Bartók Béla út

A Bartók Béla út Budapest XI. kerületében található, a Szent Gellért tér és a Vasút utca között húzódik, keresztezi a Móricz Zsigmond körteret és a Kosztolányi Dezső teret is. Buda déli részének egyik legforgalmasabb sugárútja.

Bartók Béla út
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest XI. kerülete
Névadó	Bartók Béla
Földrajzi adatok
Hossza	2,96 km
Elhelyezkedése
Bartók Béla út Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 01′ 53″47.47196, 19.0315
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartók Béla út témájú médiaállományokat.

Gárdonyi Géza szobra - Újbuda, Bartók Béla út, Gárdonyi tér

Elődje

1874 és 1920 között, a mai Móricz Zsigmond körtér és Szent Gellért tér közötti szakasznak "Fehérvári út" volt a neve. A mai Móricz Zsigmond körtér és Vasút utca (a kelenföldi pályaudvarnál) közötti szakasznak, "Átlós út" volt a neve, igaz ez utóbbit csak 1890-től 1920-ig hívták így. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1920-ban a Fehérvári út első szakaszát, a Szent Gellért tértől az Átlós útig, valamint ennek folytatásaként az Átlós utat a Kelenföldi pályaudvarig Horthy Miklós útnak nevezte el.

A Bartók Béla út története

Bartók Béla út 30. (Bertalan Lajos utcánál)

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A fontos út beépítése az 1913-as szabályozási terv alapján folyt, így ma 3-5 emeletes lakóházak szegélyezik, és a külső részén néhány ipari üzem is létesült. Az úttesten 2002–2003 között cserélték le az útpálya kockakő burkolatát korszerű, tartósabb aszfaltburkolatra.

Nevének eredete

Az utat 1945-ben nevezték át a korábbi Horthy Miklós út névről, és kapta a Bartók Béla út nevet. Az elnevezést és a névcserét az illetékesek szimbolikusnak szánhatták, mert a kimagasló művészeti tevékenységű, világhírű zeneszerző a nemzetiszocialista eszmék ellenzője, s ezáltal az első világháború utáni leghíresebb magyar menekültje volt, aki 1940-ben lejegyzett végrendeletében meghagyta, hogy addig nem viselheti Magyarországon közterület vagy nyilvános épület a nevét, ameddig „a budapesti volt Oktogon-tér, és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről [az európai tengelyhatalmak akkori vezetőiről, Hitlerről és Mussoliniről] van elnevezve, akikéről jelenleg van, továbbá mindaddig, amíg Magyarországon, erről a két emberről elnevezett tér vagy utca van, vagy lesz”.

Villamos közlekedés

A Bartókon 1898-ban járt először villamos, ez a Kelenföldi pályaudvarral kötötte össze a Móricz Zsigmond körteret. Egy évvel később, 1899-ben megindult a Dél-Budai HÉV a Szent Gellért tértől a Fehérvári úton át, Albertfalva után kétfelé ágazva (Budaörsöt érintve) Törökbálint, valamint Budafokon át Nagytétény felé. 1942-ben a körtéren felépült gombaépületig rövidült.^{[1] [2]} A ma is közlekedő 19-es és 49-es villamosjárat 1910-ben indult meg. Az út Szent Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszán a két viszonylat a 41-es, a 47-es az 56-os és az 56A jelzésű villamosokkal osztozkodik a 2016-ban felújított villamospályán. A eredetileg bazaltkocka burkolatú úttest, középen a villamos vágányaival a Szent Gellért tér és a Tétényi út között 2002-ben kapott komolyabb, faltól-falig felújítást.^[3] Ezt 2005-ben a Kelenföld vasútállomásig tartó szakasz rekonstrukciója követte.^[4]

Bővebben: Budai fonódó villamoshálózat

A Csóka utcai megálló után található Kelenföld kocsiszín 1912-óta üzemel.