Berkshire Hathaway
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Berkshire Hathaway Inc. amerikai multinacionális konglomerátum holding-társaság, amelynek központja a nebraskai Omahában található. A cég a tulajdonosa a következő vállalatoknak: a GEICO, a Duracell, a Dairy Queen, a BNSF, a Lubrizol, a Fruit of the Loom, a Helzberg Diamonds, a Long & Foster, a FlightSafety International, a Pampered Chef, a Forest River és a NetJets, illetve a Pilot Flying J 38.6%-ának tulajdonosa.[1] Ezek mellett nagy részvényt tulajdonol a következő cégekben: Kraft Heinz Company (26.7%), American Express (18.8%), The Coca-Cola Company (9.32%), Bank of America (11.9%), és Apple (6.3%).[2]
2016 óta a cég nagy számú részvényeket vásárolt különböző amerikai légitársaságokban, mint a United Airlines, Delta Air Lines, Southwest Airlines, és az American Airlines, de mindet eladta 2020 elején.[3][4] A Berkshire Hathaway átlagosan 19%-os növekedést mutatott évente 1965 óta, minimális adósságot termelve.
A céget Warren Buffett vezeti, aki a vállalat elnöke és vezérigazgatója, illetve Charlie Munger, a cég egyik alelnöke. Buffett karrierjének elején hosszú távú befektetésekre koncentrált részvénytársaságokban, de az elmúlt években teljes cégeket is elkezdtek felvásárolni. A Berkshire tulajdonában lévő cégek változatosak.
A Forbes Global 2000 lista szerint a Berkshire Hathaway a nyolcadik legnagyobb részvénytársaság, a tizedik legnagyobb konglomerátum bevétel szerint és a legnagyobb pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat a világon.[5][6]
A cég részvényei a legdrágábbak a New York-i tőzsdén (480 ezer dollár).[7]
Remove ads
Történet
A Berkshire Hathaway visszavezethető az Oliver Chace által alapított Valley Falls Company textilgyártóig, amelyet 1839-ben hoztak létre a Rhode Island-i Valley Fallsban. Chace korábban Samuel Slater alatt dolgozott, aki az első sikeres textilvállalatot irányította az országban. Chace 1806-ban alapította első textilgyárát. 1909-ben a Valley Falls Company egyesült a Berkshire Cotton Manufacturing Company-val, amelyet 1889-ben alapítottak a massachusettsi Adamsben. Az ebből létrejött cég neve Berkshire Fine Spinning Associates volt.[8]
1955-ben a Berkshire Fine Spinning Associates egyesült a Hathaway Manufacturing Company-vel, amelyet 1988-ban alapított Horatio Hathaway a massachusettsi New Bedfordban.[9] Hathaway sikeres volt az első évtizedekben, de megszenvedte az első világháború utáni időszakot. Ebben az időben Seabury Stanton volt a Hathaway vezetője, aki ismét sikert hozott a cégnek a nagy gazdasági világválság után. Az egyesülés után létrejött a Berkshire Hathaway, amelynek 12 textilgyára volt, 12 ezer dolgozóval és 120 millió dolláros bevétellel. New Bedfordban volt a központja. Az évtized végére sok gyárat bezártak és kirúgtak nagy számú dolgozókat.[10]
1962-ben Warren Buffett elkezdett részvényeket vásárolni a Berkshire Hathaway-ben, miután észrevett egy mintát a részvények árában, minden gyárzárás után. 1964-ben Stanton felajánlotta Buffettnek, hogy visszavásárolja részvényeit tizenegy és fél dolláros áron.[11] Buffett ezt elfogadta. Pár héttel később megkapta a hivatalos ajánlatot, de csak tizenegy és háromnyolcad dollár összegért. Erre válaszként az eladás helyett Buffett úgy döntött, hogy megvesz többet a cég részvényeiből, hogy átvegye felette az irányítást és kirúgta Stantont.[11] Ezzel Buffet egy hanyatló textilgyártó tulajdonosa lett.
Buffett eredetileg megtartotta a cég textil-irányultságát, de 1967-re biztosítási vállalatokat kezdett vásárolni. Az első biztosítással kapcsolatos vásárlása a National Indemnity Company volt. Az 1970-es évek végén a Berkshire megvásárolta a Government Employees Insurance Company-t (GEICO), amely napjainkban is a biztosítások alapja az országban.[10] 1985-ben bezárták az utolsó textilgyárat is.[12]
2010-ben Buffett azt nyilatkozta, hogy a Berkshire Hathaway volt a legnagyobb befektetési hiba, amit életében vétett és, hogy szerinte ez elvett tőle nagyjából 200 milliárd dollárt az azt követő 45 évben.[11] Kiemelte, hogyha a Berkshire Hathaway kivásárlása helyett rögtön biztosítási cégeket vásárolt volna, a befektetései százszorosan kifizetődtek volna.[11]
Utódlási tervek
2010 májusában, 3 hónappal 80. születésnapja előtt, Buffett bejelentette, hogy utódja egy vezérigazgatóból és négy befektetőből álló csoport lesz, amelyből a négy befektető a cég portfóliójának egy részéért lesz felelős.[13] Öt nappal később bejelentette, hogy Todd Combs csatlakozik a céghez, mint befektetési menedzser.[14] 2011. szeptember 12-én Ted Weschler, a Peninsula Capital Advisors alapítója lett a második befektetési menedzser.[15][16]
A 2012. február 25-i levelében Buffett megírta, hogy utódját belsőleg már kiválasztotta a cég, de nyilvánosan még nem jelentik be.
2014 júniusában a cég készpénzvagyona 50 milliárd fölé emelkedett, először elérve ezt a szintet egy negyedben Buffett elnökségének kezdete óta.[17] 2017 végén ez már 116 milliárd volt.[18]
2018. január 10-én a Berkshire Hathaway kinevezte Ajit Jaint és Greg Abelt alelnöki pozíciókra. Abel a nem biztosítással foglalkozó cégek megfigyelésével van megbízva, míg Jain a biztosítási vállalatok főnöke.[19] Ők ketten tűntek logikus utódjainak.[20]
2021. május 3-án Warren Buffett Greg Abelt választotta utódjaként, mint a Berkshire Hathaway vezérigazgatója.[21]
Remove ads
Statisztikák
Remove ads
Leányvállalatok
Aktív leányvállalatok
Tőzsdén kereskedett befektetési alapok
Remove ads
Berkshire Hathaway tulajdonában álló újságok
- The Bryan-College Station Eagle
- The Buffalo News
- Culpeper Star-Exponent
- The Daily Progress
- Danville Register & Bee
- Dothan Eagle
- The Free Lance–Star
- Independent Tribune
- Martinsville Bulletin
- The McDowell News
- The Morning News
- The News & Advance
- The News Herald (Észak-Karolina)
- The News Virginian
- Omaha World-Herald
- Opelika-Auburn News
- The Press of Atlantic City
- The Reidsville Review
- Richmond Times-Dispatch
- The Roanoke Times
- Statesville Record & Landmark
- Tulsa World
- Waco Tribune-Herald
- Winston-Salem Journal
Remove ads
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads