Band Henrik

Band Henrik (Haida, Csehország, 1841. december 27.^[3] – Vácrátót, 1913. január 23.)^[4] kertművész, dendrológus.

Band Henrik
Született	1841. december 27.[1] Nový Bor[2]
Elhunyt	1913. január 23. (71 évesen)[2] Vácrátót[2]
Állampolgársága	magyar cseh
Foglalkozása	kertész dendrológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Band Henrik témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életrajza

1841-ben született az ekkor Osztrák Birodalomhoz tartozó haidai törvényszéki kerület Pihlerbaustellen településén (ma Nový Bor része). Apja, Franz Band, építőmester volt. Kertészeti diplomáját a prágai botanikus kertben szerezte meg. 1864. február 15-től Es­terházy herceg hietzingi kertjében dolgozott gyakornokként, majd 1866 novemberétől már önálló kertészként Victor Eulernél. A három év után itt kapott szolgálati bizonyítványa tanúsítja sokoldalú tevékenységét: botanikus, kerttervező, kertépítő és üvegházépítő. 1869-ben Jámbor Vilmos főkertész mellé szerződött József főherceg alcsúti uradalmába. 1872-ben Jámbor ajánlotta a Bécsből hazaérkező Vigyázó Sándor figyelmébe, aki Vácrátót 40 hektár területén botanikus kertet akart létesíteni. 1873-tól, már főkertészként a Vigyázó-féle díszkertből az ország egyik legnevesebb parkját hozta létre romantikus angolpark-stílusban. 1910 körül fejezte be a külföldön is híressé vált park építését, melynek gondozását fia, Band Ferenc vette át. (1914 őszén fia bevonult az első világháborúba és a fronton elesett. Halálát ő már nem érte meg.) Az 1162 db növényt tartalmazó herbáriuma jelenleg az MTA vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézetében található.^[5]

Több kiállításon (így az 1885. évin) kitüntetéseket és okleveleket nyert.

Halálát véredény-elmeszesedés okozta. Felesége Scholz Franciska volt.

Munkássága

Korának kiváló növénytermesztője és kitűnő kertművésze volt.

Munkái

• A hazai flóra kiválóbb növényeinek ismertetése, kultúrája, alkalmazása és termőhelye (Kertészeti Lapok, 1888. 3.)
• A lótetű (Gryllotalpa vulgaris) kipusztítása. (A Kert, 1897. 23.)
• Kitünő saláta-növény (Cichorium Intybus L.). (A Kert, 1895. 6.)
• A nemesgaly befolyása az alanyra és viszont. (A Kert, 1898. 3.)