Berekfürdő

Berekfürdő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Karcagi járásban.

Berekfürdő
Berek tér
Berekfürdő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Karcagi
Jogállás	község
Polgármester	Hosszu András (független)[1]
Irányítószám	5309
Körzethívószám	59
Népesség
Teljes népesség	1065 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	54,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′, k. h. 20° 51′47.383333333333, 20.85
Berekfürdő Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Berekfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berekfürdő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Berekfürdő az Alföld nagytájegységben, a Hortobágy és Nagykunság középtáj határán fekszik, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík Kistájában. A Hortobágy délnyugati szélén helyezkedik el. Karcag és Kunmadaras között található.

Vonattal megközelíthető a Karcag–Tiszafüred-vasútvonalon.

Története

A nagykunsági tanyavilágban Pávai-Vajna Ferenc 1928–30-ban két kutat fúrt (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vize 1974-ben gyógyvízzé lett minősítve. Az 1930-as évek végén épültek az első nyaralók, az 50-es években kerültek kialakításra a település utcái. Jelenleg kb. 555 lakó- és kb. 546 üdülőingatlan van, valamint két gyógyszálló és 1200 vendég fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshely. A fátyolüvegéről világhírű, Veress Zoltán által 1938-ban alapított üveggyára már nem üzemel, tulajdonosa lebontását tervezi. Berekfürdő létét nem övezik évszázados múltra visszatekintő történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal.

A Karcag–Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezetű vasúti megállótól mindössze egy ősszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után a Schmidt Eligius Róbert műszaki vezető által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak.

1992-ig Karcaghoz tartozott, azóta önálló község.

Közélete

Polgármesterei

• 1992–1994: Dr. Hajdu Lajos (független)^[3]
• 1994–1998: Dr. Kenyeres Imre (független)^[4]
• 1998–2002: Dr. Hajdu Lajos (független)^[5]
• 2002–2006: Dr. Hajdú Lajos (független)^[6]
• 2006–2009: Cséti Attila (független)^[7]
• 2009–2010: Dr. Hajdu Lajos (független)^[8]
• 2010–2014: Dr. Hajdu Lajos (független)^[9]
• 2014–2019: Molnár János (független)^[10]
• 2019–2024: Molnár János (független)^[11]
• 2024– : Hosszu András (független)^[1]

A településen 2009. október 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[8] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[12] A hivatalban lévő polgármester nem indult el a választáson.^[8]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	1008	1026	1001	1031	1081	1051	1065
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,3%, református 35,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,8% (19,4% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,9% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,1% örménynek, 0,1% ukránnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt református, 10,4% római katolikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 21,5% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességek

Délibáb díszkút, emlékmű Berekfürdőn

Berekfürdő a Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja.

• Berekfürdői Termál- és Strandfürdő: alkáli-hidrogén-karbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonzva.
• A minden évben megrendezett nemzetközi képzőművészeti tábor anyagából állandó kiállítás látható a Bod László Művelődési Központban.
• A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége (2 km) a madarászok kedvelt úticéljává teszi.
• A Szovjet Repülőtér Titkai múzeum, különlegessége az Európában máshol nem látható, szovjet felségjelzésű Mi-24D harci helikopter.^[16]

Testvértelepülések

• Atri, Olaszország (2014)
• Csíkszentkirály, Székelyföld (2006)
• Krasznahorkaváralja, Felvidék (2011)
• Lukácsfalva, Délvidék (2011)
• Tiszapéterfalva, Kárpátalja (2011)
• Zalakomár, Magyarország (2008)
• Zator (Neuenstadt an der Schaue), Lengyelország (2001)