2019-es magyarországi önkormányzati választás

A 2019-es magyarországi önkormányzati választást 2019. október 13-án tartották.^[1] A képviselőket és polgármestereket az alkotmány értelmében 5 évre választották.^[2]

Választási rendszer

Az önkormányzati választáson a megyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A megyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/megyében van a lakóhelyük vagy bejelentett tartózkodási helyük, azaz életvitelszerűen ott élnek, vagy legalábbis három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak.^[2][3] A magyar állampolgárság nem feltétel, de hiányában regisztrálni kellett. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a nagykorúság.^[2] A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel.

Elnyerhető mandátumok száma^[4]

Főpolgármester	1
Közgyűlési mandátumok	381
Polgármesterek	3177
Települési mandátumok	16 787

A megyei közgyűlés választása

A választás szabályai a 19 megyében azonosak. A választás egyfordulós, listás.

A megyei közgyűlések képviselőinek száma a teljes megye lakosságától függ, bár a megyei jogú városokban élők nem szavazhattak a megyei önkormányzat összetételéről. Legkevesebb 15 fős lehetett egy közgyűlés, egyebekben 400 ezer lakosig minden 20 ezer fő után egy képviselő, efölött 700 ezer lakosig minden 30 ezer fő után egy képviselő, efölött pedig minden 40 ezer fő után egy képviselő.

Listát az a párt(szövetség) állíthat, amely a megyében a lakosság 0,5%-ának megfelelő számú ajánlást gyűjt össze. A mandátumkiosztás D’Hondt-módszerű, de mandátumot csak azok a pártok kapnak, amelyek a szavazatok 5%-át (közös listával 10, illetve 15%-át) elérik.^[5]

A megyei közgyűlések létszáma

Megye	Lakó	Képviselő		Jegyzet
		2019	+/– 2014 óta
Baranya	379 873	18	-1	[6]
Bács-Kiskun	519 721	23	-1	[7]
Békés	348 668	17	-1	[8]
Borsod-Abaúj-Zemplén	670 767	29		[9]
Csongrád-Csanád	407 512	20		[10]
Fejér	422 858	20		[11]
Győr-Moson-Sopron	451 878	21		[12]
Hajdú-Bihar	539 127	24		[13]
Heves	299 691	15		[14]
Jász-Nagykun-Szolnok	379 146	18	-1	[15]
Komárom-Esztergom	305 948	15		[16]
Nógrád	194 695	15		[17]
Pest	1 293 043	44	+1	[18]
Somogy	315 116	15	-1	[19]
Szabolcs-Szatmár-Bereg	573 807	25		[20]
Tolna	224 633	15		[21]
Vas	251 833	15		[22]
Veszprém	349 172	17		[23]
Zala	277 038	15		[24]
19 megye	8 204 526	381	-4

A települési önkormányzati választás

A közgyűlés választásának szabályai attól függnek, hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 000 főt. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságától függ. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a közgyűlésnek, képviselő-testületnek.

Települések tízezer lakosig

Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkot. Jelölt az lehet, akit a választók legalább 1%-a ajánlott.^[4] Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepel, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavaz, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek.^[5]

Lakosság	Képviselők[25]
1–100	2
101–1000	4
1001–5000	6
5001–10 000	8

Települések tízezer lakos fölött

Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása szükséges^[4] – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő. A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadják (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztják róla a törvényben meghatározott mandátumszámot. Csak az a lista kaphat mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának (csak a listát állító pártokét összeadva) az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nő.^[5]

Lakosság	Képviselői helyek
	Egyéni	Kompenzációs	Összesen
10 001 – 25 000	8	3	11
25 001 – 50 000	10	4	14
50 001 – 75 000	12	5	17
75 001 – 100 000	14	6	20
100 000 felett	14, és minden további 10 000 lakos után +1	6, és minden további 25 000 lakos után +1

A polgármester-választás

A polgármesteri választás egyfordulós, jelöltté váláshoz jogszabályokban megszabott számú ajánlás kell: a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3%-ától, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgártól, míg a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgártól kellett ehhez ajánlást szerezni. A polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz.^[5]

Budapest

Budapesten a választók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint a főpolgármestert választják. A kerületi választási rendszer azonos a településivel, beleértve a polgármesterek megválasztását is.

Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta a főpolgármester-jelöltek közül; a jelöltté váláshoz azonban 5000 ajánlás szükséges.

A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai: a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat veszik figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adják össze, amennyiben a párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd d’Hondt-módszerrel osztják ki a mandátumokat.^[5]

Jelöltek

Országosan

Országos áttekintés a jelöltállításról:

Jelöltek	Független	Szervezet által állított		Összesen
		önálló	közös
Polgármester
Egyéni listás
Egyéni választókerületi
Települési kompenz. listán	–
Összesen

Főpolgármester-jelöltek

A főpolgármester-jelöltségre pályázó ellenzékiek zöme megegyezett az Előválasztás 2019 megrendezésében, Tarlós István közös ellenzéki kihívója megtalálásának céljából. A hazai politikában szinte példa nélkül állónak számított a közismert pártok közreműködésével rendezett előválasztás. Az előválasztás nyertese Karácsony Gergely lett.

Budapest főpolgármester-jelöltjei:

Jelölt	Jelölő szervezet
Karácsony Gergely	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
Tarlós István	Fidesz-KDNP
Puzsér Róbert	Állampolgárok a Centrumban Egyesület
Berki Krisztián	Független

Budapesti listák

Fővárosi kompenzációs listák:

Jelölő szervezet	Jelöltek száma	Listavezető
Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	22	Karácsony Gergely
Fidesz–KDNP	22	Tarlós István

Törvénysértések és törvénysértésgyanús esetek a kampányban és a választás során

Polt Péter legfőbb ügyész 2019 novemberében azt közölte, hogy 13 nyomozást folytatnak a hatóságok a választással kapcsolatos ügyekben, jellemzően közokirat-hamisítás miatt, de van választás rendje elleni bűntett is köztük.^[26]

Eredmények

Részvételi adatok

2019. október 13.[27]
7:00-ig	1,12%	89 867 fő
9:00-ig	7,20%	577 447 fő
11:00-ig	18,25%	1 464 602 fő
13:00-ig	26,60%	2 134 806 fő
15:00-ig	34,69%	2 784 346 fő
17:00-ig	42,69%	3 426 129 fő
18:30-ig	47,20%	3 787 857 fő
19:00-ig	48,58%	fő

Megyei közgyűlések

Az érvényes szavazatok megoszlása a megyei közgyűlési választáson (áttekintő tábla, %)
Részvétel (%)			53,44%	44,54%	47,11%	53,63%	48,23%	47,41%	49,55%	46,04%	52,25%	44,69%	44,72%	53,61%	45,29%	52,03%	54,81%	49,79%	55,30%	49,24%	52,37%
#.	Lista		BAR	BKK	BÉK	BAZ	CSN	FEJ	GYS	HJB	HEV	JNS	KME	NÓG	PES	SOM	SZB	TOL	VAS	VES	ZAL
1.		Fidesz–KDNP	57,05%	60,42%	53,11%	58,79%	54,04%	57,88%	62,16%	60,11%	60,43%	53,84%	57,22%	58,22%	51,60%	52,93%	64,93%	58,48%	61,58%	54,01%	61,34%
2.		DK	12,35%	9,61%	10,71%	12,39%	8,22%	11,87%	10,60%	9,58%	39,57%	8,90%	42,78%	10,35%	14,90%	8,98%	6,82%	11,01%	7,33%	10,12%	10,25%
3.		Jobbik	9,17%	9,59%	14,36%	28,83%	10,00%	-	10,78%	11,41%		15,73%		10,19%	9,25%	11,74%	11,57%	10,14%	9,99%	12,18%	10,56%
4.		Momentum	8,92%	10,39%	8,02%		8,07%	11,72%	11,89%	8,68%		8,14%		6,85%	19,62%	6,56%		8,20%	7,51%	9,22%	8,39%
5.		MSZP	8,33%	4,51%	7,76%		10,61%	4,50%	4,56%	5,45%		5,92%		6,70%	4,63%	3,80%	7,74%	6,99%	6,92%	9,34%	4,26%
6.		Mi Hazánk	4,18%	5,48%	6,04%	-	9,06%	6,76%	-	4,77%	-	5,83%	-	5,47%	-	-	3,44%	5,18%	-	5,13%	5,21%
	A csak egy megyében induló listák		-	-	-	-	-	7,27%	-	-	-	1,64%	-	2,21%	-	15,99%	5,50%	-	4,00% 2,68%	-	-

Jelmagyarázat
Helyezés	1.	2.	3.	4.	5.	6.-
vastag betű - közgyűlési többség

A megszerzett megyei közgyűlési helyek[28]
Közgyűlés létszáma			18	23	17	29	20	20	21	24	15	18	15	15	44	15	25	15	15	17	15	381
#.	Lista		BAR	BKK	BÉK	BAZ	CSN	FEJ	GYS	HJB	HEV	JNS	KME	NÓG	PES	SOM	SZB	TOL	VAS	VES	ZAL	∑				∑ ∑
1.		Fidesz–KDNP	12	16	10	18	12	14	15	16	9	11	9	10	24	9	18	10	11	10	11	245
2.		DK	2	2	2	3	1	2	2	2	6	1	6	1	7	1	1	2	1	2	1	33	12			1 2 4
3.		Jobbik	2	2	2	8	2		2	3		3		1	4	2	3	1	1	2	2	29		8	3
4.		Momentum	1	2	1		1	2	2	2		1		1	9	1		1	1	1	1	27
5.		MSZP	1		1		2			1		1		1			2	1	1	1		12
6.		Mi Hazánk		1	1		2	1				1		1						1		8
Megyei szervezetek			VÁLASZ					1	Somogyért							2	1	Összefogás SzSzB				4

Megyei jogú városok

A polgármester-választás eredménye a megyei jogú városokban^[29]

Város	Megválasztott polgármester			Szava­zat			Előny a 2. előtt (%p)
	név	párt		db	Jog.%	Érv.%
Békéscsaba	Szarvas Péter		Hajrá Békéscsaba Egyesület (Kormánypárti támogatás)	16211	32,83%	78,92%	69,12
Debrecen	Papp László		Fidesz–KDNP	35029	21,48%	61,77%	40,23
Dunaújváros	Pintér Tamás		Rajta Újváros! Egyesület (Ellenzéki támogatás)	10159	26,94%	56,36%	15,32
Eger	Mirkóczki Ádám		Egységben a Városért Egyesület (Ellenzéki támogatás)	9842	22,81%	47,60%	3,83
Érd	Csőzik László		LMP–Jobbik–DK–MSZP–CÉL–Momentum–MMM–Párbeszéd–Liberálisok	12288	22,34%	49,80%	9,19
Győr	Borkai Zsolt		Fidesz–KDNP	19308	18,95%	44,32%	1,49
Hódmezővásárhely	Márki-Zay Péter		MMM–Tiszta Vásárhelyért Egyesület (Ellenzéki támogatás)	13478	37,28%	57,30%	14,6
Kaposvár	Szita Károly		Fidesz–KDNP	12874	24,86%	56,43%	17,68
Kecskemét	Szemereyné Pataki Klaudia		Fidesz–KDNP	16279	18,42%	50,21%	13,16
Miskolc	Veres Pál		Függetlenek A Szinva Városáért Egyesület–MSZP–Momentum–Párbeszéd–Jobbik–LMP–DK–MMM–Velünk a Város Lokálpatrióta Egyesület	35135	27,50%	54,80%	13,97
Nagykanizsa	Balogh László		Fidesz–KDNP	7189	18,54%	49,30%	3,39
Nyíregyháza	Kovács Ferenc		Fidesz–KDNP	20351	21,12%	52,84%	5,68
Pécs	Péterffy Attila		Mindenki Pécsért Egyesület (Ellenzéki támogatás)	27622	22,80%	53,15%	12,13
Salgótarján	Fekete Zsolt		Salgótarján, Szeretem! Egyesület–DK–Jobbik–LMP–Momentum–MSZP–Párbeszéd–Tarjáni Városlakó Egyesület	7271	24,89%	54,25%	11,39
Sopron	Farkas Ciprián		Fidesz–KDNP	12328	25,85%	56,28%	18,26
Szeged	Botka László		Összefogás Szegedért Egyesület (Ellenzéki támogatás)	40858	30,56%	60,56%	24,15
Székesfehérvár	Cser-Palkovics András		Fidesz	22882	28,95%	60,84%	27,39
Szekszárd	Ács Rezső		Fidesz–KDNP	6353	23,74%	49,77%	2,34
Szolnok	Szalay Ferenc		Fidesz–KDNP	11616	20,13%	47,80%	1,03
Szombathely	Nemény András		Éljen Szombathely Egyesület–Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP–MKKP–Szolidaritás–MMM	16762	26,67%	48,82%	1,16
Tatabánya	Szűcsné Posztovics Ilona		DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd	10454	18,97%	49,18%	2,78
Veszprém	Porga Gyula		Fidesz–KDNP	11117	24,37%	55,02%	10,04
Zalaegerszeg	Balaicz Zoltán		Fidesz–KDNP	14302	30,16%	69,69%	47,08
Összesen ill. átlag

Jelmagyarázat: A polgármesterek oszlopban a dőlt betűvel írt nevek az újraválasztott polgármestereket jelölik. A százalékos adatok között a dőlten írt számok a legkisebb, a vastagon írt számok a legnagyobb értéket jelölik az adott oszlopban.

Budapest főváros

Kerületi polgármesterek

A polgármester-választás eredménye a fővárosi kerületekben

Kerület	Megválasztott polgármester			Szava­zat			Előny a 2. előtt (%p)
	név	párt		db	jogosultak arányában	érvényes szavazatok arányában
I.	Váradiné Naszályi Márta		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	6 025	27,49%	48,31%	0,97
II.	Őrsi Gergely		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	21 557	30,88%	52,66%	5,32
III.	Kiss László		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	27 206	26,68%	50,42%	0,84
IV.	Déri Tibor		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	20 174	25,60%	50,50%	4,80
V.	Szentgyörgyvölgyi Péter		Fidesz-KDNP	5 450	25,11%	52,49%	10,02
VI.	Soproni Tamás		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	7 314	23,88%	57,49%	14,98
VII.	Niedermüller Péter		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	8 279	19,65%	47,90%	6,86
VIII.	Pikó András		C8-Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	11 241	19,57%	49,60%	1,18
IX.	Baranyi Krisztina		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	12 188	26,98%	57,53%	17,99
X.	Kovács Róbert		Fidesz-KDNP	12 569	21,24%	51,48%	6,75
XI.	László Imre		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	31 411	28,82%	50,52%	7,33
XII.	Pokorni Zoltán		Fidesz-KDNP	16 462	35,63%	59,57%	19,14
XIII.	Tóth József		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	38 669	40,74%	81,89%	63,78
XIV.	Horváth Csaba		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	24 873	26,71%	50,33%	13,3
XV.	Németh Angéla		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	16 860	26,22%	54,96%	15,64
XVI.	Kovács Péter		Fidesz-KDNP	18 803	32,43%	57,42%	18,62
XVII.	Horváth Tamás		Fidesz-KDNP	18 711	26,34%	51,82%	14,81
XVIII.	Szaniszló Sándor		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	20 698	25,57%	51,02%	5,29
XIX.	Gajda Péter		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	13 885	29,32%	58,58%	21,41
XX.	Szabados Ákos		Független (Kormánypárti támogatás)	11 144	21,50%	51,37%	2,74
XXI.	Borbély Lénárd		Fidesz-KDNP	14 899	24,70%	52,54%	9,31
XXII.	Karsay Ferenc		Fidesz-KDNP	11 311	25,65%	48,15%	1,33
XXIII.	Bese Ferenc		Független (Kormánypárti támogatás)	4 291	23,61%	48,68%	2,43
Összesen ill. átlag				374020	26,71%

Jelmagyarázat: a dőlt betűvel írt nevek az újraválasztott polgármestereket jelölik. A százalékos adatoknál a dőlten írt számok a legkisebb, a vastagon írt számok pedig a legnagyobb adatot jelölik az adott oszlopban. A baloldali összefogásnál vastagon írt pártnak tagja a megválasztott polgármester, a többi párt csak támogatta.

Fővárosi közgyűlés

Mandátumok a Fővárosi Közgyűlésben:^[30]

Párt	Főpolg.m.	Polgárm.	Komp. lista	Összesen
Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	1	14	3	18
Fidesz–KDNP		7	6	13
Független		2		2
Összesen	1	23	9	33

Főpolgármester

A főpolgármester-választás eredménye:^[31]

Jelölt	párt		Szavazat	Arány
Karácsony Gergely		Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP	353 593	50,86%
Tarlós István		Fidesz–KDNP	306 608	44,10%
Puzsér Róbert		Állampolgárok a Centrumban Egyesület	30 972	4,46%
Berki Krisztián		Független	4 045	0,58%
Összesen			695 218	100%

Választási csalások és szabálytalanságok

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kispaládon nem ott lakó (feltehetően kettős ukrán–magyar állampolgárságú) emberek szavaztak, akik a helyiek számára ismeretlenek voltak.^[32] Ezen a településen már nem először történt ilyen eset választás során.^[33][34]

Kispaládon kívül Záhonyban, Tiszabecsen és máshol is ismert volt már a választás előtt a papíron bejelentett lakosok problémája. Ők nem Magyarországon élnek, esetenként nem is beszélnek magyarul, de ezeken a településeken is rendelkeznek bejelentett lakcímmel, gyakran sufnikban, üres telkeken. Erről a gyakorlatról a megyei választási bizottság is kimondta, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.^[35]

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyéstán a választás megismétlését rendelték el hasonló csalás miatt. A 40 fős településen a választás előtt 98 fősre duzzadt a választási névjegyzék.^[36]

A Zala megyei Várföldén is hasonló szervezett lakcímbejelentés történt a választási eredmények befolyásolására: a szeptember 1-jei 157-ről október 13-ára 239-re nőtt a bejelentett választók száma. A helyi választási iroda nem tett semmit, a megyei választási bizottság pedig jogsértő eljárásban utasította el a jogorvoslati kérelmet. A Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete a választás november 10-i megismétlését rendelte el.^[37] A helyi választási bizottság azonban a megismételt választás eredményét sem állapította meg, mert ezúttal is túl sok olyan szavazó volt, aki nem lakott a településen. Így másodszor is meg kell ismételni a választást.^[38]

Szekszárdon az önkormányzati érdemi indoklás nélkül nem adott engedélyt az ellenzéki pártok által támogatott Éljen Szekszárd Egyesületnek a választási plakátjaik elhelyezésére. Erre hivatkozva a Helyi Választási Bizottság első fokon a plakátok eltávolítására kötelezte a szervezetet, a döntés nem volt jogerős, az Éljen Szekszárd Egyesület ugyanis fellebbezett. Az önkormányzat emberei azonban ennek ellenére megkezdték a plakátok eltávolítását.^[39] Az egyesület az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy az országgyűlés „mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő” azáltal, hogy „nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat”; és felkérte az országgyűlést, hogy az év végéig pótolja a választási eljárásról szóló törvényben levő hiányosságokat.^[40]

Elmaradt választások, szavazategyenlőségek

Jelölt hiányában elmaradt két polgármester-választás: a Zala megyei Lakhegyen és a Veszprém megyei Balatonszepezden. Tizenkét településen szavazategyenlőség alakult ki az első két helyen végzett jelöltek között: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Cserépváralján, Hidvégardón és Irotán, a Győr-Moson-Sopron megyei Szakonyban, a Komárom-Esztergom megyei Banán, a Nógrád megyei Bokoron és Patakon, a Pest megyei Inárcson. Tolna megyében Gyulajon, Vas megyében Döröskén, Zala megyében Esztergályhorvátiban és Kisbucsán. Ezeken a településeken egy későbbi időközi választás során döntenek a polgármesterről.