Budapest III. kerülete

Budapest III. kerülete (Óbuda–Békásmegyer) a Duna jobb partján, Budán fekszik. Északon Budakalász és Üröm, nyugaton Solymár, délen a II. kerület, míg keleten a Duna által az XIII. kerület és a IV. kerület határolja. A kerületnek jelenleg 15 városrésze van, Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, Aquincum, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Harsánylejtő, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbuda hegyvidéke, Óbudaisziget, Rómaifürdő, Solymárvölgy és Újlak egy része. Jelentősebb terei többek között a Flórián tér, Fő tér, Kolosy tér és a Szentlélek tér. Jelentősebb parkjai többek között a Mátyás-hegyi kőfejtő park, Flórián tér és a Bud Spencer park. Főbb közlekedési csomópontjai a Szentlélek tér és a Kolosy tér.

Budapest III. kerülete
A városháza
Budapest III. kerülete címere Budapest III. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Óbuda-Békásmegyer
Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy Aquincum Békásmegyer Csillaghegy Csúcshegy Harsánylejtő Hármashatárhegy Kaszásdűlő Mocsárosdűlő Óbuda Óbuda hegyvidéke Óbudaisziget Rómaifürdő Solymárvölgy Újlak (egy része)[1]
Alapítás ideje	1873. november 17.
Irányítószám	1031 – 1039
Testvérvárosok	Lista Csíkszereda Udine Isztambul – Büyükçekmece Bécs – Landstraße Billigheim Stirling Varsó – Bemowo Kassa[2][3]
Polgármester	Kiss László (DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik)[4]
Népesség
Teljes népesség	125 147 fő (2024. jan. 1.)[5]
Rangsorban	2.
Népsűrűség	3174 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,7 km²
Elhelyezkedése
Budapest III. kerülete Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 34′, k. h. 19° 02′47.566666666667, 19.033333333333
Budapest III. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest III. kerülete témájú médiaállományokat.

A III. kerület 1873. november 17-én jött létre Budapest megalapításakor. A kerület mai határait 1950-ben alakították ki, amikor is a kerülettől területeket csatolták át a II. kerülethez.

A kerület területe 39,7 km², lakosainak száma a 2023-as becslés alapján 124 256 fő, illetve népsűrűsége 3130 fő/km², ezzel a fővárosi kerületek közül a harmadik legnagyobb területű kerülete, második legnagyobb népességével rendelkező kerülete és a tizenegyedik legsűrűbben lakott kerülete.

Fekvése

Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai.

Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is.

A kerületet domborzati szempontból élesen kettéosztja a Bécsi út – Aranyhegyi út – Dózsa György utca tengely. E vonaltól nyugatra (a temetőt kivéve) a Budai-hegység és a Pilis domborulatai kezdődnek. Keletre viszont sík területet találunk, amelyet a Duna legnagyobb áradásai gátak híján jelentős mértékben elöntenének.

A kerület központja a Flórián tér és a Fő tér körzete, bár (főleg a lakótelepeken) alközpontok is létrejöttek (pl. Csobánka tér, Római tér, Kolosy tér).

Történelem

Bővebben: Óbuda (városrész)

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A III. kerület mai területén több, mára már elpusztult település is volt a történelem során.

Itt helyezkedett el a Római Birodalom idejében az 1. századtól a 4. századig Aquincum, amely fejlett katonai és polgári negyeddel, fürdővel, vízvezetékkel és két amfiteátrummal is rendelkezett. Számos villa tartozott hozzá, és a Óbudai-szigeten a római helytartónak is volt palotája.

A mai Békásmegyer tájékán fekvő, a tatárjáráskor elnéptelenedett középkori falu az 1212-ben az Óbudával határos Pócsernik volt, amelyet 1326-ban neveztek át Póföldének.^[6]

Pazándok a Rómaifürdő mellett fekvő középkori falu volt. A pazándoki szőlőhegyen 1378-ban egy pesti polgár szerepel birtokosként, de a terület valójában nemigen volt alkalmas szőlőművelésre, inkább Duna-menti mocsaras rétek és legelők voltak itt. Emiatt a település hamar pusztává vált, és faluként utoljára 1347-ben említik. A 18. századi mezővárost – az 1738–39-es pestisjárvány áldozatainak pótlására – nagyobbrészt betelepített dunai svábok lakták, akiknek jelentős része szőlőműveléssel foglalkozott. Egy Dél-Németországból származó család leszármazottja, Harrer Pál lett az önálló Óbuda első és egyetlen polgármestere 1872–73-ban. Pest, Buda és Óbuda egyesítését követően elöljáróként állt a városrész élén.

A Szentendrei úton a 2003 novemberében megnyílt Auchan áruház helyén 1964-ben kezdett el termelni a főváros első házgyára.^[7] A szocialista városfejlesztési koncepció nyomán, 1969-1984 között tartott Óbuda központjában, 1971-1983 között Békásmegyeren a két nagy panelházas lakótelep kialakítása, amely mindkét városrész arculatát alapjaiban változtatta meg.^[8][9] A nyolcvanas években a Pók utcában és a Kaszásdűlőn is épültek telepek. 1977-től Kiss Imre tanácselnök vezette a városrészt 1990 júniusáig. (Néhány hónappal a tanácsok megszűnését megelőzően nyugdíjba vonult.)^[10]

A kerület polgármestere 1990 és 2006 között Tarlós István volt, akit első ízben az SZDSZ színeiben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben pedig függetlenként választottak meg. A 2006-ban főpolgármester-jelöltként induló Tarlós utódja Bús Balázs (Fidesz–KDNP) lett. 2019-ben Bússal szemben a baloldali összefogás jelöltje, Kiss László nyert, és lett a kerület vezetője.

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását;^[1][11] megszűnt Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy, Ürömhegy és Törökkő, lett helyettük Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, illetve Óbuda hegyvidéke, valamint megszűnt Filatorigát városrészi mivolta is. Egy nagymértékű ingatlanberuházás nyomán egy új városrész is született a Csúcshegy és a Testvérhegy között; Harsánylejtő, ami korábban teljesen beépítetlen volt. Ezeken kívül szinte az összes városrész kiterjedése megváltozott.

Földrajz

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Politika

Polgármesterei

Ciklus	Név	Jelölő szervezet(ek)	Megjegyzés
1990–1994	Tarlós István	SZDSZ[12]	A hivatkozott forrásban nincs adat a jelölő szervezetre vonatkozóan
1994–1998		független[13]
1998–2002		független[14]
2002–2006		független[15]
2006–2010	Bús Balázs	Fidesz-KDNP[16]
2010–2014		Fidesz-KDNP[17]
2014–2019		Fidesz-KDNP[18]
2019–2024	Dr. Kiss László	Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[19]
2024–		DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik[4]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

• A polgármester-választás eredménye^[20]

Jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Dr. Kiss László		DK – Momentum – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek – Jobbik	30 368	47,11%
Bús Balázs		Fidesz – KDNP	24 861	38,56%
Budai Sándor Viktor		MKKP	6297	9,77%
Balogné Marosvölgyi Anna		Mi Hazánk	2941	4,56%
Összesen			63 974	100%

• A 2025-ös időközi önkormányzati választás eredménye^[21][22]

Párt		Mandátumok	Képviselő-testület
	DK – Momentum – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek – Jobbik	16	P
	Fidesz – KDNP	4
	MKKP	2
	Mi Hazánk	1

Népesség

Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	17 600	—
1880	19 350	0,95%
1890	22 040	1,30%
1900	29 746	3,00%
1910	44 371	4,00%
1920	46 865	0,55%
1930	58 929	2,29%
1941	68 698	1,39%
1949	66 365	−0,43%
1960	77 566	1,42%
1970	80 381	0,36%
1980	122 423	4,21%
1990	149 028	1,97%
2001	131 605	−1,13%
2011	126 478	−0,40%
2022	124 746	−0,13%

A III. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 124 746 fő volt, ami Budapest össznépességének 7,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1732 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 3142 ember volt. A III. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 23% volt. 2022-ben a férfiaknál 76, a nőknél 81 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 44 302 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 38 783 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 90%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 14,7%-a, mintegy 18 378 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, ukrán és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától az III. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1970-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 3,4%-át veszítette el. A 70-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, és egészen 1990-ig nőtt a lakosság száma. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben 149 028 fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a III. kerületben, mint 1990-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló III. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

Iskolai végzettség[25]
				fő
Általános iskolát nem végezte el			9639
Általános iskola			13901
Szakmunkás			10951
Érettségi			38783
Diploma			44302
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a III. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 42 872 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők voltak 30 009 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 25 345 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 14 543 fővel, végül a szakmunkások 11 644 fővel.^[26]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a III. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 41 772 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 35 227 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 18 602 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 9368 fővel, végül a szakmunkások 12 975 fővel.^[27]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a III. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 44 302 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 38 783 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 13 901 fővel, a szakmunkások 10 951 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 9639 fővel.^[25]

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok[28][29]
Nemzetiség	Népesség (2022)
Német	1864
Ukrán	1202
Kínai	674
Román	610
Cigány	566

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 131 605 fő volt, ebből 120 589 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának az 5,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 4343 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 2742 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (1366 fő), szlovák (360 fő) és a cigány (343 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.^[30]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 126 478 fő volt, ebből 106 212 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 8,8%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 8088 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 3081 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (2240 fő), cigány (708 fő) és a román (485 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a cigányok, németek és a románok száma nőtt.^[31]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 124 746 fő volt, ebből 108 676 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 14,7%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 14 458 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 3920 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (1864 fő), ukrán (1202 fő) és a kínai (674 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.^[28]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak
2001	91,63%	1,04%	0,13%	-	0,12%	0,26%
2011	83,98%	1,77%	0,14%	0,12%	0,38%	0,56%
2022	87,12%	1,49%	0,96%	0,54%	0,49%	0,45%

Vallási összetétel

III. kerület lakóinak vallási összetétele 2022-ben^[32]

  Római katolikusok (24,2%)

  Reformátusok (7,5%)

  Evangélikusok (1,5%)

  Görögkatolikusok (1%)

  Izraeliták (0,3%)

  Buddhisták (0,2%)

  Ortodox keresztények (0,2%)

  Muszlimok (0,1%)

  Egyéb (2,3%)

  Vallási közösséghez nem tartozik (20%)

  Nem válaszolt (42,7%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a III. kerületben a lakosság több mint fele (62,7%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (47,2%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 60 136 fő, míg a görögkatolikusok 1937 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (15 383 fő) és evangélikusok (3086 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 459 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (234 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (17,5%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 19,8%-a vallotta magát.^[33]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, a III. kerületben a lakosság több mint fele (52,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (30,6%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 16,6%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 37 460 fő, míg a görögkatolikusok 1147 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (10 042 fő) és evangélikusok (2059 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 429 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 267 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (200 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 90 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (33,9%), tíz év alatt számuk duplájára nőtt. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 23,4%-a vallotta magát.^[34]

A 2022-es népszámlálás adatai alapján, a III. kerületben a lakosság kevesebb mint a fele (37,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tizenegy év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (25,8%). Az elmúlt tizenegy év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 4,8%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 30 220 fő, míg a görögkatolikusok 1233 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (9301 fő) és evangélikusok (1877 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 314 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 295 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (290 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 162 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tizenegy év során a görögkatolikus, ortodox, buddhista és a muszlim egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (42,7%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 20%-a vallotta magát.^[35]

Gazdaság

III. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.^[36]

Rangsor	Vállalat	Nettó árbevétel (Mrd Ft) 2021	Alkalmazott (fő)	Főtevékenység
1	MVM Partner Zrt.	1 087	134	Villamosenergia-kereskedelem
2	MAVIR ZRt.	1 071	761	Villamosenergia- szállítás
3	Lidl Magyarország Bt.	748,1	8 380	Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
4	Lenovo Technology B. V. Magyarországi Fióktelepe	344	26	Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem
5	Market Építő Zrt.	289	539	Lakó- és nem lakó épület építése
6	Apcom CE Kft.	154	25	Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem
7	Worldline Financial Services (Europe) S.A. Magyarországi Fióktelepe	136,3	5	Vegyi áru nagykereskedelem
8	NHKV Zrt.	100,8	140	Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
9	STABILO International GmbH Magyarországi Fióktelepe	75	12	Egyéb háztartási cikk nagykereskedelem
10	4iG Nyrt.	72	841	Telekommunikáció
11	FESTO-AM Kft.	55,8	1 281	Hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása
12	BioTech USA Kft.	54,5	1 491	Egyéb élelmiszer nagykereskedelem
13	HRP Europe Kft.	51,6	145	Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem
14	Apcom Hungary Kft.	50,9	8	Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelem
15	SAP Hungary Kft.	48,5	1 363	Szoftverkiadás
16	DUNA AUTÓ Zrt.	38,6	231	Személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem
17	DS Smith Packaging Hungary Kft.	37,6	1 224	Papírgyártás
18	Strong & Unique Kft.	32,4	65	Elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrészei nagykereskedelem
19	MVM Zrt.	29,2	192	Vagyonkezelés (holding)
20	Graphisoft SE	27,3	458	Információ-technológiai szaktanácsadás

Közlekedés

Nappali buszjáratok

Jelzés	Végállomások
9	Óbuda, Bogdáni út – Kőbánya alsó vasútállomás
29	Szentlélek tér H – Hüvösvölgy
34	Göncz Árpád városközpont M – Békásmegyer, Újmegyeri tér
65	Kolosy tér – Szépvölgyi dűlő
65A	Kolosy tér – Fenyőgyöngye
106	Göncz Árpád városközpont M – Római úti lakótelep, Varsa utca
111	Óbuda, Bogdáni út – Batthyány tér M+H
118	Szentlélek tér H – Óbuda autóbuszgarázs
134	Szentlélek tér H – Békásmegyer, Újmegyeri tér
137	Szentlélek tér H – Máramaros út
160	Békásmegyer H – Óbudai rendelőintézet
165	Kolosy tér - Remetehegyi Út
204	Rákospalota, Kossuth utca – Békásmegyer, Újmegyeri tér
218	Szentlélek tér H – Solymár, Auchan áruház
219	Csillaghegy H – Ürömhegyi út / Jutas utca
226	Nyugati pályaudvar M – Óbuda-sziget
237	Szentlélek tér H – Jablonka út
243	Békásmegyer H - Pince köz (Körforgalom)
260	Citronella utca – Óbudai rendelőintézet
296	Újpalota, Szentmihályi út – Békásmegyer, Újmegyeri tér

Éjszakai buszjáratok

Jelzés	Végállomások
901	Kelenföld vasútállomás M – Bécsi út / Vörösvári út
918	Kelenföld vasútállomás M – Óbudai autóbuszgarázs
923	Békásmegyer H – Dél-pesti autóbuszgarázs
934	Békásmegyer H – Nyugati pályaudvar (– Pesterzsébeti lakótelep)
937	Bécsi út / Vörösvári út – Táborhegy
943	(Óbuda autóbuszgarázs –) Békásmegyer H – Szentendre H
960	Móricz Zsigmond körtér M – Békásmegyer, Újmegyeri tér

Villamosjárat

Jelzés	Végállomások
1	Kelenföld vasútállomás M – Bécsi út / Vörösvári út
1A	Bécsi út / Vörösvári út – Népliget M
17	Bécsi út / Vörösvári út – Savoya Park
19	Bécsi út / Vörösvári út – Kelenföld vasútállomás M
41	Bécsi út / Vörösvári út – Kamaraerdei Ifjúsági Park

HÉV

Logó	Név	Honnan	Hová	Hossz	Megállók	Menetidő
	H5-ös HÉV	Batthyány tér	Szentendre	20,9 km	17 db	40 perc
			Békásmegyer	10,9 km	11 db	21 perc

Kultúra

• Óbudai Társaskör
• Zichy-kastély
• Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
• A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára óbudai épülete

Oktatás

Általános-, és középiskolák

• Aelia Sabina Zeneiskola
• Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG)
• Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
• Aquincum Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
• Árpád Gimnázium
• Bárczi Géza Általános Iskola
• Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakgimnázium
• Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola
• Csillaghegyi Általános Iskola
• Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
• Dr. Béres József Általános Iskola
• Első Óbudai Általános Iskola
• Fodros Általános Iskola
• KELTA Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola
• Kerék Általános Iskola és Gimnázium
• Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium
• Krúdy Gyula Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
• Laborc Általános Iskola
• Maimonidész Zsidó Gimnázium
• Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola
• Óbudai Gimnázium
• Óbudai Harrer Pál Általános Iskola
• Óbudai Nagy László Általános Iskola
• Óbudai Népzenei Iskola
• Pais Dezső Általános Iskola
• Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
• Veres Péter Gimnázium
• Zápor Általános Iskola és Gimnázium
• Zipernowsky Károly Általános Iskola

Egyetemek, főiskolák

• Gábor Dénes Főiskola Informatikai Alkalmazások Intézete
• Milton Friedman Egyetem (régebbi nevén: Zsigmond Király Egyetem)
• Óbudai Egyetem
• Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar - Pszichológiai Intézet

Sport

• Csillaghegyi MTE Archiválva 2021. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• III. Kerületi TVE
• ASR Gázgyár
• Óbudai Kaszások Ifjúsági Klub Egyesület
• Óbudai Baseball és Softball SE

Kerületi média

• Óbuda Televízió (közműsorszolgáltató kábeltelevízió)
• Óbuda (a kerületi önkormányzat kéthetente megjelenő ingyenes újsága)
• Egyéb lapok:
  • Római Parti Hírek (Dunai életképek)
  • Római Riport, a Római lakótelep internetes lapja
  • Óbudai Blog
  • Óbudai Anziksz (harmadik kerületi kulturális magazin)
  • Óbuda Facebook
  • Óbuda Média (youtube csatorna)

Díszpolgárok

Kapcsolódó lista: Budapest III. kerülete díszpolgárainak listája

Az „Óbuda-Békásmegyer Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete 1991-ben alapította a kerület fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként, az Önkormányzat tiszteletének és hálájának kifejezéseként.

A díszpolgári címmel oklevél és anyagi elismerés jár. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét felveszik a díszpolgárok jegyzékébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, ingyenesen látogathatja az önkormányzat közművelődési és sport intézményeit, halála esetén pedig az Önkormányzat saját halottjának tekinti, sírhelyének gondozásához, a sírhely megváltásához – az adott évi költségvetési előirányzat terhére – támogatás nyújtható. A cím posztumusz is adományozható. A címre méltatlanná vált személyektől a cím visszavonható.^[37][38]

A kitüntetettek az oklevél mellé 2016-ig egy 42,5 mm átmérőjű, Ag 925 ezüstből készült és aranyozott, 67,2 gr súlyú kör alakú plakett kaptak. Első oldalán a Szent Péter és Pál-főplébánia-templom, vele szemben, 180 fokban elhelyezve Aquincumi Múzeum látképe, körben „ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER DÍSZPOLGÁRA” felirat; hátoldalán az „Ó∙B∙U∙D∙A” felirat, középen Óbuda címere, alatta pedig a díszpolgár neve és a díszpolgári cím adományozásának éve látható.^[37] 2017-től a díszpolgári érem kör alakú, 100 mm átmérőjű bronz alkotás, a művész – Szabó Tamás ötvös mester, érmész – által cizellálva. Első oldalán a Képes Krónikából István és Gizella megalapítja az óbudai prépostságot (1015) jelenet látható, körben az „ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER DÍSZPOLGÁRA” felirat olvasható. Hátoldalán a római kort idézve két szélen jón oszlopok, rajtuk gerendázat, melyben a kitüntetett neve és alatta az aktuális évszám található, az oszlopok között pedig Óbuda címere jelenik meg.^[38]

Fontosabb közterületek

• Árpád fejedelem útja
• Bécsi út
• Batthyány utca
• Bogdáni út
• Csobánka tér
• Flórián tér
• Fő tér
• Kiscelli utca
• Királyok útja
• Lajos utca
• Miklós tér
• Nánási út
• Pacsirtamező utca
• Pethe Ferenc tér
• Pók utca
• Pusztakúti út
• Szentendrei út
• Vörösvári út

Testvérvárosai

Óbuda-Békásmegyer testvérvárosi kapcsolatai 2023. január 1-jén: ^[2][39]

Udine, Olaszország (1992)[3][40] Billigheim, Németország (1997)[3][41] Csíkszereda, Románia (1999)[3][42] Varsó – Bemowo, Lengyelország (1999)[3][43] Kassa, Szlovákia (2001)[3][44] Stirling, Egyesült Királyság (2006)[3][45] Bécs – Landstraße, Ausztria (2022)[3][46] Isztambul – Büyükçekmece, Törökország (2022)[3][47]

Együttműködési szándéknyilatkozat: Sanghaj – Csangning (2011)[3] Hanoi – Sơn Tây, Vietnám (2013)[3][46] Avcılar, Törökország (2015)[3] Megszűnt testvérvárosi kapcsolat: Amstelveen (2009–2019)[48]

Galéria

• 
  Aquincumi katonai amfiteátrum
• 
  A polgármesteri hivatal a Fő téren
• 
  A Zichy-kastély
• 
  A katinyi mártírok emlékműve
• 
  A Szent Flórián-szoborcsoport
• 
  A gázgyár tornyai
• 
  Óbudai zsinagóga