Babapuszta

Babapuszta^[2] vagy Sári (szerbül: Алекса Шантић / Aleksa Šantić) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben, a magyar határtól 7 km-re.

Az Aleksa Šantić (település) címszó ide irányít át. A névadó költő cikkéhez lásd az Aleksa Šantić (költő) lapot.

Babapuszta (Алекса Шантић / Aleksa Šantić)
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Nyugat-bácskai
Község	Zombor
Rang	falu
Alapítás éve	1923.
Polgármester	Miloš Blagojević
Jegyző	Milan Tomić
Irányítószám	25212
Körzethívószám	+381 25
Népesség
Teljes népesség	1770 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség	36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	49,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 19° 19′ 47″45.9308, 19.3297
A Wikimédia Commons tartalmaz Babapuszta témájú médiaállományokat.

A település a hivatalos szerb nevét a boszniai szerb költőről, Aleksa Šantićról kapta.

A települést először 1468-ban Sáripuszta néven említették meg. A mai magyar nevét a 20. század elején kezdték használni a mai alakjában. A mai falu 1923-1926. között alakult, amikor az első világháborúban szolgáló szerb önkéntesek letelepedtek. Mai szerb nevét 1924-ben kapta. Az 1941-ben itt letelepedett bukovinai székelyek Hadikkisfalu néven jegyezték. A második világháború idején Fernbach-nak hívták a települést, majd a háború után ismét visszakapta a ma is hivatalos szerb nevét.

Története

A terület eredetileg a rasztinai Rédl családhoz tartozott, Hammerstein báró birtokaként volt ismert.

1906-1907. között Fernbach Károly, Zombor főispánja kastélyt és angolparkot építtet ezen a területen. A kommunizmus ideje alatt a kastély és a park majdnem teljesen elpusztult, az épületeket a helyi állami kombinát kapta tulajdonba, így nem nagyon foglalkoztak az állagmegóvással.

1923-ban kezd el épülni a mai falu, első világháborús szerb önkéntesek alapításával. 1924-ben kapja meg a mai szerb nevét.

1941-ben székely családokat költöztettek ide, de csak 1944-ig maradtak, a partizánok elől menekülve hátrahagyták otthonaikat, amit még ma is „magyar falu”-nak neveznek.

2019-ben a falu feltűnt a Drága örökösök című sorozatban.

A faluban működő egyesületek

• Zec (Nyúl) Vadászegyesület
• Neven Művelődési Egyesület
• I. Péter király Lovasklub

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
1020	1446	1751	2064	2259	2267	2172[3]	1770[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	1630	75,04
Horvátok	129	5,93
Magyarok	124	5,70
Bunyevácok	78	3,59
Jugoszlávok	65	2,99
Németek	15	0,69
Románok	14	0,64
Macedónok	9	0,41
Montenegróiak	7	0,32
Muzulmánok	6	0,27
Szlovének	3	0,13
Cigányok	2	0,09
Ruszinok	1	0,04
Bolgárok	1	0,04
Albánok	1	0,04
Egyéb/Ismeretlen[4]