Stuttgart
város Németországban, Baden-Württemberg tartomány fővárosa From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Stuttgart (svábul: Schduagert) a németországi Baden-Württemberg tartomány fővárosa és legnagyobb városa az ország délnyugati részén. Több mint 600 ezer lakosával Németország hatodik legnagyobb városa. 2020 táján 2,8 millió ember él a város közigazgatási régiójában, és 5,3 millió ember az agglomerációja területen, ezzel az ország negyedik legnagyobb metropolisz területe. A város és a nagyvárosi térség a GDP szerint következetesen a 20 legfejlettebb európai nagyváros közé tartozik.
Több nagyvállalat székhelye, többek közt itt található a Porsche, a Bosch, a Mercedes-Benz és a Mercedes-Benz Group AG székhelye.
Stuttgart olyan város, ahol jelentős számú bevándorló él. A 21. század elején lakóinak 40%-a, és az öt év alatti lakosság több mint fele bevándorló származású.[3]
Remove ads
Fekvése
A Neckar folyó egy termékeny völgyében található, amelyet a helyiek "Stuttgarti katlannak" neveznek. A Sváb-Albtól északra és a Fekete-erdőtől keletre fekszik.
A legközelebbi nagyvárosok: Frankfurt am Main (204 km) és München (220 km).
Éghajlata
Remove ads
Története
A Kr.e. 7. évezred óta Stuttgart környéke fontos mezőgazdasági terület , és számos kultúrának adott otthont, amelyek a Neckar-völgy gazdag talaját hasznosították. A Római Birodalom Kr.u. 83-ban meghódította a területet, és Bad Cannstatt közelében hatalmas erődöt épített, így évszázadokon át volt a legfontosabb regionális központ.
Az alapjait valójában a 10. században tetté le, Liudolf sváb herceg alapította, mint harci lovak ménesét. Kezdetben a közeli Bad Cannstatt árnyékában fekvő város folyamatosan fejlődött, növekedett, és 1320-ban alapító okiratot kapott.
1496-ig a Württembergi Hercegség székhelye. 1806-tól a Württembergi Királyság központja volt.
1920-ban, a Kapp-puccs idején Stuttgart volt átmenetileg a birodalmi kormány székvárosa. A második világháborúban a város súlyos rombolást szenvedett, a szövetségesek pusztító légitámadásokat mértek a városra és annak gépjárműgyárára. 1945. április 22-én foglalták el az amerikai és francia csapatok. Az 1950-es évek elejére azonban a város helyreállt, és az egyik legnagyobb gazdasági és ipari központtá vált.
Kultúra
Múzeumok
|
|
|
Színházak
|
|
Remove ads
Nevezetességei
- Régi kastély
- Új kastély
- Solitude kastély
- Killersbergbahn
- Stuttgart Hauptbahnhof
- Mercedes Benz Múzeum
- Porsche Múzeum
- Birkenkopf – A második világháború után a város újraépítésekor a törmeléket hordták ide, a hegy ezáltal 42 métert emelkedett.
Gazdaság
Több nagyvállalat székhelye itt található, köztük a Porsche, Bosch,[6] Mercedes-Benz [7] és a Daimler AG (amelyek 2022 óta Mercedes-Benz Group néven működnek).[8]
- Untertürkheim városrészben van a Mercedes-Benz Group járműipari óriáscég központja és egyik legfontosabb motorgyára. 2019. április 5-én rakták le az ott épülő akkumulátorgyár alapkövét. A cég ezáltal kívánja biztosítani az elektromos autók egyik legfontosabb alkotórészének, az akkumulátornak saját gyártását.[9]
- Zuffenhausen városrészben van a Porsche sportkocsicég központja
- elektronikai ipar
- finommechanikai ipar
Remove ads
Felsőoktatás
- Hohenheimi Egyetem – I. Vilmos württembergi király alapította, mint mezőgazdasági iskolát, később más szakokkal is bővült
- Főiskolák
Kutatás
- Max Planck Institut (iparjogvédelmi kutatóintézet)
Közlekedés
Stuttgart közlekedési csomópont, és Németország hatodik legnagyobb repülőterével rendelkezik.
Sport
Stuttgart volt az egyik házigazdája az 1974 -es és 2006-os labdarúgó-világbajnokság hivatalos versenyeinek.
A város szülöttei
- Georg Wilhelm Friedrich Hegel filozófus
- Wilhelm Hauff
- Chotek Zsófia
- Richard von Weizsäcker
- Varga Ferenc József, a Rádiókabaré Karinthy-gyűrűs humoristája
- Eduard Paulus (Stuttgart, 1837 – Stuttgart, 1907) német író, költő, művészettörténész, régész
- Klaus Krämer katolikus püspök
- Jürgen Klopp német labdarúgó, edző
Magyar vonatkozások
- Az egyetemen tanult Pecz Samu építész.
- Egy ideig itt tanított Liezen-Mayer Sándor festőművész.
- Itt született Varga Ferenc József magyar humorista.
Média
Újságok
|
|
Televízió
- Das Erste
- ZDF
- SWR Fernsehen Baden-Württemberg
- BW Family.tv
- R.TV
- Maran Film
Rádió
|
|
Testvértelepülések
Franciaország Strasbourg 1962
Egyesült Királyság St Helens 1948
Wales Cardiff 1955
USA St. Louis, 1960
India Mumbai 1968
Tunézia Menzel Bourguiba 1971
Egyiptom Kairó 1979
Lengyelország Łódź, 1988
Csehország Brno 1989
Oroszország Szamara 1992
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads