Alma (növénynemzetség)

Az alma vagy almafa (Malus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 55 faj tartozik ide, melyek többsége Ázsiában, kisebb része Európában és Észak-Amerikában honos. A nemzetségbe tartozó egyedek, vagyis az almafák termésének a neve is alma.^[1]

Ez a szócikk a növénynemzetségről szól. Hasonló címmel lásd még: Alma (egyértelműsítő lap).

Alma
Termesztett díszalmafa kivirágozva
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Almaformák (Maloideae) Nemzetség: Malus Mill.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Alma témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Alma témájú médiaállományokat és Alma témájú kategóriát.

Az almafajok közül az élelmezés szempontjából fontos szerepe van a nemes almának (Malus domestica), melynek több fajtáját termesztik a világon: terméseit gyümölcsként fogyasztják, illetve az élelmiszeripar nyersanyagként használja fel különféle termékek előállítása során. Ezt az almafajt, ennek fajtáit, s ezeknek a termését is egyszerűen almának nevezik.

Tulajdonságai

Az almák ritkán tövises, lombhullató kis fák vagy cserjék. Leveleik egyszerűek, karéjosak, néha hasadtak. Virágzata csomó, bogernyő vagy sátorozó fürt. Virágaik fehér, rózsaszín vagy piros színűek. Párta 5, csésze 5 van, porzóinak száma 15, 20 vagy 50, a 2-5 bibeszál alul összenőtt.

Az almafa termése botanikailag csoportos tüszőtermés, alma áltermés (pomum): gömbölyded alakú, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedésben az öt apró, elszáradt csészelevél. Az alma viaszos héja a gyümölcshúst veszi körül. Ezen belül öt hártyás rekeszben ülnek a magvak.

Termelése

Legnagyobb almatermelők
2023
(Számok millió tonnában)
1.  Kína	49,6
2.  Egyesült Államok	5,1
3.  Törökország	4,6
4.  Lengyelország	3,8
5.  India	2,8
6.  Olaszország	2,2
7.  Irán	2,1
8.  Oroszország	2
9.  Franciaország	1,8
10.  Chile	1,4
–
28.  Magyarország	0,4
..
Föld összesen	97,3
Forrás: FAO[2]

Almafa virága

M. floribunda

M. halliana

M. x purpurea 'Royalty'

M. sylvestris

2023-ban az almát 95 országban termesztették 4,6 millió hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 97,3 millió tonnát. 2013 és 2023 között az alma földterülete 5,1 millió hektárról 4,6 millió hektárra (9,8%) csökkent, míg a termésmennyisége 82,8 millió tonnáról 97,3 millió tonnára (17,5%) nőtt.^[2]

A világ legnagyobb alma termelői közé tartozik Kína (50,9%), az Egyesült Államok (5,2%), Törökország (4,7%), Lengyelország (4%) és India (2,9%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Kína egymaga az éves termés több mint felét (50,9%) adta a világ alma termelésének.

Legnagyobb exportáló országok Kína (15,3%), Olaszország (13,3%) és az Egyesült Államok (10,8%), míg a legnagyobb importországok Németország (6,3%), az Egyesült Királyság (5,4%) és India (5%).

2023-ban Magyarország 486 ezer tonna almát termelt, így a 95 országból a 28. legnagyobb almatermelő volt. Magyarország főleg Lengyelországból (55,1%), Németországból (15,2%) és Ausztriából (9,7%) importált almát. A behozott, valamint a megtermelt alma egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Szlovákia (37%), Csehország (28,6%) és Ausztria (11,2%) felé.^[3]

Rendszerezés

A nemzetségbe az alábbi fajok tartoznak (meglehet, hogy a lista hiányos):

• Malus angustifolia (Aiton) Michx.
• Malus × arnoldiana (Rehder) Rehder
• Malus asiatica Nakai
• Malus baccata (L.) Borkh. – bogyós díszalma
• Malus bracteata Rehder
• Malus chitralensis Vassilcz.
• Malus coronaria (L.) Mill. – illatos díszalma
• Malus daochengensis C.L.Li
• Malus dasyphylla Borkh.
• Malus × dawsoniana Rehder
• Malus domestica Borkh. – nemes alma
• Malus doumeri (Bois) A.Chev.
• Malus florentina (Zuccagni) C.K.Schneid.
• Malus floribunda Siebold ex Van Houtte – színváltó díszalma
• Malus fusca (Raf.) C.K.Schneid.
• Malus glabrata Rehder
• Malus glaucescens Rehder
• Malus halliana Koehne – csüngővirágú díszalma
• Malus honanensis Rehder
• Malus hupehensis (Pamp.) Rehder
• Malus ioensis (Alph.Wood) Britton
• Malus jinxianensis J.Q.Deng & J.Y.Hong
• Malus kansuensis (Batalin) C.K.Schneid.
• Malus kirghisorum Al.Fed. & Fed.
• Malus komarovii (Sarg.) Rehder
• Malus lancifolia Rehder
• Malus leiocalyca S.Z.Huang
• Malus mandshurica (Maxim.) Kom. ex Juz.
• Malus manshurica (Maxim.) Kom. ex Skvortov
• Malus melliana (Hand.-Mazz.) Rehder
• Malus micromalus Makino
• Malus montana Uglitzk.
• Malus muliensis T.C.Ku
• Malus niedzwetzkyana Dieck ex Koehne
• Malus ombrophila Hand.-Mazz.
• Malus orientalis Uglitzk. ex Juz.
• Malus pallasiana Juz.
• Malus platycarpa Rehder
• Malus praecox (Pall.) Borkh.
• Malus prattii (Hemsl.) C.K.Schneid.
• Malus × prunifolia (Willd.) Borkh.
• Malus pumila Mill. – keleti vadalma
• Malus × purpurea (E.Barbier) Rehder – bíborlevelű díszalma
• Malus × robusta (CarriŠre) Rehder
• Malus rockii Rehder
• Malus sachalinensis Kom. ex Juz.
• Malus sargentii Rehder
• Malus sieboldii (Regel) Rehder
• Malus sieversii (Ledeb.) M.Roem.
• Malus sikkimensis (Wenz.) Koehne ex C.K.Schneid.
• Malus soulardii (L.H.Bailey) Britton
• Malus × spectabilis (Sol.) Borkh. (syn. M. spectabilis (Aiton) Borkh. – aranyalma
• Malus spontanea (Makino) Makino
• Malus sylvestris (L.) Mill. – erdei vadalma
• Malus toringo (Siebold) Siebold ex de Vriese – cserjés díszalma
• Malus toringoides (Rehder) Hughes
• Malus transitoria (Batalin) C.K.Schneid.
• Malus trilobata (Labill. ex Poir.) C.K.Schneid.
• Malus tschonoskii (Maxim.) C.K.Schneid.
• Malus turkmenorum Juz. & Popov
• Malus yunnanensis (Franch.) C.K.Schneid.
• Malus zumi (Matsum.) Rehder – japán díszalma

[Megjegyzés: Az „×” jelzésű taxonnevek hibrideket jelölnek.]