Alberta (tartomány)
tartomány Kanadában From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Alberta Kanada egyik délnyugati tartománya.
Remove ads
Közigazgatás
Területe több mint 661 000 km², lakosainak száma mintegy 3 millió.[1] Nevét Viktória brit királynő egyik lányáról kapta. Fővárosa Edmonton. A tartomány legnagyobb városa Calgary, „a Sziklás-hegység fővárosa”, az 1988. évi téli téli olimpia helyszíne.
Tengerpartja nincs. Északról az Északnyugati területek határolják, keletről Saskatchewan tartomány, nyugatról Brit Columbia, délről az USA.
Remove ads
Természeti viszonyok
Délnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, aminek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m).
A tartomány kétharmada erdőség. A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser is van, ezek közül a leglátványosabb az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vízválasztóján elterülő Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amiből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulnak, némelyek helyét már csak a morénatavak (pl. Moraine Lake) jelzik.
Alberta nevezetességei az ún. „hoodook”. Ezek olyan, rétegezett sziklák, amiket a szél és víz gomba formára alakított. A legszebb példányok Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén állnak egy olyan területen, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt. A hegyektől keletre elterülő füves prériket a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyó szeli át.
Remove ads
A tartomány történelme
A nagyobb indián törzsek:
- krí,
- feketeláb,
- „assiniboine” (angol megnevezés),
- „sarcee” (angol megnevezés).
Ezek közül a legnevesebb és legharciasabb nemzet az Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedett feketelábúaké volt.
A szőrmekereskedők és misszionáriusok a 18. század közepén jelentek meg. A törvénytelen viszonyoknak a 19. század végén az északnyugati lovasrendőrség vetett véget.
Az első vasútvonal, a Canadian Pacific Railroad 1883-ban érte el Calgaryt, és ettől kezdve tömegesen érkeztek a telepesek Kanada keleti részéből, az USA-ból, sőt Európából is. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.
Miután megépült a vasútvonal, Kanada nyugati vidékét négy tartományra osztották, és ezek egyike lett Alberta.
Alberta 1905. szeptember 1-jén vált önálló kanadai tartománnyá.[2] Az 1930-as évektől létrejöttek olyan függetlenségpárti politikai körök, amelyek már megalakulásuk idején kormányra jutottak a tartományban. Eleinte az albertai függetlenség kérdését a nagy gazdasági világválság okozta nehézségek és azok nem megfelelőnek tűnő kezelése váltotta ki az ottawai központi kormány részéről.[3] Amikor a térségben jelentős kőolajlelőhelyeket tártak fel, azt követően rendre a körül forgott a függetlenség kérdése is.[4]
Az albertai elszakadási mozgalom és az albertai nemzet eszménye az 1970-es években tovább fejlődött. Nem egyszer párhuzamosan a Québecben tapasztalható elszakadási törekvésekkel egy időben léptek fel Albertában is függetlenségi követelésekkel.[5] Az olaj, mint mértékadó tényező most is meghatározó volt a kérdésben, mivel jelentős hatást gyakorolt rá az 1973-as olajválság, a olaj világpiaci árára kihatással levő iráni forradalom, illetve a jom kippuri háború, mivel a kanadai kormány a keletkezett recesszióra nem volt képes megfelelő válaszokat adni, ez pedig hátrányosan érintette az albertai olajkitermelést.[6]
2025-ben az albertai kormány egy jövőre esedékes függetlenségi referendum lehetőségét vetette fel, jóllehet a tartomány vezetője, Danielle Smith nem függetlenségpárti, de a döntést, mint mondta, átadná a lakosságnak. Smith akképp érvelt, hogy a tartomány szeretne az erőforrásai nyújtotta lehetőségekkel maga élni, amelyet a kanadai kormánynak lehetővé kellene tennie. Közre játszhat a kérdésben, hogy a Donald Trump vezette szomszédos Egyesült Államok komoly vámintézkedéseket vezetett már be eddig is Kanadával szemben, sőt Trump területi igényekkel lépett fel a teljes országra vonatkozóan.[7]
Remove ads
Politika
A tartomány politikai rendszere a Westminster-rendszeren alapuló egykamarás parlament. A parlament 83 főből áll. A kormányzó és a miniszterelnök a két legmagasabb tisztség az államban. Minden 5. évben van parlamenti választás, ami a brit hagyományokat követi.
Alberta 28 képviselőt küld a kanadai alsóházba a konzervatív pártba, mivel a tartományban jelenleg ők kormányoznak. A kanadai alkotmány értelmében az ország szenátusába 6 albertai képviselő ülhet.
Remove ads
Éghajlat
Alberta 1200 km hosszan nyúlik el észak–déli irányban, kelet–nyugati irányban pedig 600 km. A magasság is eltérő. Északon 650 alatti hegyek vannak, délen viszont az 1200 méteres hegyek sem ritkák. Az éghajlat ezért nagyon változékony. Északon télen gyakoriak a –30 °C-nál hidegebb napok is. Délen viszont nyáron akár 38 °C is lehetséges.
Gazdaság
A 19–20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb lelőhelyeket tártak fel, és a kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek kitermelése egyre inkább meghatározta Alberta gazdaságát. Ennek az államnak a gyáripara és szolgáltató ágazata adja Kanada GDP-jének 70%-át. A gazdaság harmadik legjelentősebb ága a turizmus. Jelentékeny a mezőgazdaság is.
Remove ads
Népesség
A tartománynak 3 290 350 lakosa volt 2006-ban.[8] A népsűrűség 4 fő körül mozog négyzetkilométerenként. A lakosság 85%-a angol anyanyelvű, míg 5%-a francia.
Alberta tartományban 70 ezer fő indián lakik. Ők a krí és a feketeláb törzshöz tartoznak. Ezenkívül sok mesztic is él itt.
Legnépesebb települések
Legnépesebb agglomerációk
Remove ads
Látnivalók
Alberta a cowboy-ok hazájaként is ismert. Kanada szerte rengeteg ranchot találhatunk. Évente rendezik meg a Calgary Stampede-t, ami a maga nemében a világ legnagyobb rodeója.
A tartományban számos nagy nemzeti és tartományi park található. Nyugaton a Jasper és a Banff Nemzeti Parkok, északon a Wood Buffalo Nemzeti Park, keleten az Elk-szigeti Nemzeti Park, délkeleten a Dinoszaurusz Tartományi Park és délen a Waterton-tavak Nemzeti Park.
Remove ads
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads