek, ahol személyesen találkoztak a választókkal. Ezek az események különösen fontosak voltak a bizalom megszerzésében. A kampány során a pártok között éles viták bontakoztak ki az ország jövőjéről, különösen a gazdasági és politikai átmenet kérdéseiről. A legtöbb párt programjában központi szerepet játszott a demokratikus intézmények kiépítése és a jogállamiság biztosítása. A piacgazdaságra való átállás, a privatizáció és az infláció kérdései nagy hangsúlyt kaptak. A rendszerváltás utáni politikai légkörben a nemzeti szuverenitás és identitás hangsúlyozása is fontos témává vált.[2]

Remove ads

Jelöltek és listák

Országos listák

Országos listát állított pártok:[3]

(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)

További információk Párt, MDF ...
További információk Párt, MSZMP ...
Remove ads

Eredmények

Thumb
Az egyéni választókerületek eredményei

Részvételi adatok

További információk Első forduló, Második forduló ...
További információk Párt neve, Területi listás ...

Parlamenti mandátumot szerzett pártok

Nem érte el a bejutási küszöböt

Remove ads

A szavazatok és a mandátumok megoszlása

Thumb

Politikai következmények

A választási részvétel az első fordulóban 65%, a másodikban 45% volt. Ez azt mutatta, hogy az emberek jelentős része érdeklődött a politika iránt. Az MDF nyerte a választásokat (164 mandátummal), és kormánykoalíciót alakított az FKGP-vel és a KDNP-vel. Az SZDSZ a második helyen végzett. Antall József lett az új miniszterelnök, és rövidesen megalakult a Antall-kormány.

Az 1990-es választások nemcsak a politikai pártok, hanem a magyar társadalom számára is tanulási folyamat volt a demokratikus kultúra és választási szabadság elsajátításában.

Remove ads

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads