ARD

Az ARD (Arbeitsgemeinschaft der öffentlich-rechtlichen Rundfunkanstalten der Bundesrepublik Deutschland, magyarul: Német Szövetségi Köztársaság Regionális Közszolgálati Médiumainak Munkaközössége) a németországi regionális közszolgálati műsorszórók szövetsége, egy 1950-ben alapított, regionális közmédiumokat tömörítő szövetség.

ARD
Mottó	'Wir sind eins! ("Egyek vagyunk!")
Alapítva	1950. június 5.
Típus	közszolgálati médium
Tevékenység	rádiós és televíziós műsorszórás
Székhely	Berlin
Intendáns	Karola Wille (MDR)
Működési régió	Németország
Az ARD weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz ARD témájú médiaállományokat.

Az ARD-hez tartozik 9 regionális közmédium, amelyek műsoraikat a Das Erste, tagesschau24 nevű csatornákon közvetítik, a Deutsche Welle pedig külföldieknek és külföldön sugározza a regionális műsorok adásait. Az ARD kezeli a németországi rádiós és televíziós archívumot (Deutsche Rundfunkarchivs). Az ARD a ZDF-fel és a Deutschlandradióval együtt teszik ki Németországban a közszolgálati médiát. Az ARD és a ZDF közösen üzemelteti a Phoenix, FUNK, KiKA, 3sat (Ausztriában és Svájcban is fogható) és az ARTE csatornákat is.

A 9 regionális médiumával együtt az ARD-nek 23 ezer dolgozója van, 11 tv- és 55 rádiócsatornát üzemeltetnek. Az éves költségvetése 6,3 milliárd euró.

Története

ARD elődje

Az ARD föderális szervezeti felépítése, már elődjénél az 1920-as években kezdett felépülni, amikor Poroszország, Bajorország, Szászország és Württemberg létrehozta saját rádióállomását és megalakult a Reichs-Rundfunk-Gesellschaft (Birodalmi Rádió Társaság), amelyet a nácik hatalomra kerülésük, 1933 után központosítottak és felszámolták a szervezet föderatív jellegét.

ARD szövetség megszületése

Az ARD főstúdiója Berlinben

Az ARD 1950. június 9-én született meg, amikor 6 regionális médium a Bayerischer Rundfunk (Bajor Rádió és Televízió), a Hessischer Rundfunk (Hesseni Rádió és Televízió), a Radio Bremen (Brémai Rádió), a Süddeutscher Rundfunk (Délnémet Rádió és Televízió) a Südwestfunk (Délnyugati Rádió és Televízió) a Nordwestdeutscher Rundfunk és a RIAS (Berlini Amerikai Szektor Rádiója) megalapította a szervezetet.^[1]

1950-es években hosszas előkészítő munkával, megszületett az NSZK első országos szövetségi televíziós csatornája. A szövetség tagja lett 1959-ben a Sender Freies Berlin (SFB, Szabad Berlini Adó, amely Nyugat-Berlinben működött), a Nordwestdeutscher Rundfunk feloszlatásából létrejött Westdeutscher Rundfunk és Norddeutscher Rundfunk és a Saarländischer Rundfunk megszületésével már 10 tagmédium volt. Ők együtt Deutsches Fernsehen néven kezdték meg az ARD közös szövetségi televíziós csatornájának működtetését. 1962-ben újabb tagok születettek meg: a Deutschlandwelle (DW) és a német közszolgálati rádió országos programmja a Deutschlandfunk.

ARD és a Német Demokratikus Köztársaság

Az NDK pirossal jelölt területein nem lehetett fogni az ARD adásait, amit Tudatlanok völgyének (Tal der Ahnungslosen) neveztek az NSZK-ban.

Az ARD műsorait, a Baden-Württembergben található Donebachi adótoronynak köszönhetően, a Német Demokratikus Köztársaság szinte egész területén is lehetett fogni, kivéve Drezda és az Elba völgyében, ahol völgyben való fekvés fizikailag akadályozta a vételi lehetőségeket. Emiatt az ARD-t viccesen az NDK területén "Außer Raum Dresden" (Drezdai téren kívül) vagy "Außer Reichweite Dresdens" (Drezda körzetén kívül) illetve Außer Rügen Dresen (Rügenen és Drezdán kívül). A területet emellett még Tudatlanok völgyének (Tal der Ahnungslosen) nevezték, hiszen az itt lakók nem kaphattak objektív kommunista propagandától mentes híradót, az NDK televízió, a DFF híradója Aktuelle Kamera volt, amely a kommunista propagandát terjesztette. Az NDK televíziója emellett a Der schwarze Kanal (Fekete csatorna) műsorában rendszeresen gúnyt űzött az ARD-ből mint a nyugat-német közmédiumból.^[2]

Németország újraegyesítése után

A két Németország újraegyesítése után 1992-ben az NDK volt televíziójának az egykori vételi helyén létrehozták a Mitteldeutscher Rundfunkot (Középnémet Rádió és Televízió, amely Szászország, Türingia és Szász-Anhalt tartományok közmédiuma mai napig) és az Ostdeutscher Rundfunk Brandenburgot (ORB, Keletnémet Rádió és Televízió Brandenburg). A RIAS-t pedig kivették az ARD-szövetségből és a Deutschlandradióhoz került, amit az ARD és ZDF közösen vezet.^[3]

1998-ban a Süddeutscher Runfunk (SDR) és a Südwestfunk (SWF) fúziójával létrehozták a Südwestrundfunk (Délnyugat Rádió és Televízió) médiumot, 2003-ban az ORB és SFB fúziójával pedig a Rundfunk Berlin-Brandenburg (rbb, Berlin-Brandenburg Rádió és Televízió).

Az ARD 9 együttműködő regionális közszolgálati médium, napjainkban több közös televíziós országos csatornát üzemeltet mint a Das Erstet, KiKA (ami a ZDF-fel közös), Phoenix TV, tagesschau24, One TV. ezenkívül regionális televíziós és rádióscsatornákat. A társaság tizedik tagja a Deutsche Welle, amely az ARD külföldieknek szóló, angol nyelvű csatornája.

Az ARD tagjai

Jelenlegi tagok

Az ARD társaság regionális közmédiumai és azok vételi körzetei

Az ARD-hoz a külföldieknek szóló Deutsche Welle közszolgálati médium mellett 9 regionális közszolgálati médium tartozik az ARD-szövetséghez:

Médium neve	Rövidítés	Székhely	Bevétel 2009 (EUR millió)	Költség (EUR millió)	Alkalmazottak száma (fő)	Alapítás éve	Vételi körzet	Vételi körzet lakosainak száma (millió fő)
Bayerischer Rundfunk	BR	München	1000	879	2893	1949	Bajorország	12,4
Hessischer Rundfunk	HR	Frankfurt am Main	481	407	1900	1948	Hessen	6,0
Mitteldeutscher Rundfunk	MDR	Lipcse	636	556	2023	1991	Szászország, Szász-Anhalt, Türingia	8,6
Norddeutscher Rundfunk	NDR	Hamburg	1083	956	3447	1956	Hamburg, Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Elő-Pomeránia (1992 óta)	13,9
Radio Bremen	RB	Bréma	97 (2008)	41 (2008)	300	1945	Bréma	0,7
Rundfunk Berlin-Brandenburg	rbb	Berlin, Potsdam	395 (2008)	344 (2008)	1650	2003	Berlin, Brandenburg	5,9
Saarländischer Rundfunk	SR	Saarbrücken	116 (2008)	64 (2008)	635	1957	Saar-vidék	1,0
Südwestrundfunk	SWR	Stuttgart	1190 (2008)	959 (2008)	3648	1998	Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz	14,6
Westdeutscher Rundfunk Köln	WDR	Köln	1350	1140	4210	1956	Észak-Rajna-Vesztfália	17,5
Deutsche Welle	DW	Bonn	Adófizetésből való hozzájárulás	-	1444	1953	Külföld	-

Egykori tagok

Médium neve	Rövidítés	Logója	Székhely	Alapítás	Megszűnése	Megszűnésének oka	Vételi körzet
Nordwestdeutscher Rundfunk	NWDR		Hamburg	1945	1954	A vételi körzet felosztása az NDR, WDR és SFB médiumok közt	Hamburg, Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein, Észak-Rajna-Vesztfália, Nyugat-Berlin (1954-ig)
Süddeutscher Rundfunk	SDR		Stuttgart	1949	1998	Egyesülés az SWF-fel, jogutód az SWR	Württemberg-Baden (A vételi körzet Baden-Württemberg megalakulása után is változatlan maradt).
Südwestfunk	SWF		Baden-Baden	1946	1998	Egyesülés az SDR-rel, jogutód az SWR	Baden, Württemberg-Hohenzollern és Rajna-vidék Pfalz (A vételi körzet Baden-Württemberg megalakulása után is változatlan maradt).
Sender Freies Berlin	SFB		Berlin	1954	2003	Egyesülés az ORB-vel, jogutód az RBB	Berlin (1990-ig csak Nyugat-Berlin)
Ostdeutscher Rundfunk Brandenburg	ORB		Potsdam	1991	2003	Egyesülés az SFB-vel, jogutód az RBB	Brandenburg

Televíziós csatornái

Saját országos

Csatorna neve	Tematika	Indulás dátuma	Logó
Das Erste	Országos közszolgálati televízió, a tartományi adók által gyártott műsorokat sugározza.	1955. augusztus 1.

Közös üzemeltetésű csatornák

Csatorna neve	Tematika	Indulás dátuma	Logó
3sat	Kulturális adó az ZDF-fel, az ORF-fel és SRG SSR médiumokkal	1984. december 1.
Arte	Német-francia kulturális csatorna a ZDF és a France Télévisions együttműködésével	1992. május 30.
KiKA	Az ZDF-fel közösen müködő gyermekcsatornája	1995. október 6.
Phoenix	ZDF-fel közösen működtetett csatorna politikai, elemző, háttér és közéleti műsorokkal	1997. április 7.
FUNK	Online internetes szolgáltatás fiatalok számára az ZDF segítségével	2016. október 1.

Nemzetközi csatorna

Csatorna neve	Tematika	Indulás dátuma	Logó
DW-TV	Deutsche Welle nemzetközi csatornája	1992. április 1.

Digitális csatornák

Csatorna neve	Tematika	Indulás dátuma	Logó
tagesschau24	hírcsatorna	1997. augusztus 30.
One	dokumentum- és kulturáliscsatorna	1997. augusztus 30.

Szervezeti működés és vezetés

Az ARD 10 regionális közszolgálati médium önkéntes alapú szövetsége. A munkaközösség 1950-ben egy alapszabály^[4] alapján jött létre, amit a médiatörvény kiegészített. Az alapszabály kimondja, hogy a munkát és a szervezeti működést az ARD szabályozza. Ebből kiindulva az ARD főszerveként működik a taggyűlés (Mitgliederversammlung), amely a ZDF-fel ellentétben nem a televíziós tanács (Fernsehrat) szerepét látja el. A gyűlés az ARD regionális médiumainak intendánsainak a részvételével zajlik. Emellett főgyűlést is tartanak, amin a regionális médiumok műsorigazgatói és az ügyvezető elnökei is részt vesznek.

Főtitkárság

A Főtitkárság 2006-ban jött létre, aminek vezetője a főtitkár a két évre megválasztott ARD-elnöknek alárendelt és felelős az ARD stratégiai elhelyezkedéséért, az ARD házon kívüli érdekképviseletéért és a nyilvánossággal való kapcsolatért. A főtitkár székhelye Berlinben található, a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB), akinek hivatali ideje 5 évig tart.^[5]

Program Igazgató

Feladatát és jogkörét az ARD-Staatsvertrag (ARD-Államszerződés) tartalmazza. Legalább 2 évre szóló időtartamra a regionális közmédiumok képviselőinek kétharmados többségével lesz kinevezve. Feladata az intendánssal és a regionális közmédiumokat képviselőivel a műsorterv kidolgozása és a műsorok szállítását a regionális műsorszóróktól az országos televíziós csatornákra való koordinálásáért felel. Ugyanis a Das Erste, országos csatornán futnak a regionális közmédiumok által gyártott műsorok.^[6]

Finanszírozás

• 
  Az intézmény logója

Németországban az ARD, ZDF és a Deutschlandradio műsoraiért közszolgálati hozzájárulást (Rundfunkbeitrag) kell fizetni, havi 17,50 eurót. Az előfizetést kötelező minden lakástulajdonosnak és bérlőnek is fizetnie. A hozzájárulást az ARD ZDF Deutschlandradio Beitragsservice (ARD, ZDF, Deutschlandradio Járulékalapú Szolgáltató) intézménynek kell fizetni, amely nem minősül jogképes intézménynek. A hozzájárulást annak kell fizetni, aki bejelentkezik fizetőként és az adott háztartás összes lakója az ő nevében fizeti az előfizetést. Az előfizetés alól mentességet élveznek a szociális segélyből élők, nyugdíjasok illetve a háborús rokkantak.^[7]

Az előfizetésből 2015-ben 8,1 milliárd eurós bevétel keletkezett, a díj beszedés miatt, emellett 15 millió fizetési felszólítást (Mahnbescheid) küldtek.^[8]

Kritika

Politikai befolyás

1989-ben a Cordt Schnibben, a Der Spiegel újságíró élesen kritizálta az ARD-t a Die ARD ist wie die DDR ("ARD olyan mint az NDK") nevű cikkében. Ebben arról írt, hogy az ARD amellett, hogy nem volt képes felvenni a versenyt a kereskedelmi televíziókkal (RTL, Sat.1), nem működik hatékonyan a Tagesschau hírszerkesztése úgy kifejti, hogy az ARD döntéshozó testületében a grémiumban egyértelműen párt elkötelezett emberek vannak. Emellett kiemeli, hogy a CDU médiapolitikája szerint a kereskedelmi televíziókat támogatják, míg a közszolgálati médiumokat ellehetetlenítik. Henning Röhl, aki ekkor az ARD-aktuell főszereksztője volt, nyíltan támogatta a CDU-t és Helmut Kohl kancellárt, Ulrike Wolf a Norddeutscher Rundfunk főszerkesztője a közmédiában betöltött állása előtt kormányzati szerveknek dolgozott.^[9]

Tudósítás az Euromajdanról

A Norddeutscher Rundfunk Zapp című közéleti magazinban egy tanulmány a kijevi Euromajdan forradalomról szóló riportjait vizsgálta 2013. november és 2014. február között, ami megállapította, hogy a riportok 80%-ában kormányellenes beszélgető partnerek voltak. A riportok többségét emellett oroszellenesnek, elfogultnak találták.^[10]

Műsortanács kritikája a kelet-ukrajnai tudósításokról

A Műsortanács az ARD kelet-ukrajnai háborúról 2013. december és 2014. június között készült tudósításait kritizálta 2014 júniusában. A tudósítást hiányosnak, elfogultnak találta. Emellett a tanács megállapította, hogy a tudósítások "tendenciájában Oroszország ellenesek". Sahra Wagenknecht a Baloldali Párt képviselője lesújtónak találta a kritikát. A politikus nő "kiegyensúlyozatlannak és egyoldalúan Oroszország ellenesnek" találta a tudósításokat.^[11]

Európai migrációs válságról szóló tudósítások

2015 októberében Kai Gniffke, az ARD-aktuell főszerkesztője - aki főszerkesztőként a Tagesschau, Tagesthemen, Nachtmagazin műsorokért és az ARD hírcsatornájáért a tagesschau24 csatornáért is felelős - elismerte, hogy a Németországba érkező menekültekről nem tájékoztattak objektívan, hiszen az operatőrnek a menekültekről szóló tudósításokban kisgyermekes családokat kellett filmeznie, holott a menekültek 80%-a fiatal, életerős, egyedülálló férfi volt. Ezzel teljesen torz képet mutattak be a menekültekről.^[12]

Az ARD Magyarországon is ismert műsorai

• Berlin, Berlin NDR, Radio Bremen, 2001-2004
• Fixi, Foxi és barátaik. KiKA, 2000-2002
• Kicsi a bors, de erős, NDR, KiKA, 1999
• Marienhof, WDR, 1992-2011
• Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai, 1966
• Peter Strohm, NDR, 1989-1996
• Pumukli kalandjai, BR, 1982
• Schimanski visszatér, WDR, 1997-2013
• Simsala Grimm, KiKA, 1999-2010
• Tetthely (Tatort) 1970 óta
• Te szent ég! MDR, 2002 óta
• Török kezdőknek, Das Erste, 2006-2009
• Wunschpunsch, a varázskoktél, 2000-2001