Bán Zsigmond

Bán Zsigmond, 1883-ig Baumgarten Zsigmond^[2] (Iszkaszentgyörgy, 1852. november 2. – Budapest, Terézváros, 1906. augusztus 9.^[3]) újságíró és közgazdasági szakíró.

Bán Zsigmond
Született	Baumgarten Zsigmond 1852. november 2.[1] Iszkaszentgyörgy
Elhunyt	1906. augusztus 9. (53 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró közgazdász
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5-6-4)
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Baumgarten Ármin és Zadeczky Róza fia, izraelita vallású. Középiskoláit Székesfehérvárott végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott, s jogtudori oklevelet nyert. Jogi tanulmányai közben a műtörténelemmel is foglalkozott, rajzolt, festett és mintázott. 1880-ban beutazta Nyugat-Európát, főleg Német- és Franciaországot, és ez idő alatt a műtörténetet és a művészetek technikáját, valamint a közgaz­dasági életet tanulmányozta. Párizsban hat hónapot töltött és a szépművészetek iskolájába is eljárt. Párizsból hazatérve, ügyvédi irodában nyert alkalmazást és legtöbb idejét a polgári perrend elméletének és a jogpolitikának szentelte. 1877 végén a 48. gyalogezrednél mint egyéves önkéntes befejezte katonai szolgálatát, hadnaggyá lett kinevezve és e minőségében részt vett az 1878. évi boszniai okkupációs hadjáratban. Budapesten lakott és jogi tanulmányain kivül a festészettel is foglalkozott. Cikkei és tanulmányai több napilapban és folyóiratban jelentek meg. Évekig a Magyar­ország című napilap közgazdasági rovatát szerkesztette. 1906-ban hunyt el Budapesten, a halál oka: hűdéses elmezavar.

Művei

A magyar vasúti jog előszavának szellemes zárása

• Igazságszolgál­tatásunk (1885)
• A horvát bíróságok (1886)
• A magyar vasúti jog (Társszerző: Dr. Eulenberg Salamon; 1886) Online
• A magyar pénz­intézetek története (1896)
• Az út, az igazság és az élet (bölcseleti tanulmány szépirodalmi formában, 1896)