Beregsurány
magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Beregsurány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Remove ads
Fekvése
A vármegye keleti szélén, a magyar–ukrán határ mellett helyezkedik el, a Beregi-síkon, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 70 kilométerre északkeletre.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Beregdaróc, dél felől Tarpa, nyugat felől pedig Márokpapi. Határszéle keleten bő 6 kilométernyi hosszban egybeesik az országhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Asztély (Астей).
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely érinti a lakott területét, és a központtól keletre nemzetközi közúti átkelőhelye is van. Fehérgyarmattal és Beregdaróccal a 4127-es út köti össze.
Remove ads
Története
A települést 1911-ig csak Suránynak nevezték. Az egykori Nagy és Kis jelzővel megkülönböztetett falvakból olvadt össze, ősi lakhelye volt a Surányi családnak, amely a Káta nemzetségből származó 1216 táján élt Rafael comes Gábor nevű fiától származott.
1272 körül a Bereg vármegyei Surányt a Káta nemzetségből származó Rafael fia Gábornak Tamás nevű fia - a Lázári család őse - V. István királytól kapta mint magvaszakadt birtokos faluját. 1280-tól Aladár (Mihály fia), és Gábor fia, Tamás között erőszakos birtokviszály dúlt. 1299-ben a Várdaiak birtokolták az Egyházassurány néven említett települést. Az 1345-ben birtokosként jegyzett Surányi János és fia, Tamás, Kisvárdai Jánossal a Márok és Surány közti határ iránt perlekedett. Nagy- és Kissurányt a 14. században a Nagysurányi, a Kissurányi, a Medgyes és a Barabási Csépán családok birtokolták. 1496-ban Kissurányt már praediumként, vagyis puszta telekként jegyezték fel. 1567-ben a tatárok Nagysurányt feldúlták, felégették és a lakosságot elhurcolták. 1648-ban birtokosukul említik az oklevelek Telegdi Istvánt, Perneszi Gábort, Lónyay Menyhért özvegyét, Ujfalusi Zsigmondot, Perényi Zsigmondot és Gábort, Barkóczi Gábort és Dessewffy Ádámot. 1651-ben beiktatták fiúsítás folytán Bornemissza Katalint (Kállay Ferenc, utóbb Perényi György özvegyét) és általa utódait, valamint Sályi Istvánt és nejét, Fuló Zsuzsannát. 1729-ben beiktatták Ludányi Bay Istvánt, Mihályt és Évát a surányi és más részekbe, valamint 1807-ben Bay Istvánt. 1822-ben birtokolt itt Bay Károly és József, 50 év múltán Bay Ferenc, József és Erzsébet, Bay Györgyné, báró Uray Gyula, Lónyay Gábor és Eötvös Jenő, akiknek „ízléses kastélyaik” voltak itt.[3]
Bereg vármegye katonai leírói 1782–25 között mocsaras, magas törzsű, némi bükkel, nyírfával elegyes bozótos tölgyerdőt találtak a településnél. Az utak és rétek nagyon mocsarasak voltak, jó szénát csak a legközelebbi település, az Asztély melletti ritka erdőben lehetett gyűjteni. A falutól keletre elágazott az országút, a Munkács felé vezető, elég kemény talajú, az erdőben meglehetősen széles épp Surány előtt ment el. A falun átmenő Beregszászra vitt, a harmadik, a Váriba vezető az állapota miatt kevéssé volt forgalmas, a Tarpáról jövő országút viszont esős időben az erdőben elég rosszul volt járható.
Fényes Elek Geographiai szótárában (1851) Surányt magyar-tót faluként találjuk Bereg vármegyében, 617 lakossal, erdeje igen sok, földje termékeny volt. A 30 év múlva kiadott Bereg vármegyei monográfiában magyar helységnek írták a Tiszaháti járásban a naményi országútnál, 104 lakóházzal, 686 lakossal és 2630 holdnyi területtel. (Sík határában gyakran találtak őskorinak mondott bronzleleteket; így 1879-ben báró Uray Gyula földjén egy bögrében több mint 40 bronz karperec és egy lándzsa került napvilágra. A Mic pataknál egykor erősség, valószínűleg földvár feküdt, amelyet Várszegnek neveztek.
A 13. században Bereg vármegye alsó szélén Surány és Márok táján volt Pázmányfölde település, amely első birtokosáról, Hunt-Pázmánról kapta a nevét.)
Nevének eredete
A Bereg előtag a hajdani Bereg vármegyéhez való tartozást jelöli (a Tiszaháti járás része volt), a Surány személynév alapja talán a szláv Šuran családnév, vagy az ótörök cur méltóságnév is lehet.[4]
Helytörténeti érdekességek
- Nagyszőlősi Mihály egyházi szakíró a 17. század második felében itt volt római katolikus lelkész.
- Bay György 1792-ben született a településen, 1815-ben testőr lett. Bécsi tartózkodása során ismerkedett meg Kisfaludy Károllyal és hatására verselni kezdett. 1820-ban hazaköltözött, levelezett Kazinczyval is, a költészet mellett műfordítással is foglalkozott.
Remove ads
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Oláh Dezsőné (független)[5]
- 1994–1998: Oláh Dezsőné (független)[6]
- 1998–2002: Oláh Dezsőné (független)[7]
- 2002–2006: Oláh Dezsőné (független)[8]
- 2006–2007: Oláh Dezsőné (független)[9]
- 2008–2010: Herka István (független)[10]
- 2010–2014: Herka István (Fidesz–KDNP)[11]
- 2014–2019: Herka István (Fidesz–KDNP)[12]
- 2019–2024: Herka István (Fidesz–KDNP)[13]
- 2024– : Herka István (Fidesz–KDNP)[1]
A településen 2008. január 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[14]
Népesség
Beregsurány népessége 2011-ben még 650 fő volt, amely 2016 elejére 983 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[15]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között:
| Lakosok száma | 631 | 635 | 814 | 919 | 599 | 644 | 614 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,9% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,5%, református 36,4%, görögkatolikus 7,3%, felekezeten kívüli 2% (17,5% nem válaszolt).[17]
2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 5% ukránnak, 0,7% ruszinnak, 0,7% németnek, 0,5% románnak, 0,5% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,2% volt római katolikus, 31,6% református, 13,9% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[18]
Remove ads
Nevezetességei
A Rákóczi u. 2. sz. alatt álló műemlék református templomról 1299-ből maradt fönn az első feljegyzés, akkor még valószínűleg fatemplom lehetett, hiszen a jelenlegi kőből épült a 14. század második felében. A síkmennyezetes hajó és a sokkal alacsonyabb, bordás keresztboltozatú szentély gótikus stílusú, a szentély sarkaihoz kívülről kétosztású pillérek támaszkodnak. A nyugati hajóteret fakarzat foglalja el, a csúcsos diadalív fölött az 1715-ös évszám olvasható. Az északi fal meszelése alatt középkori falképek rejtőznek. Az ülőfülke 14. századi, a berendezés, köztük a kő szószék faragott hangvetővel 18. századi, népies barokk díszítésű. A templomot 1715-ben és 1779-ben is javították, 1828-ban Bay Károly táblabíró a kegyúri székek előtt készíttette el a családi kriptát. A templom tornya és előépítménye 19. századi, a háromszintes torony legfelső szintjén négy félköríves ablak van. Az órapárkányos sisak minden oldalán zsalus ablakocskát láthatunk.
A faluba vezető út bal oldalán, az Árpád u. 115. sz. alatt kellemes látvány fogadja az arra járót. A beregi részen ritka barokk kúriák egyike a műemléki védelem alatt álló volt Bay-kastély. A manzárdtetős, magas lábazaton álló kúriát a stílusjegyei alapján a 18. század végén, illetve a 19. század elején emelhették. A Bay család építtette, amelynek a 17. század utolsó harmadában már fa udvarháza állt Surányban. Sokáig a helyi önkormányzat óvodája működött benne, 2006-ban teljes felújításon esett át, így jelenleg még üresen áll.
A Rákóczi utca 1. sz. alatt, nagy parkban látható a szintén műemlék Uray-kastély (vagy Károlyi-kastély). Az épületet a Uray család építtette a 19. század közepén klasszicista stílusban. A földszintes épület utcai és udvari homlokzatán a négyoszlopos oszlopcsarnokot háromszögű oromzat zárja le. Külsejében és belsejében is egyszerű kiképzésű, romantikus részletekkel. A helyi önkormányzat tulajdona, jelenleg a polgármesteri hivatal működik benne.
A második világháborús emlékmű az Uray-kastély parkjában (amelyet Bárókertnek hívnak) látható. A községben helytörténeti magángyűjtemény is van.
Remove ads
Testvértelepülések
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads